Brüsszel a költséghatékonyságra hivatkozva szedi a sátorfáját

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője nemrég mutatta be az alá tartozó Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) átalakítási tervét az Európai Bizottság vezető tisztviselőinek, akik jóváhagyták a következő két évben megvalósítandó tervezett átszervezéseket - írja a Politico.

A lap által látott dokumentum alapján a leépítések olyan országokban működő képviseleteket érintenek, ahol az EU már nem lát stratégiai érdeket jelentősebb diplomáciai jelenlét fenntartására, például Fehéroroszországban vagy a dél-afrikai Lesothóban. Az unió prioritásai

a fejlesztési segélyezésről a stratégiai érdekek - például szankciók betartatása vagy védelmi partnerségek - felé tolódnak, és ennek megfelelően csoportosítják át az erőforrásokat.

Bár az EEAS hivatalosan nem zár be egyetlent sem a 144 külföldi képviseletéből, körülbelül 10 országban, mintegy 100 fővel zsugorítja delegációit, mindössze egy nagykövetre és egy-két asszisztensére. A helyi munkatársak elbocsátása várhatóan két szakaszban történik majd 2026-ban és 2027-ben.

Az átszervezés az EU intézményeit érintő költségvetési megszorításokkal esik egybe. A terv korábbi változata szerint akár 800 alkalmazottat érintő leépítés is lehetett volna, a jelenlegi változat azonban így is komoly - de idővel megtérülő - anyagi terhekkel jár.

Az átalakítás az első évben mintegy 20 millió euróba kerül, amit az azt követő három évben várhatóan 9 millió eurós megtakarítás követ majd.

Ezzel számolva, nagyjából 7 év alatt jön vissza a leépítés költsége, ami a 2028-ban induló hosszútávú költségvetési keret (MMF) időszakban már növelné az EU mozgásterét. A lapnak nyilatkozó egyik tisztviselő szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy ennél is több alkalmazottat bocsátanak majd el, ezzel még tovább növelve az uniós versenyképességet erősítő projektekre költhető forrásokat.

Fókuszváltás

A 2011-ben alapított Külügyi Szolgálat, amely korábban főként fejlesztési segélyezésre és a gazdasági együttműködés erősítésére összpontosított, néhány tucat alkalmazottról mára több mint 5200 főre bővült. A változtatások alapján valóban az lehet a cél, hogy a jelképesnek tekinthető funkcióitól most megfosztják, és egyértelműen Európa stratégiai függetlenségének építése lesz a fókusza.

Ugyanakkor az, hogy ilyen típusú megszorításokat is végrehajtanak, jól jelzi, hogy a tagállamok vezetőinek csak korlátozott hajlandósága lehet arra, hogy érdemben megnöveljék a költségvetéshez való hozzájárulásaik, ami jelenleg a bruttó nemzeti jövedelmük 1%-ban van meghatározva.

Ezzel kapcsolatban a források bővítését tipikusan szorgalmazó Európai Parlamentben sincsenek illúziói, amely május elején fogadta el javaslatait a következő MMF-el kapcsolatban. A megszavazott közös álláspont szerint, bár üdvözlendő lenne, ha az uniós országok költségvetésük nagyobb részét lennének hajlandóak beadni a közösbe, erre direkt nem tettek konkrét javaslatot, mivel arra jutottak, hogy

elsősorban okosabban kell költeni, nem pedig többet.

Címlapkép forrása: EU