Akasztanák a hóhért – bíróság elé rángatnák az EU-t az orosz szankciók miatt

Egy uniós dokumentum szerint a 4 éve megkezdett orosz invázió óta ugrásszerűen nőtt az EU-ból Kirgizisztánba irányuló, úgynevezett kettős felhasználású – polgári és katonai célra egyaránt alkalmazható – termékek exportja, párhuzamosan azzal, hogy az állam Oroszországba irányuló exportja szintén rendkívüli mértékben emelkedett.

Brüsszel ezt a tendenciát a szankciók kijátszásának „különösen magas kockázataként” értelmezi, és ezért javasolta bizonyos érzékeny áruk eladásának megtiltását Kirgizisztán számára.

Ez lenne az EU első ország-szintű másodlagos szankciója, amelyet kifejezetten a megkerülési gyakorlatok visszaszorítására alkalmazna.

A kirgiz vezetés határozottan visszautasítja a vádakat. Daniyar Amangeldiev miniszterelnök-helyettes szerint az ország jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfeleljen a nyugati szankciós rezsim elvárásainak, és februárban részletes dokumentációt is átadott az EU-nak az ellenőrzési mechanizmusokról.

Állítása szerint Brüsszel nem határozta meg egyértelműen, milyen konkrét lépések lennének elegendők a megfelelés bizonyításához, így ha az EU az államszintű szankciók mellett döntene, Biskek kész bíróság elé vinni az ügyet. A kirgiz fél érvelése szerint egy ilyen döntés súlyos reputációs kárt okozna egy viszonylag kis, nyitott gazdaságnak, amely erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől és a külföldi befektetésektől.

Az uniós álláspont szerint ugyanakkor a számok önmagukért beszélnek. A 2022 utáni időszakban

az EU-ból Kirgizisztánba irányuló, magas prioritású termékek importja közel 800 százalékkal nőtt, miközben a kirgiz export Oroszországba mintegy 1200 százalékkal emelkedett.

A kérdéses áruk között szerepelnek szerszámgépek és elektronikai alkatrészek, amelyek felhasználhatók fegyverrendszerekben vagy drónokban. Az EU szerint nem az a probléma, hogy Kirgizisztán kereskedik Oroszországgal, hanem az, ha a kereskedelmi kapcsolatok a szankciók tudatos megkerülését szolgálják.

David O’Sullivan, az EU szankciós különmegbízottja hónapok óta tárgyal a kirgiz kormánnyal, és nyilvánosan is jelezte: Brüsszel célja nem a kapcsolatok megszakítása, hanem a tiltott áruk továbbításának megakadályozása.

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a tagállamok több szankciós csomagot fogadtak el Oroszországgal szemben, ám ezek hatékonyságát jelentősen gyengítheti, ha harmadik országokon keresztül továbbra is hozzáférhet Moszkva a kritikus technológiákhoz.

Egy ország-szintű másodlagos szankció bevezetése erős jelzés lenne arra, hogy az EU kész élni a megkerülések elleni eszközeivel, ugyanakkor az ilyen lépések politikai és gazdasági ellenreakciókat válthatnak ki, egy olyan időszakban, amikor

az uniónak minél több kereskedelmi kapcsolatát új szintre kéne emelni, hogy ellensúlyozni tudja az amerikai-orosz-kínai háromszög adta gazdasági bizonytalanságokat.

Kirgizisztánt persze ha akarnák se tudnák teljesen leválasztani Oroszországról, hiszen az ország polgárainak jelentős része ott dolgozik, és a hazautalások fontos bevételi forrást jelentenek a közép-ázsiai országnak.

Az ügy jogi útra terelése kérdéses milyen eredményekre vezetne és mikorra, de alapvetően nehéz elképzelni, hogy az unió szankciókat vetne ki anélkül, hogy teljesen biztos lenne abban, hogy a kirgiz szereplők az állam tudtával és esetleges támogatásával juttatnak kritikus eszközöket az oroszoknak.

Címlapkép forrása: EU