Különbséget kell tenni aközött, hogy mit nevezünk kutatás-fejlesztést tudományos és adózási szempontból, ugyanis az utóbbi sokkal szélesebb kört foglal magában. K+F tevékenységnek számít minden, ami újszerűséget tartalmaz és tudományos / műszaki bizonytalanságot tartalmazónak minősül egyszerre - mondta el Kocsis Zsolt, az Ernst & Young Tanácsadó Associate Partnere. Sok cég a tudta nélkül is foglalkozik K+F-fel, például egy tengelykapcsolókkal foglalkozó vállalat, amely termékeinek súlyát akarta csökkenteni, vagy egy turbinakarbantartó, amely metodikáin változtatott – tette hozzá Sinoros-Szabó Botond, az EY Partnere. Kocsis Zsolt kiemelte, több adókedvezmény is jár a K+F tevékenységgel, jelenleg 2014-ig visszamenőleg költségként elszámolhatók ezek, készpénzben visszaigényelhetők. Költségnek számít a K+F projektekhez tartozó eszközök beszerzése, a kollégák fizetése is.
Számos ipari létesítmény tervdokumentációja hiányos, ezért a Plant Design Kft. fejlesztett egy digitális modellezőrendszert, amely egy teljes üzemről képes tervdokumentációt készíteni. A megoldás segítségével egy olyan interaktív rendszert is ki lehet építeni, melyben egy szimulált munkás egy komplett munkafolyamatot (pl. egy tartálykocsi megtöltését és elindítását) is képes véghez vinni a valóságot hűen tükröző virtuális modellben – mondta el Kováts-Megyesi Balázs, a Plant Design Kft. tulajonos-ügyvezető igazgatója.
A modellkészítéshez elsősorban drónokat használnak, de próbálkoztak korábban ipari alpinista és lézeres felmérési módszerekkel is. A drón a 3D-s modelleket GPS-koordinátákkal is ellátja, így az adatok segítségével lehet mérni is. A technológia segítségével komplett bázistelepeket is digitalizáltak, illetve segítettek a bécsi vízművek rendszerének digitális beolvasásában is, egyes komponensek itt több mint 100 évesek. Jelenleg a MOL kecskeméti tartályparkját digitalizálják, ami többek közt a környéken lévő NATO légi bázissal való egyeztetés miatt is tele van kihívásokkal, de a veszélyes anyagok körüli repülés is rendkívül kockázatos.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben a sikeres fejlesztési projektek kulcstényezőit tárgyalták ki, a beszélgetést Kilián Csaba, a MAGE ügyvezető főtitkára moderálta és az alábbi fontos kérdéseket válaszolták meg a magyar ipar kulcsfigurái:
Válságban van a magyar autóipar?
Thierry László, az ElringKlinger Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, hogy érzik a lassulást, a magyar gyárak jövője viszont a hatékonyság növelésében és az új technológiák adaptációjában van. Uwe Mang, a Starters E-Components Generators Automotive Hungary Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója hozzátette: 2020 stabil lesz, később viszont jöhet egy csökkenő trend, melyhez adaptálni kell a termelést is. Győri Imre, a Magyarmet Finomöntöde Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az egész világ öntőipara az elmúlt években 5-7%-kal esett vissza, ennek pedig elsősorban az autóipar az oka. 2020-ra már 22%-os visszaesés lesz a 2018-hoz képest. Azok a kkv-k nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, amelyek nem fejlesztenek rohamléptekkel. Marc Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezetője ismertette: sokat fektettek be új projektekbe az elmúlt években és rengeteg új embert vettek fel, ez pedig segítette őket a piacok változásához való adaptációjában. Kérdés még, hogy lassulás vagy recesszió következik-e.
Mi lehet Magyarország jövője versenyképességi szempontból? Milyen tényezők tudják az országunk versenyképességét fenntartani vagy erősíteni?
Marc Eckstein szerint a fő szempont az oktatás fejlesztése, ami támogatná a technológia fejlődését és az innovációt is. Eckstein szerint egyébként a számítógépes játékok is hozzájárulnak a fiatalok gondolkodásának fejlesztéséhez.
Hogy maradhatnak versenyképesek a magyar kkv-k? Hogy lehet a magyar kkv-kat támogatni az innovációban?
Győri Imre elmondta: az innováción kívül a generációváltás nagy kérdés Magyarországon a kkv-szektorban. A kkv-k jövője abban van, hogy nagyobb értékű termékeket állítsanak elő, ezen kívül célszerű a külföldi lehetőségeket is keresni. Komoly probléma a fiatal mérnökök megszerzése és megtartása is, Győri Imre szerint célszerű lenne bérlakásokkal megtámogatni a fiatalokat. Uwe Mang elmondta, hogy azért jöttek Magyarországra, mert olcsó volt a munkaerő, most viszont a munkaerőhiány kérdése dominál. Erre megoldást nyújthat a robotizáció és az oktatás fejlesztése is.
Mit jelent a bérnövekedés versenyképesség szempontjából?
Thierry László elmondta, hogy kétszámjegyű bérnövelést hajtottak végre idén, kérdés, hogy lehet ezt a hatékonyság és a termelékenység növekedésével párosítani. A megoldást a mozgóbér-rendszerben látják, viszont hiányosságokat lát a vezetői képességek tekintetében is. Győri Imre a kkv-k szemszögéből megosztotta, hogy egyetért a bérnövekedéssel, de a munkaerőhiány miatt nehéz jó szakembereket találni, a robotizáció és a külföldi cégekkel való együttműködés kiváló megoldást jelenthet.
Mennyi nyitottság van az oktatási intézmények és az ipari szereplők közt?
Marc Eckstein vállalata, thyssenkrupp már most is együttműködik egyetemekkel, ennek célja, hogy támogassa az egyetemistákat az innovatív szemléletmódok elsajátításában. Győri Imre más tapasztalatokkal rendelkezik: leküldött egy egyetemre egy precíziós öntőlabort és két év alatt gyakorlatilag hozzá se nyúltak. Thierry László és az ElringKlinger a kecskeméti Neumann egyetemmel lépett együttműködésre.
