2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!

2018. január 8. 16:02    
nyomtatás
 
Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:

2018.01.08 19:12 Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába (2.)



Két javaslat megy egymással párhuzamosan


Ma kezdődött az a kétnapos brüsszeli csúcskonferencia, amelyen a 2020 utáni uniós költségvetés tervezésének szempontjait beszélik át az illetékesek, és amelyen két magyar kormányzati döntéshozó is felszólal majd. A nyitó előadást Jean-Claude Juncker tartotta, aki arra emlékeztetett: az elmúlt hónapokban két főbb javaslatot hallottunk a 2020 utáni uniós költségvetés keretei kialakításával kapcsolatban:
  • az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott modell szerint legyen külön eurózónás költségvetés és parlament, és még inkább kétsebességes legyen így az EU, hogy ezzel is ösztönözzék az eurót még nem használó tagállamokat a pénzcserére,
  • a másik pedig a Juncker által javasolt szerkezet: az EU egységességének megőrzése érdekében ne legyen külön eurózónás költségvetés, hanem az egységes büdzsé egyik alfejezete legyen csak az eurózónának szóló alfejezet négy célra és ezek közül egyik szólna az euróbevezetést eldöntő tagállamoknak (strukturális reformtámogatás)

Juncker szerint Günter Öttinger költségvetési biztos javaslatát elfogadva

úgy kell az EU közös költségvetését összeállítani, hogy előbb a (kiadási) célokat döntjük el és ehhez igazítjuk a költségvetés méretét és szerkezetét, azaz az eddig alkalmazott módszernek (előbb meghatározták a kassza felső határát a GNI arányában 1% körül és ezután bontották alá a célok mentén) az ellentétét javasolja.

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!


Meg kell emelni a költségvetés plafonját


A főbb célok között említette: az EU külső határvédelmét, a környezetvédelmet, a munkaerőpiaci biztonságot, a migrációt, a közös védelmi politikát, a kohéziós és a közös agrárpolitikát. A kohéziós politikára szánt források megvágását nem támogatja Juncker, mert számos régiónak szüksége van még a felzárkóztatási forrásokra, de a kiadási szerkezetét modernizálni kell, és a beszéde alapján, korábbi álláspontjához hasonlóan, úgy tűnik: a kohéziós források politikai feltételekhez kötését sem támogatja. Ugyanígy a közös agrárpolitikai források vágását sem támogatja, de a kiadási szerkezet modernizálását igen.

A kohéziós politika egyes tagállamok számára közepesen fontos, mások számára kevésbé, és ott vannak a minden tagállamot szorító forráslehívási határidők - emlékeztetett Juncker a közös kassza jellegzetességeire. Közben megemlítette a saját nevét viselő Európai Strukturális Beruházási Tervet is (Juncker-terv), amely már 256 milliárd euró beruházás mozgósítást ért el és kitért arra is, hogy a 2014-2020-as ciklus forrásaiból már 17 milliárd eurót irányítottak át a menekültválság terheinek kezelésére.

A Bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a közös védelmi alap finanszírozásához szükséges források (elvileg évi 5,5 milliárd euró - a szerk.) még hiányoznak, ehhez tehát a döntéshozóknak még lépniük kell. Közben azonban felvetette: ha a védelmi, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú beszerzéseket szigorúbb közbeszerzési szabályok alá vonnák uniós szinten, akkor a Bizottság kalkulációi szerint jelentős költségmegtakarítás lenne elérhető, ami akár a védelmi célú kiadásokra szükséges összeg érdemi részét is fedezhetné.

Juncker a 2020 utáni közös költségvetés kialakításával kapcsolatos óriási vitákat vetített előre, amikor viccesen elárulta: minden uniós biztos szeretne több forrás elosztása felett rendelkezni, és senki sem szeretne a másik biztos előnyére kevesebb forrást "kezelni".

