BÉT
Üzlet

Olyan változások jönnek január elsejétől, amelyek a tőkepiac minden szereplőjét érintik

Portfolio
A nyár folyamán egy új törvény került elfogadásra, ami a hosszú távú részvényesi szerepvállalásról szól. Ez 2020-tól új szabályok bevezetését eredményezi ami a tőkepiac minden szereplőjét érinti majd január elsejétől, a kibocsátókat, az intézményi befektetőket, az alapkezelőket is – világított rá a Kapolyi Ügyvédi Iroda ma reggeli eseményén.

Júliusban elfogadásra került egy törvény, ami a hosszú távú részvényesi szerepvállalásról szól. Ez gyakorlatilag az EU-s „shareholder rights” magyarországi implementálása, és 2020-tól olyan szabályok bevezetését eredményezi, ami a tőkepiac minden szereplőjét érinti, a kibocsátókat, az intézményi befektetőket, a számlavezetőket.

A jogszabály eredete az az ősi probléma a részvénytársaságoknál, hogy a tulajdonos és a menedzsment elválik, vagyis hogy van egy tulajdonos, aki kiadja kezéből a cégének irányítását (principal agent-probléma). A tulajdonosnak fontos, hogy a menedzsment számon kérhető legyen, de ez oda-vissza érvényes, a tulajdonosnak fel kell állítani a javadalmazás feltételeit, amit teljesítenie kell. Nehéz lépés ezt a bizalmat odaítélni, viszont a cég fejlődéséhez meg kell lépni. Ehhez a bizalom mellett az is kell, hogy az érdekütközések jól legyenek kezelve. Eddig a felelős társaságirányítás volt hivatott ezt megoldani.

Dr. Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói igazgatóságának igazgatója a kibocsátókra vonatkozó szabályainak változásairól beszélt az új hosszú távú részvényesi szerepvállalásról szóló törvény kapcsán.

A júliusban elfogadott szabályozásnak régi alapjai vannak, a  Cadbury jelentés, Sarbanes-Oxley Act (az Enron esetér válaszolva), az OECD corporate governance ajánlások (az ázsiai válság után). Gyakorlatilag most az EU cselekvési terve, a Shareholder Rights Directive lesz implementálva.

Magyarországon sem teljesen új ez a témakör, vannak a tőzsde által kiadott felelős társaságirányítási (FT) ajánlások, de ez egy „soft” rendszer, „comply or explain” alapon működnek. Ami azt jelenti, hogy vagy megfelel neki a társaság, vagy magyarázni kell, hogy miért nem, de nincs jelenleg még a meg nem felelésnek szankciója.

A hosszú távú részvényesi szerepvállalási jogszabály a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozik, amelyek a szabályozott piacon, vagy MTF-en (XTend) vannak jelen.

Most a felelős társaságirányítási ajánlás és a törvény között a javadalmazás a közös terület. Most is kell, hogy legyen javadalmazási irányelv, javadalmazási politika, meg kell lennie a vezető tisztségviselők általános javadalmazási elveinek. A javaslat az, hogy javadalmazási bizottság működjön, teljesítmény alapúnál elő van írva, hogy miket kell figyelembe venni (feladatkör, tevékenységi kör, társaság pénzügyi helyzete). Ki kell térni az opciókra, részvényjuttatásokra, a közgyűlést erről tájékoztatni kell. Nem lehet olyan ösztönzőt kitalálni, ami rövid távú részvényárfolyam maximalizálásra ösztönöz és most is van szabály, hogy egy éves javadalmazási nyilatkozatot ki kell tenni.

