Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Portfolio

2026. február 05. 08:17

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága (INTA) némi mérlegelés után megállapodott abban, hogy újraindítja a tavaly nyáron megkötött EU–USA kereskedelmi megállapodás ratifikációs folyamatát – írja az euobserver. Az ügymenetet a Grönland körüli fenyegetőzés miatt rekesztették be, és most az újraindításhoz a képviselők egy csoportja csak úgy járult hozzá, hogy ha erősebb garanciákat építenek az unió területi integritásának megőrzésére.

A tárgyalások során különösen a balközép (S&D) és liberális (Renew) képviselők világosabb biztosítékokat követeltek arra az esetre, ha Trump ismét politikai vagy gazdasági nyomást gyakorolna az Európai Unióra, amit jellemzően saját médiafelületén szokott megtenni.

A bizottság elnöke, Bernd Lange közölte, hogy az új biztosíték már kifejezetten lehetővé teszi a megállapodás felfüggesztését, ha az EU vagy tagállamai „alapvető biztonsági érdekeit”, beleértve a területi integritást, fenyegetés éri. Szerinte

az EU-nak készen kell állnia arra, hogy szükség esetén azonnal leállítsa a tárgyalásokat vagy akár a megállapodás alkalmazását is.

A tárgyalások részleteiről várhatóan a jövő héten tartandó újabb egyeztetésen döntenek a parlamenti jelentéstevők, amit ha véglegesítenek, akkor az INTA február 24-én szavazhat a szerződésbe való beépítésről, ami után a márciusi plenáris ülésen dönthet a megállapodásról az európai Parlament.

A Renew vezető tárgyalója, Karin Karlsbro szerint

Ahhoz, hogy előrelépjünk, egy „Trump-biztos” megállapodásra van szükségünk. Ha az Egyesült Államok új vámokkal fenyeget, vezet be, vagy az EU biztonsági érdekeit veszélyezteti, a megállapodás felfüggesztésre kerül.

Ezzel szemben a konzervatív Európai Néppárt (EPP) végig a ratifikáció felgyorsításán igyekezett, arra hivatkozva, hogy a késlekedés – különösen a tavaly júliusi megegyezéshez képest – alááshatja az EU hitelességét. Emellett amíg az USA nem kapja meg a neki ígért vámmentességeket, addig az évente mintegy 5 milliárd eurós vámterhek jelentős részét valószínűleg az európai importőrök és fogyasztók viselik, ahogy teszik az amerikaiak is az EU-ra kivetett 15 százalékos vámplafon után.

Noha az Európai Parlament még nem adta meg hivatalos hozzájárulását, a megállapodás egyes stratégiai jelentőségűnek ítélt részeit ideiglenesen már alkalmazzák. Azt persze kevés dolog garantálhatja, hogy egy ilyen felmondási záradékkal teljesen el lehetne hallgattatni a Trumpból előpattanó fenyegetéseket, ugyanakkor a döntés azt jelzi, hogy

az EU egyre aktívabban kezdheti használni a kereskedelmi megállapodásait geopolitikai és biztonságpolitikai helyezkedésre is.