Összegzésként Juncker leszögezte: úgy gondolja, hogy a 2020 utáni uniós költségvetés kapcsán néhány kiadási célt felül kell vizsgálni és új kiadási célokra is szánni kell, és ezzel együtt évek óta azt gondolja, hogy az együttes uniós GNI több mint 1%-ára van szükség, mint a közös költségvetés főösszege. Ez tehát megegyezik azzal a minapi sajtóértesüléssel, hogy a Bizottság arra fog felszólítani, hogy az eddig már évtizedek óta jellemző 1%-os plafon feletti összeget "dobjanak össze" a tagállamok, hogy az új célokra több pénzt lehessen elosztani.

2018.01.02 11:29 Nagyobb EU-s büdzsé készül, de ez nem feltétlenül segít Magyarországnak

Juncker szerint bár populista szöveg, de tényleg arról van szó, hogy a mostani keret egy uniós állampolgárnak napi egy csésze kávéjába kerül, és szerinte az EU jövője megérdemli, hogy ennél több áldozatot hozzon mindenki közösen.

A magasabb hozzáadott értékre kell koncentrálni


Günter Öttinger költségvetésért felelős uniós biztos előadásában újra jelezte azokat a már sokszor elmondott összefüggéseket, hogy a Brexit miatt évente 12-13 milliárd eurónyi brit befizetés fog hiányozni az EU közös költségvetéséből, miközben egyre több költségvetési célra kell áldozni. A feszültséget egyrészt úgy lehet oldani, ha az EU büdzséből csak a minél magasabb hozzáadott értéket elérő célokra áldoznak, másrészt ő is azt szorgalmazta, amit Juncker, hogy a tagállamok fizessenek be többet a közös kasszába, azaz emeljék az együttes GNI 1%-a fölé a közös kassza plafonját.

Öttinger leszögezte: csak két program érinthetetlen az EU-költségvetés kiadási oldalán, amelyekre mindenképpen többet, nem pedig kevesebbet kell költeni: a diákcsere programra (Erasmus) és a kutatás-fejlesztésre (Horizont 2020). Megfogalmazása szerint többet kell költeni az EU-költségvetésre:

a mostani 1% után "1,1%+valami" szintre kell legalább emelni az együttes GNI arányában a büdzsé plafonját.


Öttinger többször emlegette Bulgáriát, mert szavai szerint például a több elmaradott régióval rendelkező országnak igenis előnyt kell húznia a kohéziós politikából. Felvetette, hogy bár direkt módon nem létezhet a költségvetési transzfer két ország között az EU-n belül, de intelligens transzferekből igenis részesednie kell Bulgáriának például Németországgal szemben.

A téma kapcsán egyébként megismételte tavaly már elmondott kijelentését (amit a következő előadó, a német külügyminiszter is megerősített):
Németország nem nettó haszonélvezője az EU közös kasszájának, hanem haszonélvezője, ha kiterjesztjük a vizsgálatot a német vállalatok által az EU-forrásokból szerzett árbevételre és egyéb mutatókra.
Erről bővebben:

2017.02.28 11:53 Óriási ütőkártyát kapott az Orbán-kormány az EU elleni támadásokhoz

Kijelentése szerint

a legnagyobb nettó befizető nem Németország, hanem Luxemburg, egy főre jutó alapon.

Öttinger szerint ésszerű módon akár vághatnak is a tagállamok a következő ciklus kohéziós forrásain 5-10%-ot a Brexit miatt és egyéb okokból, de végig kell gondolniuk, hogy ez milyen hatásokkal jár például a menekültválság kezelésére, illetve az európai szomszédságpolitikára. Öttiner világossá tette, ami már az elmúlt hetek alapján is világossá vált:

A Bizottság nem támogatja Macron javaslatát a külön eurózónás költsévetés létrehozására, amely javaslat a 2011-es első felbukkanásakor még talán jó volt, de most már 19 tagállama van a zónának, ezért idejétmúlt.
Szavai szerint remélhetőleg nemsokára 27 tagállama lesz az övezetnek, azaz mindenki bevezeti az eurót. Újra megemlítette Bulgáriát, akik már elég egyértelműen jelezték a csatlakozási szándékukat. Öttinger a decemberi bizottsági javaslatokra építve újra kijelentette:

a közös EU-s költségvetésen belüli eurózóna alfejezet a megfelelő megoldás.