Ami a hosszú távú részvényesi szerepvállalási törvénnyel jön, hogy a személyi kör kibővül, akire a közzétételi kötelezettség vonatkozik, a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes is bekerül ebbe a körbe az ügyvezető és a felügyeleti testület tagjai mellett. A törvény előírja, hogy a javadalmazási politikának hozzá kell járulnia a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez, fenntarthatóságához és ismertetnie kell, hogy miként teszi ezt. Tartalma sokkal részletesebb lesz, mint amit most az FTA (felelős társaságirányítási ajánlások) előír, a legutóbbi öt üzleti évben a javadalmazás éves változását be kell mutatni, a munkavállalók javadalmazásának változásaival együtt, összehasonlítható alapon. A nagy változás a jogszabállyal, hogy a soft kategóriából átmegy jogszabályba a javadalmazási politika. Évente kell elkészíteni, világos, érthető, áttekinthető kell, hogy legyen. Személyes adatokat nem tartalmazhat, csak a nevet a tisztséget és fizetést és 10 évig ingyenesen elérhetővé kell tenni. Az ellenőrzésben a részvényeseknek kell majd lépni, vagy az ágazati szakhatóságok vagy a cégbíróság felügyelete alá fog tartozni, nem az MNB vagy a BÉT fogja ellenőrizni, mert nem lesznek rá eszközei (MNB-nek is csak arra, ha például nem teszi közzé).

A Front Page Communications a jogszabályhoz kapcsolódóan elkészített egy kutatást azzal kapcsolatban, hogy mit gondol a piac a hosszú távú megtakarításokról. Ebből kiderült, hogy nemzetközi összehasonlításban nem túl jó a magyar pénzügyi tudatossága és nem is igazán változott az elmúlt években. Az általános vélemény, hogy a pénzügyi ismereteket erősíteni kellene az oktatásban - ez meg is kezdődött, de nem lehet könnyen behozni 20-30 évnyi lemaradást. A megkérdezettek szerint a hosszú távú befektetéseket az alacsony kamatszint, a BUX emelkedése, az ingatlanpiaci áremelkedés támogatta, nagyjából hasonló arányban. A hosszú távú megtakarításra ösztönző konstrukciók közül a legtöbben a Magyar Állampapír Plust említették, a lista hátsó felén végeztek az egészségpénztárak és az életbiztosítások, úgy tűnik, hogy utóbbiak nem annyira ösztönzők a lakosság számára. A tőzsdei megtakarításokat ösztönző szempontok közül a vállalati eredmények, az állami ösztönzők és a tőzsdei cégek kommunikációja áll az élen, a tőzsdei cégek transzparenciája nem tartozik a legfontosabb szempontok közé a megkérdezettek szerint. A HTR törvényről a válaszadók harmada nem hallott, de fontosnak tartják a hosszú távú szerepvállalást.

Dr. Krezinger Viktor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda tőkepiaci csoportjának vezetője szerint az eszközkezelők és a befektetési alapkezelők működését érinti a leginkább a hosszú távú részvényesi szerepvállalási törvény bevezetése.

Olyan feladatok hárulnak az alapkezelőkre január 1-től, amelyek eddig egyáltalán nem voltak: szerepvállalási politikát kell létrehozniuk, végig kell gondolniuk, hogy hogyan fogják gyakorolni a tulajdonosi jogokat, hogy vesznek részt a közgyűléseken, ezekre szabályokat kell kialakítaniuk.

Az alapkezelőknek egy szerepvállalási politikát el kell készíteniük. Az elkészítése nem opcionális, megmagyarázni csak azt lehet, hogy miért nem alkalmazzák 100 százalékosan. A becsomagolt termékre nem alkalmazandó a szerepvállalási politika (befjegy), csak közvetlen részvénybefektetésbe. Amivel problémák lehetnek, hogy a szerepvállalási politikában be kell mutatni, hogy az eszközkezelők hogy működnek együtt a többi részvényessel, gond akkor lehet, ha például küszöbátlépés van, mert akkor összehangoltan eljáró személyeknek minősülhetnek és nyilvános vételi ajánlatra kötelezhetik őket.

Ha valaki nem felel meg a szerepvállalási politikájának, az magyarázható lesz például azzal, hogy kicsi a részesedése és sok vállalatban rendelkezik részesedéssel. Például kikötheti a politikájában, hogy akkor alkalmazza, ha a kibocsátóban lévő részesedése 1 százalék felett van.

A törvény nem tartalmaz külön szankciókat, a cégbíróság csak a javadalmazási politika részre értelmezhető, de előbb-utóbb ellenőrizni fogja a felügyelet és számon fogja kérni.

berlin
grönland
franciatüntetés
bika wall street index tőzsde
Frankfurti tőzsde
tsystems
donaldtrump
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bika wall street index tőzsde