Közlekedési balesetek minden nap előfordulnak, ezek nagy része "csak" anyagi kárral jár. Ennek mértéke azonban még egy kicsinek tűnő koccanás esetén is könnyen elérheti a több százezer forintos, vagy akár milliós értéket is, hiszen egy mai, új autó lökhárítója rengeteg szenzort, érzékelőt, radart, vagy hűtőt, ventillátort, egyéb, a működéshez szükséges berendezést takar. Ezek sérülése kívülről nem látható, csak a szétszereléskor derülhet ki, cseréjük viszont nem olcsó. Egyértelmű helyzetben, és amikor a vétkes fél is elismeri a felelősségét, a szabályok szerint nem kell hatósági - rendőrségi - intézkedést kérni, de a későbbiekben ennek nagy lehet a jelentősége. Feltéve, ha a hatóság jól jár el!
Egy utoléréses koccanás esetén egyértelmű a felelősség kérdése, a már álló autóba a hátulról neki ütköző a hibás. Ilyenkor - ha nincs személyi sérülés - nincs feltétlenül szükség a rendőrség bevonására, de érdemes megvárni őket, még ha hosszú órákig is tart a várakozás. Ennek legfőbb oka, hogy a baleset résztvevői ugyanis csak egymásban bízhatnak, nincs más módjuk arra, hogy ellenőrizzék a másik fél kötelező felelősségbiztosításának a meglétét. Erre csak a rendőrségnek van joga és lehetősége, de ez sem működik minden esetben.
Egy koccanásos balesetet követően - mely során történt rendőri intézkedés, pontosan a fentiek miatt - csak a biztosítói ügyintézés megkezdésekor derült ki, hogy a károkozó nem rendelkezett érvényes kgfb-vel. Ilyenkor a MABISZ áll helyt, mivel ebben az esetben is ismert a vétkes fél, illetve biztosítója helyett, majd próbálja érvényesíteni követelését a károkozónál. Ebben az eljárásban is nagy segítség, ha nem csak a "kék-sárga" baleseti bejelentőlap, hanem rendőrségi jegyzőkönyv, vagy akár a helyszíni bírság kiszabásáról szóló igazolás is a vétlen fél rendelkezésére áll, egyértelműsíti, ki a felelős a balesetért.
Ismeretlen, vagy téves adatokat megadó vétkes esetén a vétlen félnek is nehezebb az ügyintézés. Ezért még ha sok időbe, várakozásba kerül, akkor is érdemes hatósági közreműködést kérni, sok tovább bonyodalomtól kíméli meg a magát az ember.
Az már egy másik kérdés, hogy a károkozó hogyan "úszhatja meg" egy kis összegű helyszíni bírsággal azt, hogy nincs érvényes kgfb-je, ami automatikusan feljelentést vonna maga után, de ez már nem tartozik a károsult közvetlen érdekkörébe, de felveti annak a kérdését, hogy vajon hány autó közlekedik úgy az utakon, hogy nincs érvényes kgfb-je, és ez egy rendőri ellenőrzés során sem derül ki?
A Portfolio megkereste az ORFK sajtóosztályát is a fenti témakörben, az alábbi választ adták:
Közlekedési baleset kapcsán az intézkedő rendőr ellenőrzi a résztvevő személyek és járművek okmányait, köztük a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét. Amennyiben valamelyik fél nem tudja hitelt érdemlően igazolni a felelősségbiztosítási fedezet fennállását, úgy a rendőr KEK KH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) által üzemeltetett közhiteles járműnyilvántartásban ellenőrzi, hogy az adott jármű rendelkezik-e biztosítással.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások jellemzően határozatlan időre szólnak, így a nyilvántartásban csak a biztosítás kezdő időpontja szerepel, az hogy meddig érvényes nem. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 34. pontja alapján van egy türelmi időszak (a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak), és csak ezt követően szünteti meg a biztosító "díjnemfizetés" okán a biztosítást.
Amennyiben a KEK KH nyilvántartásának adatai alapján már a helyszínen megállapítást nyert volna, hogy a baleset okozója nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, az nem lett volna akadálya a helyszíni bírság kiszabásának. A bírság kiszabásával a rendőrségi eljárás a helyszínen lezárul.