Felvetette: el kell azt is dönteni, hogy 5, vagy 7 éves legyen a közös uniós költségvetés futamideje, és gondolni kell arra is, hogy a Bizottság és a Parlament mandátuma 5-5 év 2019-től kezdődően. Öttinger saját személyes javaslata szerint megfelelő volt a 7 éves ciklus 2014-2020 között, és most utoljára még érdemes a 7 éves ciklust megtartani, hogy aztán a demokratikusabbnak mondható 5 éves ciklusok felé mozduljanak el.

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!


A költségvetés összeállítása kapcsán egy további lényeges tételre is felhívta a figyelmet: az elmúlt 5 évben a Bizottság saját stábja 5%-kal csökkent és van annak egy ésszerű korlátja, hogy mennyi munkatárssal lehet ellátni a szaporodó feladatokat - hangsúlyozta Öttinger és ezzel afelé mutatott, hogy a Bizottság működési kiadásokra fordított mostani 6%-os arányát nem szabad tovább vágni.

Öttinger azt szorgalmazta, hogy a most zajló bolgár, majd a második félévi osztrák és a jövőre induló román uniós soros elnökség alatt minél több dologban szülessenek meg a szükséges döntések, mert így elkerülhető az, hogy majd 2020 végén, a következő ciklus előtti hetekben születik meg a végső keret, és így annak elindítása lassú lesz.

Németország nettó haszonélvező


Sigmar Gabriel német külügyminiszter és kancellár-helyettes szintén felszólalt a konferencián és emlékeztetett, hogy éppen most zajlanak a német kormányalakítási tárgyalások, de előrebocsátotta, hogy azoknak központi kérdése az EU jövője és így a költségvetési kérdések is. Gabriel is azt hangsúlyozta, amit Öttinger is

Németország nem nettó befizető, hanem nettó haszonélvezője az EU közös költségvetésének.

Beszédében hangsúlyozta az EU általános elveit és céljait, a szabadságjogokat, a demokratikus döntéshozatalt és ezért azt szorgalmazta, hogy a 2020 utáni büdzséről is: "le kell ültetni a civilizált országokat egy tárgyalóasztalhoz". Jelezte, hogy Németország is hajlandó a GNI 1%-ánál nagyobb EU-s költségvetés finanszírozására, azaz a több német befizetésre.

A német külügyminiszter szerint a feszültségek és az észak-déli, illetve kelet-nyugati megosztottság mellett is lehetséges és szükséges közös sikersztorit csinálni az EU-ból, ezt meg kell mutatni és ehhez megfelelő döntések kellenek. Érintette a szolidaritás kérdését is és utalt rá, hogy ennek kapcsán vannak vörös vonalak, amiket nem szabad átlépni (feltehetően arra utalt, hogy a menekültválság során senki sem vonhatja ki a közös terhek alól magát - a szerk.)

Gabriel szerint (ahogy több előadó is mondta) nem jó az EU közös költségvetés kapcsán az a régóta jellemző megközelítés, hogy mindenki csak a számok szintjén gondolkodik és a bevételek és kiadások alapján azt nézi, hogy ki és milyen mértékben nettó befizető, illetve nettó haszonélvező. Érintette az EU-n belüli tagállami szuverenitás kérdését is és felvetette, hogy

nem fogják tartósan támogatni az emberek azt, ha a források kifizetését a jogállamisággal kapcsolatos feltételekhez kötik. Szerinte inkább a szolidaritás vállalása a megoldás az ilyen kérdésekre.


Azt is hangsúlyozta, hogy sokan félnek (főleg Németországban), hogy az EU végülis egy adósságunióhoz fog közelíteni, ahol más tagállamok múltbeli, vagy jelenbeli adósságáért a németeknek, a nagy tagállamoknak kell helyt állnia, pl. az eurókötvények konstrukciójának kialakítása során. Az ilyen megoldásokat Gabriel szerint el kell kerülni, de egyúttal olyan megoldásokat szorgalmazott, amelyek mentén csökkenthető a számos tagállamban még mindig magas munkanélküliségi ráta.

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!


