Beindul a GVH: a digitális gazdaságban tesznek rendet
Üzlet

Beindul a GVH: a digitális gazdaságban tesznek rendet

Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda
Az európai versenyhatóságok kommunikációja és gyakorlata alapján egyre egyértelműbb, hogy a digitális szektor a hatóságok érdeklődésének homlokterébe került, jogalkalmazási prioritássá vált. Ezen belül is kiemelendő a személyes adatok központi szerepe: bizonyos esetekben a versenyhatóságok azokra akár "fizetőeszközként" tekintenek, illetve adott esetben az adatvédelmi jogszabályok megsértése versenyjogi, illetve fogyasztóvédelmi szankció alapjául is szolgálhat.

Adatvezérelt világ

2018-ban már nem vitatható, hogy a világ és a gazdaság adatközpontúvá, adatvezéreltté vált, a digitális szolgáltatások egyre fontosabb szerepet töltenek be a világgazdaságban. Ez a tendencia várhatóan a jövőben tovább fog folytatódni, a technológiai fejlődés és robotizáció folyományaként az adatok az "új olajból" akár az "új arannyá" válhatnak. Ez az átalakulás kihívások elé állítja a jogalkotót, valamint a jogszabályi kívánalmaknak megfelelni szándékozó cégeket is.

2018. május 25-ével, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépésével a jogászokon és compliance szakembereken túl a cégvezetők, marketingesek, fejlesztők - sőt, gyakorlatilag az üzleti életben tevékenykedők teljes köre - számára megkerülhetetlenné vált az adatvédelmi jog alapvető szabályainak ismerete.

A digitális szolgáltatások a GDP egyre nagyobb szeletét adják, egyre több fogyasztó egyre gyakrabban veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, vagy akár köt online szerződést valamilyen áru vagy offline szolgáltatás igénybevételére is. Ezen szerződések megkötése és teljesítése során a vállalkozásoknak mind az adatvédelmi, mind pedig a fogyasztóvédelmi szabályoknak meg kell felelniük.

Tekintettel az online szektor világgazdaságon belüli szerepének szinte exponenciális mértékű növekedésére az elmúlt években, a versenyjog, mint a gazdasági hatékonyság előmozdítását, illetve a verseny és a fogyasztói jólét védelmét célul tűző, szükségszerűen a valós gazdasági viszonyokra alkalmazott jogterület e tendencia mellett nem mehet el szó nélkül - és nem is teszi.

A Big Data versenyjogi vonatkozásaival kapcsolatos kérdések világszerte vitákat váltanak ki, míg számos technológiai cég, illetve magánszemélyek a versenyhatóságok eljárásainak célkeresztjébe került. Valószínűsíthető, hogy a szektor továbbra is az érdeklődés középpontjában marad - különös tekintettel a mesterséges intelligencia (AI), a gépi tanulás, és a dolgok internete (IoT) várható további rohamos fejlődésére.

A Big Data versenyjogi vonatkozásaival kapcsolatban számos tanulmány jelent meg az elmúlt néhány évben. Az OECD 2016 végén publikált tanulmányában foglalkozik a kérdéssel. A francia és a német versenyhatóság közösen publikált átfogó tanulmányt a Big Data által a versenyjog elé támasztott kihívásokról. Az Európai Adatvédelmi Biztos már 2014-ben vizsgálta a versenyjog, fogyasztóvédelmi jog és adatvédelmi jog közötti átfedéseket a Big Data korában, az Európai Bizottság lefolytatta az e-kereskedelmi szektort érintő ágazati vizsgálatát, majd célul tűzte a fogyasztóvédelem erősítését az online piacokon.

Mindeközben Európa-szerte - sőt, az Egyesült Államokban is - szinte egyszerre, egymással párhuzamosan indultak meg versenyfelügyeleti, fogyasztó-, illetve adatvédelmi eljárások a digitális szektor legfontosabb szereplőivel szemben, gyakran ugyanazon vagy hasonló magatartásukkal más-más hatóság különböző jogszabályrendszeren alapuló eljárását kiváltva.

