laptop it informatika
Üzlet

Az informatikai vállalkozások is megszólaltak az új Nemzeti Alaptantervről

Portfolio
Az IVSZ szakmai szervezet is véleményt nyilvánított az új Nemzeti Alaptantervről (NAT). A szövetségnek tetszik, hogy a digitális kompetenciák fejlesztésének szándéka megjelenik az új NAT-ban, ugyanakkor egy sor konkrét javaslatot fogalmaztak meg a kormányzatnak a tantervvel és a digitális kompetenciák fejlesztésével kapcslatban.

Az IVSZ szerint az új NAT a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a digitális tanulási környezet és a digitális kompetenciák fejlesztésére. De mint írják, annak érdekében, hogy a digitális pedagógiai módszerek, tartalmak és megoldások a mindennapok gyakorlatában is széles körben elterjedjenek, az IVSZ sürgeti a kormány által már 2016-ban[1] elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában (DOS), a Digitális Munkaerő Programban (DMP)[2] és a digitális kompetencia keretrendszerről (DigKomp) szóló kormányhatározatban[3] foglaltak következetes végrehajtását.

Az IVSZ Digitális Oktatási Kiáltványának célkitűzései Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) kormányzati célként is megfogalmazódtak. Ennek köszönhetően mára a legtöbb feladat-ellátási helyen sor került a sávszélesség bővítésére és a megfelelő WiFi-hozzáférés kiépítésére. A következő években a sávszélesség-igény további bővülésével feltehetően e téren is szükség lesz a DOS célkitűzéseinek felülvizsgálatára, ahogy a DOS számos további intézkedésének következetes megvalósítása sem tűr halasztást.

A DOS-ban foglaltakkal összhangban azt javasolják többek között 

  • a tartalmi szabályozás átalakítását (értelmezésünkben e folyamat első lépésének tekinthető az új NAT);
  • a köznevelési intézmények NAT-ban előírt digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges eszköz-ellátottságának biztosításához, karbantartásához és, rendszeres cseréjéhez szükséges források biztosítását;
  • a digitális kultúra tantárgy tanításához és az egyéb tantárgyakba ágyazott digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges továbbképzések biztosítását a pedagógusok számára;
  • a tanárképzés átalakítását, kiemelt hangsúlyt helyezve mind a digitális kompetenciákra, mind a digitális pedagógiai módszerek elsajátítására;
  • a pedagógus életpálya rendszerbe a digitális pedagógiai megoldások alkalmazásának kötelező elvárásként történő beépítését;
  • a kimeneti követelmények között (például az érettségiben) a digitális kompetencia mérhető meglétére vonatkozó elvárás rögzítését (ebben a tavaly elfogadott DigKomp Kormányhatározat nagy lépést jelent, hiszen megfogalmazza egy egységesen meghatározott és elismerhető digitális kompetencia keretrendszer alapjait.)
  • a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában rögzített további feladatok maradéktalan végrehajtását.

Az IVSZ a digitális gazdaság szereplőinek szakmai szervezeteként a dokumentum pozitívumának tartja, hogy az egyes tantárgyak nevelési-oktatási céljai közé bekerült a digitális kompetencia és a digitális tartalmak közötti eligazodás képességének fejlesztése. A NAT - túllépve a korábbi informatika tantárgyon - a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet.

A digitális kultúra tantárgy bevezetése jelentős koncepcionális fejlődés a leszűkítő tartalmú „informatikával” szemben, hiszen már megnevezésében is utal a digitális kompetencia összetettségére és az eszközhasználaton messze túlmutató dimenzióira. Egyetértünk, hogy a digitalizáció a szimbólumokon, sajátos jel- és nyelvrendszeren, valamint a valós világ leképezésén keresztül valóban kulturális mélységet is kap.

Ugyanakkor a NAT-ban leírt, széles körű, ambiciózus digitális kompetenciafejlesztési célkitűzések tényleges megvalósulásának szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a NAT-ban történt kellő mélységű nevesítés. (A „digitális” kifejezés 261 alkalommal fordul elő a szövegben, szemben az előző NAT 17 említésével.)

