Magyar EU-tagság: olyan változás látszik, amire régen volt példa

A tavaly ősszel felvett friss Eurobarometer-felmérés szerint a magyar közvélemény továbbra is inkább pozitívan viszonyul az európai uniós tagsághoz, de a támogatottság szintje érezhetően alacsonyabb az uniós átlagnál, és csökkent is az előző méréshez képest is.

A megkérdezettek 55 százaléka tartja jónak Magyarország EU-tagságát, 38 százalék semleges állásponton van, míg 7 százalék kifejezetten rossznak ítéli azt.

Fél évvel korábban a pozitív válaszok aránya még 59 százalék volt, vagyis négy százalékpontos visszaesés történt. Utoljára hasonló mértékű, 7 százalékos különbség 2020-ban volt az uniós átlag és a magyar válaszadók közt, akkor azonban pont fordítva:

az átlagos 59 százalékkal szemben, a magyarok 66 százaléka mondta, hogy jó dolog a tagállami státusz.

Jelenleg uniós szinten ezzel szemben átlagosan 62 százalék örül annak, hogy országa az EU tagja, miközben 11 százalék nyilatkozik negatívan. A 27 ország átlaga persze alapvetően kiegyensúlyozottabb görbét mutat, és a tavaly tavaszi 74 százalékos kiugrást leszámítva az utóbbi 10 évben 53 és 65 százalék között mozgott, míg a magyar válaszadók tagságról alkotott véleménye ugyanezen időszakban 40 százalék alá is benézett.

Az Európai Unióról alkotott összképben kisebbek a különbségek Magyarország és az EU átlaga között. A hazai válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív képe van az EU-ról, 41 százalék semleges, 13 százalék pedig negatív benyomásról számolt be. Az EU egészében 49 százalék pozitív, 34 százalék semleges és 17 százalék negatív véleményt fogalmazott meg. A magyar adatok tehát kevésbé polarizált képet mutatnak: alacsonyabb a negatív arány, de magasabb a bizonytalan, kiváró válaszok súlya.

Mindennek fényében talán meglepő, hogy mennyivel derűlátóbbak a magyarok az EU és a világ jövőjével kapcsolatban. Míg az európai átlag csak 44 százaléka számít pozitív jövőképre, addig Magyarországon a többség, 56 százalék számít erre.

Az uniós jövőkép tekintetében bár az átlag is inkább pozitív 57 százalékos, a magyarok majdnem kétharmada, 64 százaléka derűlátó.

Ezzel szemben gyakorlatilag teljesen az uniós átlag várakozásait produkáltuk amikor a saját hazánk jövőjéről lettek megkérdezve a válaszadók. Effektíve 57 százalék bízik abban, hogy országának pozitívak a kilátásai, míg 41 inkább negatív jövőképet lát előtte.

Talán érthető, hogy az elmúlt néhány év gazdasági stagnálása miatt az életszínvonal jövőbeli alakulásával kapcsolatban a magyar válaszadók kifejezetten óvatosak. Ugyan a reálbérek növekedtek, a megkérdezettek 72 százaléka arra számít, hogy a következő öt évben az életszínvonala sem javulni, sem romlani nem fog. Ezzel szemben 11 százalék derűlátó, míg 12 százalék borúlátó. Az uniós átlagban a stagnálásra számítók aránya 54 százalék, és közel 30 százalék számít életszínvonala romlására.

Abban alapvetően konvergencia van, hogy a megkérdezetteknek milyen jövőképe van a saját családjuk helyzetével kapcsolatban, itt az uniós átlag 76, a magyar válaszadók 78 százaléka számít javulásra, amit némileg árnyalnak a legfontosabb prioritásokra adott reakciók összképe.

A novemberben felvett számok szerint az öt legfontosabb dolog, amelyekkel az Európai Parlament politikusainak fel kéne hívni a figyelmet az

1. az infláció és a megélhetési költségek 45 ponttal,
2. a gazdaság és a munkahelyteremtés 44 ponttal, amely 7-tel nőtt az előző felméréshez képest,
3. a közegészségügy helyzete 35 ponttal,
4. a mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság kérdése 28 ponttal, ami 10-el magasabb mint az EU-s átlag,
5. végül az EU védelme, 26 ponttal, ami pedig 8 ponttal marad el az uniós átlagtól.

Legkevésbé érdekli a magyarokat a digitalizáció, a nemek közötti egyenlőség, a fogyasztóvédelem és az uniós 11 pontos átlagnál még kevésbé, a sereghajtó helyen a humanitárius segélyek, ami csak 7 pontot kapott a magyar válaszadóktól.

Amiben konszenzus van, hogy az EU világban betöltött szerepének növelésében a biztonsági képességek, a versenyképesség és az energiafüggetlenség erősítésére van szükség.

Míg az uniós átlagnál a védelem 40 ponttal kiemelkedik ennek átlagából, a magyar válaszadók, sinte egyformán, 31-33-asra értékelik a három tényező fontosságát.

A biztonsági és védelmi kockázatok közül mind Magyarországon, mind uniós szinten a közeli háborúk és fegyveres konfliktusok váltják ki a legerősebb aggodalmat. A magyar válaszadók 62 százaléka adott ezekre legalább 7 pontot egy 10 fokozatú skálán, míg az EU-ban ez az arány 72 százalék. A különbség azt mutatja, hogy a magyar közvélemény összességében kevésbé reagál intenzíven ezekre a fenyegetésekre, még ha a rangsor élén ugyanaz a probléma is áll.

A klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák esetében ebbél kisebb az eltérés. Magyarországon a válaszadók 60 százaléka nagyon aggódik ezek miatt, vagyis legalább 7 pontot adott rájuk, míg az uniós átlag 66 százalék. Ennek következtében Magyarországon ez a második legaggasztóbb problémává vált, miközben uniós szinten csak a negyedik helyet foglalja el.

Az uniós politikai folyamatok külső befolyásolásával kapcsolatos félelmek Magyarországon szintén alacsonyabbak az EU-átlagnál, holott az oroszbarát narratíva penetrációja feltehetően magasabb a magyar nyilvánosságban. A válaszadók 50 százaléka nagyon aggódott amiatt, hogy EU-n kívüli országok megpróbálhatják befolyásolni a választásokat vagy a politikát, míg uniós szinten ennél magasabb, 56 százalékos arány aggódott ezért kiemelten.

A kommunikációs és társadalmi problémák területén a magyar válaszadók általában kevésbé aggódnak, mint az uniós átlag, de a különbségek nem mindenhol jelentősek. A média függetlensége miatt az EU-ban 56 százalék nagyon, 25 százalék mérsékelten, 18 százalék kevésbé aggódik. Magyarországon ugyanezek az arányok 54, 29 és 17 százalék.

A dezinformáció esetében a magyar válaszadók körében a személyes adatok online védelme hangsúlyosabb: erre 63 százalék adott legalább 7 pontot, ami némileg magasabb aggodalmi szintet jelez az uniós trendhez képest.

Az EU jövőbeli szerepére vonatkozó kérdésekben a magyar válaszadók az előző felméréssel összhangban kifejezetten erős integrációs igényeket fogalmaztak meg.

A megkérdezettek 85 százaléka szerint a tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben, 81 százalék több uniós eszközt tartana szükségesnek a válságkezeléshez, és 83 százalék szerint az EU véleményének erősebben kellene érvényesülnie a nemzetközi politikában.

Címlapkép forrása: Portfolio