Köszönjük, pénzügyi rezsicsökkentők! - Készpénzben fuldoklik az ország
Turzó Ádám Pál
Az NGM-nél valami készül: Varga Mihály az utóbbi hetekben kétszer is panaszkodott arról, hogy túl sokan használnak készpénzt Magyarországon. A miniszter nem téved, tényleg készpénzben fuldoklik a gazdaságunk: GDP-arányosan másfélszer több készpénz forog Magyarországon, mint 3 évvel ezelőtt. Ebben elhibázott kormányzati intézkedések is vastagon közrejátszottak, a készpénztartás pedig régóta nem volt ilyen olcsó, a lakosság őrült tempóban helyezi át likvidebb megtakarításait készpénzbe. Mindeközben az MNB már mozgolódik, az előkészítés alatt álló magyar kártyás elszámolási rendszerrel és az azonnali átutalásokkal is a készpénzt támadják.
A gazdasági növekedés természetes következménye, hogy egyre több készpénzre van szükség egy gazdaságban, a fizetési eszköz likviditása így fenntartható. Ezért önmagában az, hogy a magyar gazdaságban öt év alatt kétszeresére emelkedett a forgalomban lévő készpénz állománya, nem sokat árul el arról, valójában mennyivel nőtt a készpénz iránti kereslet. Az viszont már annál inkább, hogy
az elmúlt öt évben 2010 elejéhez képest másfélszeresére nőtt a GDP-arányos készpénzállomány.
Ebből már látszik, hogy a készpénzállomány növekedését nem csupán a gazdasági növekedés miatti többletszükséglet pumpálta felfelé, hanem más tényezők is szerepet játszanak a látványos növekedésben.
Miért sok a készpénz?
régóta nem volt ilyen alacsony a készpénztartás alternatív költsége,
tranzakciós illeték,
ingyenes készpénzfelvétel.
1. Régóta nem volt ilyen olcsó készpénzt tartani
A készpénztartásnak alternatív költsége van, vagyis ha nem a nulla kamatú készpénzben lenne a pénzünk, akkor valamennyi hozamot kaphatnánk a megtakarításunkra. Ezt bukjuk el a készpénz tartásával, de olyan alacsony a hasonlóan likvid, közel kockázatmentes megtakarítási formák hozama, hogy a lakosság elkezdett őrült tempóban betárazni készpénzből.
A készpénz a második legnépszerűbb megtakarítási forma jelenleg az állományi adatok szerint, a nettó tranzakciókat tekintve pedig az elmúlt néhány évben az állampapírok után a készpénz a második legkedveltebb megtakarítás volt.
2. Tranzakciós illeték és ingyenes készpénzfelvétel
2013 elejétől vezették be, majd nyáron meg is emelték az elektronikus pénzforgalomra kivetett tranzakciós illetéket. Ezt ugyan a bankok fizetik be az államkasszába, de a szektor gyakorlatilag egy az egyben áthárította a terhet az ügyfelekre, így az egyszeri magyar banki ügyfél csak annyit látott az egészből, hogy a pénzintézetek őket akarják a korábbinál érezhetően magasabb díjakkal megkopasztani. (A nagy kormányzati intézkedések hiányában gyakorlatilag nem változott lényegesen a pénzügyi szolgáltatások árszínvonala).
A 2013-as hirtelen drágulás sokaknál ki is verte a biztosítékot, ami miatt az emberek és vállalkozások elkezdtek jobban odafigyelni a számlavezetési költségeikre, és bár arányaiban nem, de azért számosságában sok számlát meg is szüntettek. 2013-óta 420 ezerrel csökkent a pénzügyi számlák száma.
2014 februárjában a pénzügyi rezsicsökkentés újra konkrét intézkedésbe csapott át, a tranzakciós illeték miatt nem éppen ujjongó ügyfeleknek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétellel kedveskedtek. Persze újra a bankok bevételéből csípett le ez az intézkedés egy darabot, a fő gond azonban az, hogy egy újabb készpénzhasználatot ösztönző intézkedés született.
Az ingyenes készpénzfelvétel jelentősen csökkentette is a banki pénzforgalmi költségeket, de a hatása tetten érhető a bankkártyás számokban. Az ügyfelek elkezdtek kevesebbszer, de magasabb összegeket felvenni az automatákból. Még mindig közel kétszer több készpénzt veszünk fel a bankkártyánkkal, mint amennyit elköltünk vele.