A digitális kompetencia-fejlesztésben ott ragadható meg az oktatási rendszer kiemelt szerepe, amikor - a közkeletű vélekedéssel ellentétben - a mobiltelefonjukkal mesterien bánó diákok sem tudják maguktól elsajátítani a digitális kompetencia komplex rendszerét, és – a szülők digitális felkészültségének hiányában – a legtöbb esetben a generációs ismeretátadás lehetősége is korlátozott.

A digitális pedagógiai módszerek alkalmazása, a digitális és egyéb alapkészségek fejlesztése – ahogy arra az OECD több kutatása[4] is rámutatott - hozzájárul az oktatás eredményességéhez, ami pedig közvetlen hatást gyakorol a gazdaság teljesítményére. Ez az összefüggés napról napra erősebb, hiszen a nyersanyagok és az alapvető infrastruktúra mellett egyre inkább a humán erőforrás minősége válik a vállalkozások és nemzetgazdaságok versenyképességének alapfeltételévé. Ugyanakkor felértékelődik az új, hatékonyabb megoldások keresése, az együttműködés képessége, a kíváncsiság.

A „soft skills” gyűjtőfogalommal illetett készségek a LinkedIn tavalyi kutatása[5] alapján a személyzeti döntésekért felelős vezetők 92%-a szerint a munkaerő kiválasztásánál ma már fontosabbak, mint a hagyományos szakmai ismeretek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szakmai ismeretek ne lennének fontosak; azok megléte azonban csak „beugró” előfeltétel. Két azonos szaktudású munkavállaló közül azt veszik fel vagy léptetik elő, amelyik kreatívabb, mer újító módon gondolkodni és amelyikük képes hatékonyabban együttműködni a kollégáival.

A jövő munkaerőpiacán és a jövő szervezeteiben azok lesznek sikeresek, akik gyorsabban megtalálják a problémák megoldásához szükséges releváns információt, akik leghatékonyabban osztják meg tudásukat munkatársaikkal és akik új minták kialakításával, a régi szabályok felülírásával, a környezet újrarendezésével képesek fenntartható módon átvezetni a rendszeren az új megoldást. Legyen ez a rendszer egy pékség, vagy egy közlekedési csomópont vezérlése.

Ahhoz, hogy egy országban minél nagyobb arányban álljanak a vállalkozások és a közszféra rendelkezésére a jövő munkaerőpiaca által elvárt készségekkel rendelkező munkavállalók, mellőzhetetlen alapfeltétel a digitális környezetben való munkavégzéshez szükséges digitális kompetencia megszerzése.

A digitális kompetencia hasonló az írás-olvasás képességéhez, amely nélkül a legalapvetőbb tevékenységeket sem tudnánk ellátni azon a kényelmi szinten, amelyet megszoktunk és elvárunk az életben.

A digitális kompetencia mára az összes ágazat szinte minden munkakörében a hatékonyság, sikeresség alapfeltételévé vált. Ennek hiányában az eladó nem tud eladni, a kamionsofőr nem találja meg a címet, a szállodai recepciós nem tudja aktiválni a szobakulcsot, a kávézó tulajdonosa nem tud kávét rendelni, az autószerelő nem találja meg a hibát, a radiológus nem tudja megnézni és feldolgozni a digitális képalkotással készült vizsgálatok leleteit.

Önmagában a legtökéletesebb nemzeti alaptanterv sem képes biztosítani egyes készségek megfelelő fejlesztését, de fontos, hogy a legmagasabb szintű tartalmi szabályzó eszköz milyen célokat jelöl ki a digitális kompetencia-fejlesztés számára. A feladat nagyságát jól mutatja az OECD PISA felmérésének[6] egyik eredménye, amely szerint az OECD tagállamok 15 éves diákjai közül 10-ből csak egyetlen tanuló volt képes megkülönböztetni a tényt a véleménytől.

A címlapkép forrása: Getty Images.

Frankfurti tőzsde
koronavírus coronavirus virus
interju_kep
Puskás Aréna
Magyar Telekom
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Frankfurti tőzsde