Elfogadták Brüsszel tervét a migráció kezelésére, Orbán Viktor azonnal lázadást hirdetett

Az európai uniós tagállamok ma több fontos döntést hoztak a migráció és menekültügy területén, amelyek a 2026 júniusában életbe lépő Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtását készítik elő.

Az egyik a 2026-ra létrehozandó éves szolidaritási alap politikai jóváhagyása, a másik a jogcím nélkül az EU területén tartózkodó harmadik országbeli személyek visszatérítését felgyorsító szabályozás, valamint új uniós szabályozás a „biztonságos származási országok” és „biztonságos harmadik országok” alkalmazásáról. A döntések célja a migrációs folyamatok gyorsabb, szervezettebb és hatékonyabb kezelése.

A szolidaritási alap célja, hogy hatékony segítséget nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyek erős migrációs terhelés alatt állnak. A Bizottság értékelése szerint Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország vannak a legnagyobb nyomás alatt, így ők jogosultak a támogatásokra, míg más országok csökkentést kérhetnek a hozzájárulásukból.

A Bizottság felmérése szerint azonban Magyarország semmilyen érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve, amely nagyban annak is köszönhető, hogy az EU-ban letelepedni vágyók menekültek 2015-ben sem itt terveztek megállni.

Ennek megfelelően a magyar kormánynak arányos módon kéne hozzájárulni a probléma kezeléséhez, ami a 2026-os évre meghatározott referenciaérték szerint 21 000 áthelyezést jelent. Akárhogy is történik a hozzájárulás,

a végösszeg 420 millióra lett meghatározva, mivel a Bizottság emberenként 20 000 eurós, tehát 7,7 millió forintos költséggel számol.

A Tanács szerint a felelősségvállalás formájáról a tagállamok már novemberben nyilatkoztak, miközben a magyar kormány következetesen azt kommunikálja, hogy semmilyen formában nem támogatja az elképzelést, így a hozzájárulást sem fogadja el. Ennek megfelelően

Orbán Viktor közösségi oldalán megosztott posztjában hirdetett lázadást a Tanács döntése ellen.

Bár a kormánynak álláspontja nem hibás abban, hogy Magyarországnak valamilyen formában hozzá kéne járulni a helyzet kezeléséhez, a Migrációs Paktum célja pont az lenne, hogy az anno német vezetés által meghirdetett "wilkommens" kultúrát végleg egy szigorú szabályokhoz kötött rendszer vegye át, amely nem enged be problémás elemeket Európába, hanem csak azokat, akik valódi bajban vannak, vagy várhatóan hozzátehetnek az unió versenyképességéhez.

Az új eljárások keretében minden érintettnek együtt kell működnie a hatóságokkal, igazolnia kell személyazonosságát, rendelkezésre kell állnia, és nem akadályozhatja a kitoloncolási folyamatot. Ha valaki nem működik együtt,

a tagállamok megvonhatnak bármilyen neki járó ellátást, visszavonhatják a munkavállalási engedélyét vagy büntetőjogi eljárást is kezdeményezhetnek.

A rendelet továbbá lehetővé teszi „return hubok” létrehozását harmadik országokban, amelyek tranzitállomásként működhetnek a végső hazatérés előtt, feltéve hogy az adott országban tiszteletben tartják a nemzetközi jog és az emberi jogok alapelveit. Külön intézkedések vonatkoznak a biztonsági kockázatot jelentő személyekre, például hosszabb vagy határozatlan beutazási tilalom, illetve hosszabb idejű fogvatartás, rabosítás is.

Így a Tanács ma döntött az úgynevezett „biztonságos származási országok” és „biztonságos harmadik országok” szabályainak szigorításáról is. Az új rendelkezések szerint a tagállamok elutasíthatják azokat a kérelmeket, akik olyan országokból érkeznek, ahol megfelelő védelmet kaphattak volna.

Az mostani uniós lista a biztonságos származási országként jelöli meg Bangladesht, Kolumbiát, Egyiptomot, Indiát, Koszovót, Marokkót és Tunéziát. Ezen felül ide számítanak az uniós tagjelöltségre váró országok is, kivéve, ha náluk háborús helyzet áll fenn(Ukrajna), alapvető jogokat korlátozó intézkedések vannak életben vagy az ott leadott pozitív menekültkérelmek aránya meghaladja a 20%-ot.

A „biztonságos harmadik ország” koncepció emellett lehetővé teszi, hogy a tagállamok a kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánítsák, ha a menedékkérő a harmadik országban megfelelő oltalmat kaphatott volna. Az új szabályok értelmében már nem muszáj, hogy a menedékkérő valamilyen módon kapcsolódjon az adott harmadik országhoz, viszont

a kitoloncolás nem alkalmazható kísérő nélküli kiskorúak esetében.

Mind a szolidaritási mechanizmus, mind a visszatérési és biztonságos országokra vonatkozó szabályok ma politikai megállapodást nyertek, amelyeket a Tanácsnak formálisan el kell fogadnia, illetve az Európai Parlamenttel kell véglegesítenie a jogszabályi szöveget. A döntések jelentős mérföldkövet jelentenek az EU migrációs politikájában, és a Paktum 2026-ban történő életbe lépésével egy átfogóbb rendszer jöhet létre a probléma kezelésére.

Mivel a döntésekhez csupán minősített többségre van szükség a Tanácsban, így Magyarország nem tudja egy személyben vétózni azokat, tehát ha valóban semmilyen formában nem járul hozzá a helyzet kezeléséhez, és mondjuk az évekkel ezelőtt felhúzott kerítést sem lehet elszámolni költségnek, akkor

újabb kötelezettségszegés merülhet fel a magyar kormánnyal szemben.

Címlapkép forrása: EU