Franciaország meglékelné az ukrán csatlakozás gyorsítását

Egyetlen EU-n kívüli hatalom sem dönthet a bővítésről a tagállamok helyett.

– ezt hangsúlyozta Franciaország Európa-ügyi minisztere, Benjamin Haddad a Politicónak adott interjújában, miután biztonsági okokból kénytelenek voltak lefújni a Ciprusra tervezett találkozót.

Haddad szerint, legyen szó orosz vagy akár amerikai nyomásról, az EU-nak nem szabad hagynia, hogy ilyen tényezők szabják át azt, hogy milyen rendszerben hajlandó tagállami státuszt nyújtani jelöltjeinek.

A francia miniszter kijelentése egybeesik az Európai Bizottság és több tagállam azon törekvésével, hogy Ukrajna akár már 2027-ben csatlakozhasson az EU-hoz. A brüsszeli elképzelések között szerepel

az úgynevezett „fordított bővítés” megközelítése, amely korlátozott tagsági jogosultságokat biztosítana az újonnan csatlakozó országoknak még a teljes jogú tagság elérése előtt.

Háborús nyomás híján a korábbi szakértői konszenzus szerint 2035-re lehetne reális Ukrajna csatlakozása, így ha ezen az úton szeretné az EU bebiztosítani az országot, akkor vagy el kéne tekinteni egyes követelményektől, vagy egy új státuszt létrehozni.

Ugyan a bővítés gyakorlatilag az unió legerősebb geopolitikai eszköze, az ilyen típusú alkalmazása könnyen nemcsak a tagállami státusz értékének csökkenéséhez vezethet, hanem a csatlakozás kapujában álló nyugat-balkáni országokkal (Montenegró, Albánia) szemben is igazságtalan lehet.

Haddad és Franciaország persze alapvetően támogatja a balkáni bővítés mellett Moldova és Ukrajna csatlakozását is. Nekik sem céljuk, hogy „szürke zónában” hagyják őket, hiszen ezzel kiszolgáltatva maradnak a külső hatalmaknak, viszont Haddad szerint

a folyamatnak továbbra is szigorú, érdemalapú feltételekhez kell kötődnie, mert csak így biztosítható a bővítés hitelessége és hosszú távú sikere.

Címlapkép forrása: EU