Lép a GVH is

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), számos, a szektort érintő versenyfelügyeleti eljárást folytatott le a közelmúltban, valamint közzétette középtávú digitális stratégiáját, mely egyértelművé teszi, hogy a GVH a jövőben fogyasztóvédelmi szempontból prioritásként kezeli a digitális szolgáltatási szektort.

Ez azt jelenti, hogy a GVH a közérdek védelmében elsősorban - de nem kizárólag - versenyfelügyeleti eljárások útján megvalósuló fellépést tart indokoltnak a szektorban. A versenyfelügyeleti eljárásokon túl az előirányzott fellépések között az alapvetően versenypártoló, tudatosságot növelő jellegű elemek, valamint súlyos jogi szankciók is megjelentek, így például büntető feljelentés; cégbíróság, közbeszerzési hatóság vagy adóhatóság felé történő jelzések; peres eljárások; amicus curiae közreműködések is.

A GVH ezen túl kilátásba helyezi egy komplex, a szektort érintő ágazati vizsgálat, illetve piacelemzés lefolytatását is a szektorban, valamint esetlegesen nemzetközi együttműködés kezdeményezését, tekintettel a digitális piac globális természetére.

A még az eddigieknél is intenzívebb figyelem a versenyhatóság részéről kiemeli az adatvédelmi, fogyasztóvédelmi és versenyjogi jogszabályoknak való megfelelés fontosságát, hiszen, ahogy az a GVH egy közelmúltbeli döntésében megerősítést nyert, azok nem függetlenek egymástól:

a digitális gazdaságban a személyes információk jelentős immateriális javaknak számítanak az értékteremtésben, továbbá az internetes szolgáltatásokért cserébe kérhető valuta szerepét is betöltik. Ennek széles körű kihatásai lehetnek kulcsfontosságú fogalmak, köztük az átláthatóság, az erőfölény, valamint a fogyasztói jólét és a fogyasztók megkárosítása értelmezésére.

A három jogterület, azaz az adatvédelem, fogyasztóvédelem és a versenyjog egymáshoz való viszonyát kiválóan szemlélteti az - egyébként angol eredetiben a GVH által is hivatkozott - alábbi ábra:

Beindul a GVH: a digitális gazdaságban tesznek rendet
Forrás: Preliminary Opinion of the European Data Protection Supervisor, Privacy and competitiveness in the age of big data: The interplay between data protection, competition law and consumer protection in the Digital Economy. 2014. március Elérhető itt. Fordítás: Comp2 PwC Legal.

Mindezek alapján egyértelművé vált tehát, hogy a GVH a digitális szolgáltatások lényeges tulajdonságának tekinti az adatvédelmi tájékoztatást, illetve azt is, hogy az adatvédelmi kérdések megítélésénél maga is alkalmazza a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) ajánlásait és tájékoztatóit, hiszen az előbb hivatkozott eljárásában jogsegély keretében megkereste a NAIH-ot, majd a jogsegély keretében átadott alábbi két dokumentum alapján vizsgálta az eljárás alá vont vállalkozás adatkezelési tájékoztatójának tartalmát:
  • A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása az előzetes tájékoztatás adatvédelmi követelményeiről, valamint;
  • A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről.

A német ügy

Bár a fenti eljárás esetében a GVH fogyasztóvédelmi vonatkozású eljárást folytatott le, a német versenyhatóság, a Bundeskartellamt ("BKA") részéről sor került már antitröszt eljárás lefolytatására is a szektorban. A BKA a közelmúltban közölte előzetes álláspontját egy - álláspontja szerint - gazdasági erőfölényes pozícióban levő piaci szereplővel és ezen álláspont szerint a vállalkozás kizsákmányolta felhasználóit azáltal, hogy rákényszerítette őket, hogy az érintett közösségi oldalra történő regisztrációval ezen oldalon kívüli adatkezeléshez is hozzájáruljanak - mintegy "mindent vagy semmit" alapon - különben semmilyen szolgáltatást nem vehettek igénybe.

