Forrnak az indulatok Brüsszelben a vitatott magyar jogszabály miatt

A magyar kormány márciusban fogadott el egy a gyülekezési jogra vonatkozó jogszabályt: ez amellett, hogy a tüntetők arcképes megfigyelését lehetővé teszi, valamint tilos olyan gyűlést tartani, amely sérti a gyermek jogát testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését. A kormány pedig azt mondta, hogy ez a Budapest Pride megtartására is vonatkozik.

Erre válaszul 60 európai parlamenti képviselő levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy „látványosan legyen jelen” a júliusi felvonuláson – tudta meg az Euractiv.

A képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy Ursula von der Leyen elnök hivatala – a korábbi hírek szerint – lebeszélte a biztosokat a részvételről. A brüsszeli testület egyébként tagadja, hogy ilyen intelmet intéztek volna a kollégium tagjaihoz.

Az ügy a héten nem először kerül elő: az Általános Ügyek Tanácsa ismét napirendre tűzte a magyar jogállamiság helyzetét az uniós 7-es cikk szerinti eljárás keretében. Több tagállam – köztük Németország, Svédország és Franciaország – bírálta a magyar kormány által elfogadott új törvényeket, különösen a gyülekezési jogra vonatkozó korlátozásokat, valamint a civilek és sajtótermékek külföldi támogatását tiltó átláthatósági törvényt.

Húsz uniós ország hétfőn közös nyilatkozatban ítélte el a fejleményeket, amelyek szerintük ellentétesek az EU alapértékeivel.

Az ülésen több tagállam – köztük Svédország és Németország – jelezte: elfogyott a türelmük, és amennyiben Budapest nem változtat az irányon, ideje lehet a 7-es cikk második szakaszának megfontolására, amely akár szankciókat is eredményezhet. Ugyanakkor egyelőre nincs meg a szükséges többség a szankciókhoz. A magyar kormány részéről Bóka János EU-ügyi miniszter tagadta, hogy Pride-tilalom lenne érvényben, és politikai hisztériának nevezte a vitát.

Az Európai Bizottság korábban arra kérte Magyarországot, hogy vonja vissza az átláthatósági törvény tervezetét, mivel annak elfogadása súlyos uniós jogsértést jelentene. A gyülekezési jog korlátozását is elítélték Brüsszelben.

Az Európai Parlament részéről a két jogszabállyal kapcsolatban már olyan felhívások is érkeztek a Bizottsághoz, amelyek szerint további Magyarországnak járó uniós forrásokat kellene felfüggeszteni a jogállamisági aggályok miatt.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.