Ami viszont segített és segíthet
Mindeközben 2013 elejétől nagyban zajlott a "bankkártyacsata", ami arról szólt, hogy túl magasak-e a MasterCard interchange díjai a Visa díjaihoz képest. A MasterCardot nemrégiben emiatt elmarasztalta a GVH, és egy 88 milliós bírságot is kiszabtak a társaságra. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy az uniós interchange szabályozást épp e vita miatt nálunk már 2014. január elsejétől bevezették Magyarországon. Azóta a kártyát kibocsátó bankok a betéti kártyáknál legfeljebb 0,2, a hitelkártyáknál 0,3 százalékos bankközi jutalékot szedhetnek az elfogadó bankoktól.
Mivel az interchange díjat megfizető elfogadó oldali bankok a kereskedői díjakon keresztül a kereskedőktől szedik be, ez az intézkedés elméletileg a kártyaelfogadást olcsóbbá, a kártyakibocsátást drágábbá tette. A magyar ügyfeleknél azonban nem a plasztikok, hanem az elfogadóhelyek hiánya jelent nagyobb gondot, így ez az intézkedés inkább támogathatja az elektronikus fizetések terjedését. Ezt az MNB a kártyatársaságokkal közösen indított pilot-programjával is megpróbálták támogatni, ugyanakkor a Fejér megyében lezajlott programnak eddig nem volt folytatása.
A bankkártyás fizetéseknél most úgy állunk, hogy egyetlen év alatt negyedével nőtt a magyar kártyákkal bonyolított fizetési forgalom, és több mint ötödével többször fizettünk a plasztikunkkal a boltokban vagy az internetes elfogadóhelyeken.
Azért nem jó nekünk a sok készpénz, mert
a készpénzes tranzakciók szinte láthatatlanok a hatóságok számára, készpénzzel lehet a legkönnyebben adót eltitkolni vagy illegális bevételekre szert tenni, ezért a fekete- és szürkegazdaság melegágya,
a készpénz szállítása, előállítása, kezelése, számolása stb. éves szinten 100 milliárd forint körüli költséget jelent a magyar társadalomnak az MNB egy becslése szerint.
a világ egyszerűen arrafelé halad, hogy a készpénz jelentősége marginális lesz, a transzparens, kényelmes, biztonságos elektronikus fizetési formák váltják fel idővel.
Az MNB számításai szerint a fizetési tranzakciók akkor lennének olcsóbbak elektronikusan, ha legalább 40 százalékuk így zajlana. Most olyan 20-25 százalék körülire becsülik az arányukat, tehát még van hova fejlődni. Összehasonlításképpen az ebből a szempontból mintaállamoknak tekinthető skandináv országokban 70-80, a briteknél kicsivel 50 százalék felett jár az elektronikus fizetések aránya a készpénzzel szemben.
Az NGM-ben még csak tervezgetnek
Örvendetes, hogy az NGM is észlelte, hogy rengeteg a készpénz a gazdaságban, és valamiféle intézkedéseken törik a fejüket. Egyelőre konkrétumokról még nem lehet tudni, csak annyiról, hogy:
Előbbi értelmezésünk szerint annyit jelenthet, hogy ahogyan 1,5 milliós felső korlát érvényes a vállalkozások közötti fizetési tranzakciókra, úgy a személyek közötti fizetéseknél is egy korlátot vezethetnek be. Ilyen rendszer működik külföldön is, azonban a tapasztalatok szerint nem túl hatékonyan, hiszen a hatóságok legfeljebb szúrópróbaszerűen tudják ellenőrizni a szabály betartását. A bankkártya-terminálok telepítésének ösztönzése npedig nyilván kedvezményekkel, támogatásokkal lehetne elérhető.
Az MNB-nél már konkrét tervek vannak
A júniusban életbe lépő MIF rendelet ad lehetőséget arra, hogy a kártyás tranzakciókat ne csak a szinte egyeduralkodó kártyatársaságok tudják elszámolni. Éppen emiatt előkészítés alatt áll az MNB tulajdonában álló elszámolóháznál, a Girónál, hogy a magyar kártyákkal Magyarországon végrehajtott tranzakciókat itt számolják majd el. A cél ezzel az olcsóbb kártyaelfogadás és a kereskedők számára gyorsabb elszámolás lenne, Pénzügyi IT konferenciánkon Bartha Lajos részletesen beszélt erről.
A másik fontos elektronikus pénzforgalmat támogató fejlesztésről, az azonnali átutalás bevezetéséről hamarosan indul a konzultáció a bankokkal, a koncepcionális tervezés az utolsó fázisban van. Ez szintén segíthet majd valamennyit a készpénzes tranzakciók csökkentésében.