Andreas Mundt, a BKA elnöke szerint a felhasználók nem számolnak, és nem is számolhatnak azzal, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatás közvetlen használata mellett más oldalak böngészése során is személyes adataik kezelése folyik az eljárás alá vont által. Ezáltal a felhasználók "elveszítik az irányítást" saját adataik kezelése felett, amely a fentiek alapján nyilvánvalóan tisztességtelen szerződéses kikötés. Ettől a hatástól kell Mundt szerint a hatóságnak a versenyjog eszközeivel megvédenie a felhasználókat, és ez az adatvédelmi szabályozás törekvéseivel is egybeesik.

A német ügy annál is inkább érdekes, mivel az erőfölénnyel való visszaélések két típusa, a kizsákmányoló és kiszorító jellegű visszaélések közül általában az utóbbi, a versenytársak kiszorítására irányuló visszaélések szankcionálása jellemző az európai versenyjogi gyakorlatban. Ezzel szemben a kizsákmányoló jellegű visszaéléseket a versenyhatóságok nagy óvatossággal kezelik, mivel az ilyen magatartások szankcionálása könnyen vezethet arra a megalapozott kritikára, hogy a versenyhatóság egy egyedi eljárás keretében valójában indokolatlan piacszabályozást végez. Felmerülhet az az ellenérv is, hogy a hatóság nem a versenyfolyamatot - mint ahogy az elvárt lenne -, hanem a kevésbé hatékony versenytársakat védi a beavatkozásával.

A kizsákmányoló jellegű visszaéléseknek alapvetően két fajtáját szokás megkülönböztetni: a túlzó árazást és a tisztességtelen üzleti feltételek alkalmazását. A német versenyhatóság a tisztességtelen üzleti feltételek alkalmazását vélelmezi, viszont az ügy összetettségét az is jelzi, hogy jelen esetben a kizsákmányoló jellegű visszaélés egyben a versenytársak piacról történő kiszorításával is járhat. Az érintett vállalkozás a digitális szolgáltatások piacán ugyanis a felhasználói adatok gyűjtésének módszere révén képes megerősíteni piaci pozícióját is.

A jelenség valójában az "ingyenes" szolgáltatást nyújtó online platformok által alkalmazott, a kétoldalú piacok sajátosságaira építő üzleti modellek kapcsán vet fel igazi kérdéseket. A kétoldalú piacok esetében egy platformnak két jól elhatárolható célcsoportja van. A platformüzemeltető az árérzékenyebb célcsoport számára ingyenesen vagy lényegesen olcsóbban nyújtja a szolgáltatásait, melynek költségeit a kevésbé árérzékeny másik célcsoport fizeti meg. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a közösségi média-oldal platformjának egyik oldalán a kevésbé árérzékeny hirdetők fizetnek a megfelelően célzott hirdetések közzétételéért, míg a platform másik oldalán a felhasználók számára a szolgáltatás elvben ingyenes, de valójában azért személyes adataikkal "fizetnek".

Mire érdemes odafigyelni?

Tekintettel tehát arra, hogy mind az adatvédelmi, mind a fogyasztóvédelmi, különösképpen pedig az antitröszt szabályok megsértése esetén a hatóságok jelentős mértékű - a GVH által alkalmazott szabályok megsértése esetén akár az előző éves nettó árbevétel 10%-áig terjedő - bírságot szabhatnak ki, az online tereken az ingyenesség kérdése és feltételei különös figyelmet és kellő óvatosságot igényelnek a kapcsolódó szektorokban tevékenykedő vállalkozások részéről.

Szintén szükséges a vállalkozásoknak odafigyelni az adatvagyon által biztosított piaci erő kérdésére a vállalatok összefonódása, irányítás megszerzése esetén: adott esetben már akkor is szükségessé válhat az összefonódás bejelentése a GVH-hoz, ha a tranzakcióban érintett felek csoportszintű előző éves árbevételének összege az ötmilliárd forintot meghaladja.

Végül érdemes megemlíteni, hogy a mesterséges intelligencia versenyjogi kontextusában egyre fontosabbá válik az algoritmusok összejátszásának kérdése, akár a versenytársak esetén, akár a szállítók és vevők viszonyában.

A cikk szerzői a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal versenyjogi csapata
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
repules szegell iata GettyImages-1180597944
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Frankfurti tőzsde
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
repules szegell iata GettyImages-1180597944