Beruházásokat, nemzetközi terjeszkedést is hozhat a jegybank 300 milliárd forintos programja
Üzlet

Beruházásokat, nemzetközi terjeszkedést is hozhat a jegybank 300 milliárd forintos programja

Portfolio
A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramot (NKP) indít, amelynek célja a hazai vállalati kötvénypiac ösztönzése. A bejelentés óta eltelt hetekben már körvonalazódott, hogy a potenciális cégek és a befektetők részéről mekkora az érdeklődés, ezzel kapcsolatban tartott ma sajtótájékoztatót az Equilor, ahol Gereben András, az Equilor elnöke és Svoób Ágnes, Corporate Finance üzletágvezető beszéltek az NKP-ról.
A magyarországi vállalati finanszírozás bankközpontú, ez 2008 után okozott problémát, ugyanis a mérlegalkalmazkodás miatt a pénzintézetek visszafogták a hitelezésüket, ezért jelentősen csökkent a hazai vállalatoknak, ezen belül is a kkv-knak nyújtott hitelek volumene. A hitelezési piac helyreállítására indult például (több körben) a Növekedési Hitelprogram (NHP), erősítve a hitelági finanszírozást, most azonban az MNB a vállalati finanszírozási lehetőségek diverzifikálását ösztönzi az NKP-val. A két program célcsoportja nem ugyanaz, hiszen míg az NHP elsősorban a kkv-kra fókuszált, addig az NKP-ban jellemzően a nagyobb vállalatok vesznek majd részt, de a hazai kötvénypiacot első körben a nagyvállalatokkal lehet felépíteni, ez teremti majd meg annak a lehetőségét, hogy kisebb vállalatok is sikeres kötvénykibocsátásban vehessenek részt.

A várakozások szerint a hazai vállalatok beruházási igénye növekedni fog a következő években, ez pedig szükségessé teszi azt, hogy minél szélesebb és diverzifikáltabb finanszírozási lehetőség álljon a hazai vállalatok rendelkezésére. Az elmúlt években egyrészt támogatott hitelek, másrészt uniós források álltak a cégek rendelkezésére, ezek azonban idővel kifutnak, így a vállalatoknak addicionális finanszírozási lehetőségekre van szükségük. Ráadásul az is kérdés, hogy a kamatkörnyezet hogyan alakul majd, a magasabb kamatok ugyanis szűkítik a finanszírozási lehetőségeket, a meglévő bankhitelek kamatainak emelkedése pedig megemeli a finanszírozási költségeket is, összességében ezért is van létjogosultsága az MNB programjának. A hazai vállalatok GDP-arányos eladósodottsága egyébként relatíve alacsony az uniós átlaghoz képest, ráadásul ezen belül a kötvény alapú finanszírozás elhanyagolható, ebben a mutatóban a lista végén szerepel Magyarország. Az MNB támogatása már csak azért is szükséges, mert organikusan a hazai kötvénypiac a mostani tetszhalott állapotból csak nagyon lassan képes fejlődni. Az Equilor várakozása szerint a GDP-arányos vállalati kötvényállomány középtávon 3-4 százalékra emelkedhet.

A hazai vállalati kötvénypiac volumene relatív alacsony, ráadásul a piac rendkívül koncentrált, néhány nagyvállalat kötvényei (például a Molé) adják a piac nagy részét. Az MNB kötvényprogramja ezen változtathat, olyan cégeket motiválhat kötvénykibocsátásra, amelyek több milliárd forint bevétellel, relatíve magas EBITDA-marzzsal, egészséges mérlegszerkezettel rendelkeznek. A program elsősorban azoknak a vállalatoknak lehet érdekes, amelyeknek a mérlegében legalább egymilliárd forintnyi addicionális kötvényállomány elfér, és jó minőségű cash-flow-val, alacsony refinanszírozási kockázattal, megfelelő szektorkilátásokkal rendelkeznek. Az Equilor százas nagyságrendű vállalatot azonosított be, amely alkalmas lehet a fent említett volumenű kötvény kibocsátására. Sok olyan hazai vállalat van, amelyek ugyan nem közismertek, de több milliárd forint árbevételt érnek el, és megfelelnek a fenti kritériumoknak.

