Milliárdokat csatornáztak el az uniós támogatásokból, így működött a rendszer

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) új elemzése szerint 2011 és 2023 között az uniós támogatásokból származó közbeszerzési forrásokból jelentős összeg – becslések szerint 3,2–5,5 milliárd euró – juthatott olyan gazdasági szereplőkhöz, akik kormányközeli üzleti körökhöz sorolhatók. Az összeg elsősorban olyan közbeszerzésekből származhatott, amelyeken nem volt verseny, vagyis egyetlen induló nyerte el a megbízást, így a korrupciós kockázat magasnak tekinthető – számolt be a hvg.hu.

Az elemzés 13 nagyvállalkozóra fókuszált, akik szoros kapcsolatot ápoltak a kormányzat különböző szereplőivel. A kutatók szerint e csoport részesedése az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzésekben jelentősen megnőtt a 2010 előtti időszakhoz képest:

az akkori 1,4%-os arányuk 14,2%-ra emelkedett 2011 után. Érdemes megjegyezni, hogy a számításokat óvatos becslésekre alapozva készítették.

A kutatók feltételezése szerint a nem versenyző tendereken a túlárazás mértéke 20–40% között lehetett, amelyet úgynevezett kleptokratikus felárként értelmeznek. Ez alapján becsülték meg, mekkora uniós források kerülhettek túlárazott közbeszerzések révén kormányközeli gazdasági körökhöz. A számításokat csak azokra a szerződésekre alkalmazták, ahol tényleges uniós forrás is szerepelt.

Az elemzés kitér arra is, hogy a hazai költségvetésből finanszírozott közbeszerzéseken keresztül hasonló típusú túlárazások szintén jelentkezhettek, és összességében ezek volumene meghaladhatja az uniós forrásokból származó összegeket.

A kutatók szerint a hazai és uniós adófizetői hozzájárulás aránya a teljes, vizsgált időszakra vetítve körülbelül kétharmad–egyharmad lehetett.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.