A német külügyminiszter szerint minden tagállam végülis nagy nyertese az európai integrációnak és ez válasz az észak-déli és a kelet-nyugati megosztottságra is. Szerinte a szűkös költségvetési források mellett az a nagy kérdés, hogy az közös költségvetésen keresztül finanszírozott projektek hozzáadott értékét meg tudjuk-e emelni. Kijelentése szerint:

a pénzek jobb elköltése és jó dolgokra elköltése a fontos, nem pedig a több pénz elköltése, noha nincs ellentét a jobb költés és a több költés között, a kettő együtt is működhet.

Sigmar Gabriel szerint az EU költségvetésének összeállítása során az alábbi fontos céloknak kell teljesülnie:
  • a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot kell segítenie
  • a bevételi oldalon el kell érni, hogy közeledjen a tagállamok adórendszere egymáshoz, és fair adórendszerekre van szükség a káros adóverseny helyett, egyúttal pedig az adóelkerülést vissza kell szorítani, hogy több bevétele legyen a közös kasszának is
  • a tagállami szerkezeti reformok végrehajtását, mint házi feladatot minden tagállamnak el kell végeznie és ehhez akár uniós források is adhatók
  • a monetáris unió kiépítését be kell fejezni (bankunió, tőkepiaci unió, további építőelemek)
  • kellenek külön források a jövőbeli válságok kezelésére is
  • a migrációs nyomás kezelésére külön források kellenek (pl. az afrikai kontinens segítésére)
  • a NATO 2%-os védelmi kiadási céljához közelíteni kell, azaz uniós szinten lényegében meg kell duplázni a kiadásokat és részben erre is utal már a közös védelmi alap létrehozása uniós szinten.


Igenis kellenek feltételek az EU-források kifizetéséhez


Jean Pisani-Ferry, a berlini Hertie School of Governance politikatudományi professzora a panelbeszélgetésben felvetette, szerinte igenis lehet pl. jogállamisági feltételeket szabni a nemzeti politikákhoz a forráskifizetés során, hogy olyan célok felé tereljék a tagállamokat, ami kívánatos. A professzor szerint azt is érdemes átgondolni, hogy a változó mezőgazdasági megoldások és innovációk mellett tényleg nem kell-e hozzányúlni a közös agrárpolitika keretéhez (nem kell-e csökkenteni). Jean Pisani-Ferry felvetette: hogyan lehet megtörni a nettó haszonélvezői-kedvezményezetti megközelítést az EU-s költségvetés összeállítása során, amit mindenki szorgalmaz. Esetleg úgy, hogy előre eldöntik az egyes tagállamok nettó egyenlegét és utána kezdik a tényleges vitát? - szegezte a kérdést Günter Öttinger felé.

Az EU-források kifizetésének feltételekhez kötése témához kapcsolódva Nathalie Loiseau, francia EU-ügyi miniszter azt mondta: szerinte is kellenek feltételek a forráskifizetéshez, szociális területen és a jogállamiság terén is.

Így tehát a Macron által képviselt keményvonalas hozzáállás jelent meg itt a panelben és ilyen értelemben a német és a francia döntéshozók eltérő álláspontot képviseltek ebben a kérdésben.


Másolni kell a Juncker-terv mintáját


Jyrki Katainen, a Bizottság alelnöke, aki egyébként is felelős a Juncker-terv lebonyolításáért, azt hangsúlyozta:az EFSI nagyon jó minta arra, hogy korlátozott közpénzzel (az EU-s költségvetés egy részének elkülönítésével) hogyan lehet jelentős magánforrásokat mobilizálni és szerinte ezt a mintát le kell másolni a 2020 utáni közös költségvetésben is.

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!


Elárulta: ezen már dolgoznak is a Bizottságban, hogy milyen forrást különítsenek el erre a célra és önkritikusan megjegyezte: jelenleg 7-8 garanciaeszköz is létezik az EU-s költségvetés végrehajtása során, de megfogalmazása szerint ezek annyira bonyolultak, hogy együtt senki sem képes átlátni. Ezért ezeket össze kell vonni egyetlen eszközbe, amely (az erre szánt tőke) így sokkal hatékonyabban tud majd működni.

A konferencia további előadásait is kiemelt figyelemmel követjük.

Címlapkép forrása: EMMANUEL DUNAND / AFP

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző
Szerkesztő - újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium