cimlap_poliol_alapkoletetel
Üzlet

Gigantikus beruházások a Molnál: az INA részesedés értéke eltörpül az idei pénzköltési döntések mellett

Portfolio
Nem egy átlagos évet hagy 2019-ben maga mögött a Mol, ugyanis egy egész INA méretű beruházás tornyosul a hazai olajtársaság előtt az elkövetkező években. Megtörtént a poliol üzem alapkőletétele, ezenkívül hatalmas azeri olajmezőbe szerzett jelentős tulajdonrészt a társaság, valamint decemberben döntés született az INA finomítóinak felújításáról is. Idén jelentős mérföldkövek teljesültek a vállalat 2030-as stratégiájában rögzített célkitűzések felé vezető úton.

Nagyberuházások a Mol életében

Az idei évben is hatalmas beruházásokról döntött a Mol menedzsmentje, elég ha csupán az azeri ACG mező megvételére és az INA decemberben bejelentett finomítói beruházásaira gondolunk, nem is beszélve a poliol üzem építési munkálatairól. Idén megállapítható, hogy közel 2,2 milliárd dollár elköltéséről született döntés csupán az előbb említett két projekt keretében, melyet ha még kiegészítjük az épülő poliol üzem költségeivel, akkor már 3,5 milliárd dollárnál tartunk. Amennyiben ezen összeget az INA közel 50 százalékos tulajdonrészéért kifizetett 1,8 milliárd dolláros összeghez szeretnénk hasonlítani, akkor azt mondhatnánk, hogy jóformán mintha egy egész INA-t kebelezne be az elkövetkező pár évben a Mol.

Az alábbi táblázatban igyekeztünk összeszedni a Mol nagyobb beruházásait, és elsősorban a méret mellett azokra összpontosítottunk, ahol tranzakciós összeget is találtunk a bejelentésekben. Nem volt könnyű dolgunk, ugyanis néhány esetben részvényekkel fizetett a hazai olajtársaság, melyet az akkori körülbelüli árfolyamokon váltottunk dollárra. Mindenesetre az alábbi táblázat jól szemlélteti a nagyságrendeket, hogy hatalmas beruházások születtek döntések idén.

A Mol eddigi legnagyobb organikus beruházása

2019 szeptember 27-én letették a Mol 1,2 milliárd euróból épülő poliol komplexumának alapkövét Tiszaújvárosban. Az üzem 2021-ben kezdheti meg működését, és 200 embernek ad majd munkát. Az 1,2 milliárd euróból megvalósuló projekt a Mol eddigi legnagyobb organikus beruházása, amelyhez állami támogatást is igénybe vesz.

Az új poliol komplexum évente mintegy 200 000 tonna poliolt fog előállítani. A tiszaújvárosi Mol Petrolkémia lesz az egyetlen olyan cég Magyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban, amely a kőolaj kitermelésétől kezdve a poliéter poliolok (széleskörben alkalmazott műanyag-alapanyagok) gyártásáig integrált értéklánccal rendelkezik.

poliol_epitkezes
A poliol üzem építése. MTI/Vajda János

A magyar kormány 131 millió euróval (társasági adókedvezménnyel és beruházási támogatással) segíti a projektet. A Mol számításai szerint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá a Mol Csoport pénzügyi EBITDA-jához. A poliol ma az egyik legkeresettebb műanyag-alapanyag, az autógyártástól kezdve a ruhaiparon át a hőszigetelésig számos iparágban használják.

Az integrált poliol és propilén-glikol gyártási folyamata a következő:

  • A nyersolaj a finomítóba kerül, ahol vegyipari benzint állítanak elő belőle.
  • A vegyipari benzint a tiszaújvárosi Olefin üzemekben vegyipari alapanyagokká dolgozzák fel, amelyek egyike a propilén.
  • Az új vegyipari komplexumban a propilént hidrogén-peroxid és katalizátorok segítségével oxidálják, így keletkezik a propilén-oxid, amit ugyanitt, a gyártás utolsó fázisában, poliéter poliolokká és propilén glikollá alakítanak.
  • A poliolokat a poliuretán gyártók megvásárolják, majd a végfelhasználók az életünk minden szegmensét lefedő, változatos felhasználási területeken műanyag termékekké alakítják.

A Mol Csoport 2030-as stratégiájával összhangban a féltömegcikkek és speciális vegyipari termékek irányába bővíti petrolkémiai értékláncát, így a közép-kelet-európai régió vezető vegyipari szereplőjévé válhat. Széles körű alkalmazási lehetőségeinek köszönhetően a poliéter poliol – amely a poliuretán habok alapanyaga – jelenti a Mol petrolkémiai fejlesztéseinek fő irányát. Felhasználja például az autó-, az építő-, a csomagoló- illetve a bútoripar is.

Részesedés vásárlása egy óriási olajmezőben

A Mol-csoport és a Chevron november 4-én szerződést írt alá azerbajdzsáni nem operált kutatási-termelési eszközök és csővezeték megvásárlásával kapcsolatban. A megállapodás értelmében a Mol tulajdonába került az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmező 9,57 százalékos, illetve a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) vezeték 8,9 százalékos részesedése. A megállapodás értéke 1,57 milliárd dollár volt mely a záráskor még minimálisan módosulhat.

A BTC csővezeték a Földközi-tenger partján található Ceyhant köti össze az ACG mezővel, és a zárást követően a Mol az ACG mező harmadik legnagyobb tulajdonosává válhat. A jelentős készletekkel rendelkező ACG mező a Kaszpi-tengeren található, ahol 1997 óta termelnek kőolajat és a világ legnagyobb tengeri kőolajmezőinek egyike. Az ACG operátora a BP, a termelés hat tengeri platformon zajlik, így a teljes termelés 2018-ban 584.000 hordó/nap szintet ért el. Az operátor becslése szerint a 2017. szeptemberi 2049-ig terjedő licensz hosszabbítást követően a kitermelhető földtani vagyon 3 milliárd hordót tesz ki.

azeri_furotorony
Azeri tengeri fúrótorony, Reza/Getty Images

Az eszközök megvásárlása teljes mértékben illeszkedik a Mol 2030-as stratégiájában megfogalmazott célokhoz, egyúttal hozzájárul a Mol portfoliójának bővítéséhez. A két évtizede megbízhatóan működő termelőeszköz mintegy 20 ezer hordó/nap termeléssel járulhat hozzá a Mol-csoport kihozatalához a következő években. A Mol várakozásai szerint a vállalat teljes 2P készletállománya 360-380 millió hordóra módosulhat 2020 végére.

Már évek óta téma, hogy a Mol továbbra is napi 100 ezer hordó olajegyenértékes felett szeretné tartani termelési szintjét, mely egyfajta diverzifikációt jelenthet a finomítás szegmensben tapasztalható ciklikussággal szemben. 2019 második negyedévében 112 000 hordó olajat és gázt termelt ki az olajtársaság napi szinten, azonban inorganikus akvizíciók híján a folyamatosan csökkenő magyar és horvát termelés hatására jelentős kihozatalcsökkenés következett volna be. Az akvizícióval nagyságrendileg 120-140 millió hordóval nőhet 2020 végére az évente korábban 40 millió hordóval apadó készletszint.

A Chevrontól származó adatok alapján tehát nagyságrendileg naponta 20 ezer hordóval nőhetne a Molra eső szénhidrogén termelés, mely közel 20%-kal növelné az Upstream divízió harmadik negyedéves jelentésében publikált 107,5 ezer hordós kitermelését. Amennyiben feltételezzük, hogy a portfolió átlagos profitabilitását lesz képes az azeri termelés is hozni, úgy nagyságrendileg 200 millió dollárral nőhet a Mol Upstream részlegének EBITDA-ja éves szinten.

Évi 200 milliós EBITDA-val és az 1,57 milliárd dolláros vételárral kalkulálva 8 éves megtérülési idő jön ki, melyből még a tranzakció visszamenőlegességére való tekintettel egy évet le kell vonni, így nagyságrendileg 7-es szám jön ki. A Mol jelenleg 7,9 körüli P/E rátán forog, így az iparág árazását tekintve reális áron juthatott hozzá a Mol az eszközhöz.

Még naperőműre is futotta

Október 18-án Százhalombattán a Dunai Finomító területén ünnepélyesen átadták a Mol saját beruházásában épült 6,71 megawattos napelemparkját. Az elkészült tiszaújvárosi és a füzesgyarmati beruházással együtt az összesen 37 hektáron megvalósuló három napelempark 18,4 megawatt kapacitással üzemel majd, ami több mint kilencezer háztartás villamos fogyasztásának felel meg. Emellett a Mol megvásárolt egy 5 MW-os napaelemparkot Fehérgyarmaton, tovább bővítve megújuló energiatermelését.

Az innovatív és alternatív technológiák felhasználása része a Mol 2030 stratégiájának. A napelemparkok barnamezős telepítésével a Mol a ki nem használt ipari területein valósította meg a beruházást. A projekt a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatás) feltételei szerint valósul meg, ennek keretében a MAVIR szabályozott áron veszi át a megtermelt energiát húsz éven keresztül.

007
Forrás: Mol

A naperőművek építése illeszkedik hosszútávon a Mol stratégiájába, ugyanis az olajtársaság egyre jobban szeretne függetlenedni a klasszikus kutatási és finomítási tevékenységektől, amelynek keretében a petrolkémiára, új fogyasztói szolgáltatásokra és a megújuló energiára helyezné a hangsúlyt. Az elmúlt években megvalósult napenergia projektek méreteihez képest nagynak számítanak a Mol átadott erőművei, ezzel felzárkózhat a hazai olajtársaság az MVM, Mátra, illetve MET telepített kapacitásai mellé. A 18,4 megawattos kapacitást figyelembevéve egy egyszerű számítással megnéztük, mennyivel nőhet az új napelemparkok bekapcsolásával a Mol bevétele éves szinten. A 2019 január elsejétől érvényes KÁT tarifa 32,59 forint/kWh, és azzal a feltételezéssel éltünk, hogy 1 megawattnyi kapacitás éves szinten 1150 megawattórányi áramot képes előállítani. Így közel 700 millió forinttal nőhet a Mol árbevétele, mely a 2019 második negyedéves 1856 millió forintos árbevételhez képest elhanyagolható mértékű. Amennyiben az új fehérgyarmati naperőműparkot is figyelembe vesszük, akkor 900 millió forinttal járulhatnak a projektek összességében hozzá a Mol bevételéhez.

Horvátországban is hatalmas fejlesztésbe vág a Mol

Nem újkeletű az ötlet, hogy az INA finomítóival kezdeni kellene már valamit, ugyanis az elmúlt tíz esztendőben masszívan veszteséges volt a horvát finomítói és kereskedelmi tevékenység. Eddig nem volt egyetértés a horvát kormány és a Mol között a finomítók jövőképéről, ugyanis a Mol be szerette volna már régóta zárni a sisaki létesítményt, amit a horvát kormány stratégiai okok miatt ellenzett. Most úgy tűnik mégis valahogyan sikerült dűlőre jutniuk a feleknek a kérdéskörben, ugyanis amit a horvátok Sisak bezárásával veszítenek, azt visszakaphatják a Rijekai finomító korszerűsítésével és fejlesztésével. 

Igen jelentős beruházási összegről beszélünk, 600 millió dollárról, melynek a finanszírozásának nagyrésze 2019 és 2021 között fog megvalósulni. Az INA-nak két finomítója van, az egyik Sisakban található, a másik Rijekában. Átlagosan az INA finomítás és marketing divíziója évente 90 millió dolláros veszteséget termelt az elmúlt 10 évben, mely a Mol tervei szerint a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dolláros pozitív EBITDA termelésbe fordulhat át 2023-tól. Ezzel a szemüveggel szemlélve Ezzel a szemüveggel szemlélve valóban nagyon jó projektnek tűnik a beruházás, ugyanis 2023-tól a 600 millió dolláros tőkeinjekció évente 200 millió dollárral javíthatja a Mol EBITDA-ját, mely 3 éves megtérülési időnek felel meg.

A rijekai finomítóban egy késleltetett kokszoló felépítésére kerülne sor, mely jelentősen csökkentené a finomító fűtőolaj kihozatalát, és cserében nagy mértékben növelné a gázolajtermelését a finomított termékek palettáján belül. A sisaki létesítmény pedig befejezheti a finomítási munkálatokat, cserében bitumengyártás folyhat a helyszínen, logisztikai csomóponttá alakulhat és kenőanyagokat állíthatnak elő a területen.

INA_delayed cooker
Forrás: INA

Mindeközben az INA eladása továbbra is terítéken van, amint egy pénzügyileg megfelelő ajánlatot kapna a Mol, meg is válna a horvát olajtársaságban levő részesedésétől. A 2030-as stratégiáját is úgy alakította ki a menedzsment, hogy már nem feltétlenül számítanak az INA-ra a jövőben.

Jelentős lépések a 2030-as stratégiában kitűzött célok teljesítése felé

Összességében megállapítható, hogy idén jelentős lépéseket tett a hazai olajtársaság a 2030-as stratégiában kitűzött célok felé vezető úton. A 2030-as stratégia 3 fő pillére között szerepelt a kitermelési készletszint pótlása, mely évente nagyságrendileg a folyamatos termelés miatt 40 millió hordó olajegyenértékessel apad, azonban az ACG mező megvételével jelentős készletszintnövekedés következik majd be. A finomítás szegmensben is jó úton halad a vállalat, ugyanis a poliol üzem építésével nagy lépést tesz abba az irányba, hogy a finomított végtermékei közül csökkentse a motorüzemanyagok arányát, és növelje a petrolkémiai alapanyagok súlyát. A harmadik elem a fogyasztói szolgáltatások divízió vállalása, mellyel csökkenteni szeretnék a motorüzemanyagok súlyát az értékesítésben, mely a Fresh Corner koncepcióval jól halad előre, illetve a közösségi mobilitásban is a Limoval egyre nagyobb szerepet vállal a társaság. Az INA finomítóinak fejlesztéseivel pedig az egyre értéktelenebb fűtőolaj termelés kerülhet radikálisan leszorításra, és ezzel szemben az értékes gázolaj előállítása pedig növekedhet. 

Címlapkép: MTI/Vajda János

intel logo company
koronavirus2
usacapitolium
imf
koronavirus2
ferihegyi reptér
koronavírus
forint200124
Arab Health
17 magyar orvostechnikai cég mutatkozik be az egyik legnagyobb egészségipari expón

Az Arab Health kiállításon magyar pavilont is építettek.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
intel logo company