A potenciális kibocsátók jellemzően beruházásra fordítanák a kötvénykibocsátásból származó forrásokat, de olyan vállalat is van, amelyik külföldi akvizícióban is gondolkodik, ennek az energetikai cégnek komoly pipeline-ja van, és a felvásárlások egy részét kötvénykibocsátásból fedezné. A kötvényági finanszírozás nagy előnye, hogy rugalmasabb, mint a bankhitel. Nyilvánvalóan a kötvénykibocsátásnak is van költsége, ez azonban nem haladhatja meg szignifikánsan a hitelfelvétel költségét. Egy 10-15 milliárd forintos kötvénykibocsátás esetében 20-30 bázispont a kibocsátás költsége.

Az Equilor tapasztalatai alapján a hazai intézményi befektetők portfólióiban lenne hely jó minőségű hazai vállalati kötvényeknek, már csak az alacsony hozamkörnyezet miatt is vonzók lehetnek ezek a papírok, a befektetők nem szektorok szerint válogatnának a kötvénykibocsátó vállalatok között, számukra az eladósodottság és a cash-flow termelő képesség és a kibocsátott kötvények refinanszírozási képessége kiemelt fontosságú. Az Equilor szerint jellemzően azok a vállalatok érdeklődnek a program iránt, amelyek legalább 10 milliárd forintos kötvénykibocsátásban gondolkodnak, a teljes keretösszeg pedig 300 milliárd forint, ez alapján a programban első körben 20-30 kötvénykibocsátó vállalat vehet részt. Vannak már olyan vállalatok, akik regisztráltak az MNB-nél, és érdeklődnek a kötvénykibocsátás feltételéül szabott hitelminősítés részletei iránt is. Széles a köre azoknak a szektoroknak, amelyekben az érdeklődő vállalatok működnek, vannak köztük élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalatok, gyártócégek, kereskedelmi vagy energetikai vállalatok is, de tőzsdei vállalatok is megtalálhatók közöttük.

Első körben a kibocsátók vélhetően a zártkörű kibocsátásokat preferálhatják, mivel az egyszerűbb, gyorsabb, költsége alacsonyabb, később azonban az Equilor szerint sor kerülhet nyilvános kibocsátásokra is, ahol lényegesen szélesebb befektetői kört érhetnek el a kibocsátók. A cél az NKP-val egyébként is az, hogy intézményi befektetőket vonjanak be, ráadásul a nemzetközi struktúra is jellemzően ez, vagyis, hogy a vállalati kötvényeket zártkörűen bocsátják ki, és aztán vezetik be a papírokat tőzsdékre vagy alternatív platformokra. Szintén nemzetközi tapasztalat, hogy a vállalati kötvények másodpiaci kereskedése alacsony forgalom mellett zajlik, vélhetően így lesz ez a magyar vállalati kötvényeknél is, igaz, itt kötelező árjegyzést is nyújtanak majd a szolgáltatók.

Egy kibocsátási folyamat időtartama 3-4 hónap, ennek a kezdőpontja az, amikor a potenciális kibocsátó jelzi a szándékát az MNB-nél. A folyamat nagy részét a hitelminősítés teszi ki, amely 6-8 hétig tart, ezen azonban minden, a programban résztvevő cégnek át kell esnie. A kibocsátók 5 hitelminősítő közül választhatnak, ezek között van kettő, a Scope Ratings és az Euler Hermes, amelyeknél a hitelminősítés költségét az MNB finanszírozza. A hitelminősítők a kibocsátónál az üzleti működést, a pénzügyi kockázatokat és egyéb kritériumokat is vizsgálnak. A hitelminősítés költsége közel 15 millió forint, ráadásul évenkénti fenntartási költség is jelentkezik, az éves szinten 6-7 millió forint, ezt is finanszírozza az MNB. A kibocsátóknak legalább B+ besorolást kell kapniuk ahhoz, hogy az NKP keretében kötvényt bocsáthassanak ki.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
elektromosroller
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
elektromosroller