100 ezer EU-s projekt csúszhat, ha májusig nincs új uniós büdzsé

Weinhardt Attila, Brüsszel
2018. október 8. 15:58    
nyomtatás
 
Minél hamarabb el kell kezdeni a 2021-2027-es uniós költségvetés megvalósítását, így az annak tervezésével és kialakításával kapcsolatos teendőket a következő hónapokban, még az Európai Parlamenti választások előtt kell megtenni - hangsúlyozta a sürgős cselekvés fontosságát az Európai Régiók és Városok Hetének nyitó sajtótájékoztatóján Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Ugyanezt, a következő költségvetés mielőbbi elfogadását szorgalmazta a mintegy 6000 fős többnapos konferencia nyitóelőadásában Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is és érvelésük a mostani 2014-2020-as uniós ciklus eddigi megvalósítási tapasztalataira épül.


Gyorsan kellene elfogadni


A Bizottság májusban és júniusban tette közzé a 2020-2027-es költségvetésről szóló részletes javaslatait, és már akkor is azt sürgette, hogy még az Európai Parlament mostani mandátuma alatt, legkésőbb a 2019. május végére tervezett nagyszebeni uniós csúcsig szülessen meg az állam- és kormányfők között a 2021-2027-es költségvetésről a végső megállapodás. Ha ez sikerülne, akkor a büdzsé végrehajtásához kapcsolódó rendeletek 2020 első feléig el tudnának készülni és így 2021-től ténylegesen el tudna indulni az új uniós ciklus megvalósítása az egyes tagállamokban, az Operatív Programok terhére ki lehetne írni a sokféle uniós pályázatot.

Ellenkező esetben viszont, ha a büdzsé elfogadása 2019. május utánra csúszik, akkor a folyamatok időigénye azzal a következménnyel járna, hogy megismétlődne a mostani 2014-2020-as ciklus tapasztalata. Akkor az első naptári év lényegében elveszett, nem tudtak elindulni Európa szerte az uniós hátterű fejlesztések, mert a keretköltségvetésről csak 2013 végén tudtak megállapodni a tagállami vezetők egyhangúan. Mostanára egyébként a 7 éves keretköltségvetésnek még mindössze a 22%-át fizette ki a Bizottság a tagállamoknak. 2017 végén ez az arány 16% körül volt, ami lényegesen rosszabb, mint a 2007-2013-as ciklus harmadik évének végén (22%) és ez már jól mutatja, hogy a kései büdzséelfogadás kimutatható késedelmet okoz az uniós költségvetés elindításában is.

A Bizottság tehát azért szorgalmazza, hogy mielőbb fogadják el az új keretköltségvetést az állam- és kormányfők, mert különben reális a veszélye, hogy a 2021-es év lényegében elveszik fejlesztések terén, legalább 100 ezer új uniós projekt később tud majd csak elindulni az új ciklusban és ez a gazdasági növekedési pályát is érdemben befolyásolja.


A magyar kormány egyébként már hónapok óta amellett érvel, hogy a 2021-2027-es költségvetést nem szabad gyorsan "átnyomni" a mostani uniós vezetés mellett, mert a jövő májusi EP-választások úgyis jelentős politikai átrendeződést hoznak majd, így egy új mandátumú Európai Parlament és Európai Bizottság mellett kell egy más hangsúlyokra épülő büdzséről dönteni.

100 ezer EU-s projekt csúszhat, ha májusig nincs új uniós büdzsé


A képen balról jobbra Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának elnöke, Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztos és Johannes Bahrke, az Európai Bizottság regionális politikai szóvivője


Érdemes egyébként arra is felhívni a figyelmet, hogy éppen egy hónapja vezette le az Európai Tanács általános politikai tanácsának magyar igazgatója, hogy a testület nem látja a tagállamok felől az erős akaratot arra, hogy jövő májusig tényleg elfogadják egyhangúan az állam- és kormányfők a következő uniós költségvetést. Így tehát annak elfogadása átcsúszhat 2019 végére-2020 elejére, így a 2021-es év "elveszhet". A Bizottság legfelső vezetése részéről ma érkező sürgető jelzések ezen háttér miatt nem véletlenek, egyfajta segélykiáltásnak is tűnnek, de ezzel együtt is a politikai realitása csekély annak, hogy még jövő májusig gyorsan megszülessen a végső megállapodás a tagállami vezetők között az új EU-s költségvetésről.


Juncker egyébként a beszédében Európa és a tagállami vezetők egységének, összefogásának fontosságára is felhívta a figyelmet és meglepően keményen, de csak általánosságban, országokat, pártvezetőket nem megnevezve ostorozta a populista politikát. Szavai szerint meg kell különböztetnünk "a hülye populistákat azoktól, akik csak nacionalisták", de ezzel együtt határozottan elutasítja mindkét politikai felfogást és azt kérte a konferencia résztvevőitől, hogy ne kövessék egyik irányzatot se.

100 ezer EU-s projekt csúszhat, ha májusig nincs új uniós büdzsé


Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megnyitva az Európai Régiók és Városok Hetét Brüsszelben 2018. október 8-án


Csúszhat a Magyarország számára veszélyes terv elfogadása is


A program keretében előadást tartott a 2020 utáni EU-s költségvetési javaslat főbb kereteiről Kadri Uustal, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának a programok jobb megvalósításáért felelős egyik vezetője is. A Portfolio rákérdezett nála, hogy hogyan áll annak a jogállamisági keretrendszernek a kidolgozása, amelyet szintén a Bizottság javasolt májusban és a 2020 utáni EU-s költségvetés kapcsán lépne hatályba (ha minden tagállam elfogadná). A terv értelmében súlyos jogállamisági problémák esetén minden uniós forrás kifizetését felfüggeszthetné a Bizottság az adott tagállam felé és ezt csak négyötödös többséggel lehetne leszavazni az Európai Tanácsban. Május óta egyébként erről az öt pillérre épülő jogállamisági kritériumrendszerről nem nagyon hallani semmit, amit azzal indokolt az uniós illetékes, hogy az ilyen politikailag érzékeny kérdésekben a keretek kidolgozása mindig jelentős részben függ attól, hogy az uniós soros elnökséget betöltő ország mennyire szorgalmazza ezt. Július óta Ausztria a soros elnök, és a tapasztalatok szerint ők nem nagyon szorgalmazták ezt - jegyezte meg.

Érdemes hozzátenni: januártól Románia lesz a soros elnök, ahol mostanában szintén fokozott jogállamisági kifogásai vannak a Bizottságnak, így esélyes, hogy ez a kérdés a román elnökség alatt is tolódni fog. Kadri Uustal azonban hangsúlyozta, hogy a jogállamisági kritériumrendszer és a 2021-2027-es költségvetési keretek véglegesítésének valójában párhuzamosan kellene haladnia, hiszen mindkettőben végülis egyhangú döntés kell majd az állam- és kormányfők részéről. Mindez a háttér egyébként afelé mutat, hogy Magyarországnak egyelőre nem különösebben kell aggódnia emiatt a Bizottság által "bedobott" jogállamisági feltételrendszertől, mert annak elfogadása is jó eséllyel 2019 tavasza utánra csúszik.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium