google
Üzlet

Fidelity: A fenntarthatóság nem minden, a digitális etika is fontos a vállalatok értékelésében

Portfolio
A „Jövőbeli Konnektivitás” néven emlegetett befektetési univerzumban működő vállalatok általában jó pontszámokat kapnak az olyan hagyományos fenntarthatósági/ESG paraméterekre, mint az éghajlati hatás és a fenntartható forrásból történő alapanyag-beszerzés. Bár ezek a hagyományos ESG-mérőszámok megfelelő első szűrőként szolgálhatnak, a Fidelitynél úgy vélik, pontosabb képet alkothatunk ezekről a vállalatokról, ha a digitális etikai jellemzőik alapján értékeljük őket. Amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy vállalat beleillik-e a portfóliónkba, kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy miképpen közelítenek a digitális etika kulcskérdéseihez, például a személyes adatok védelméhez, a hamis információk terjesztéséhez, valamint az online csalások és az online jólét témaköréhez. A Fidelity International nem csupán a pénzügyi, sőt, nem is csak a hagyományos ESG-paramétereik alapján értékeli a vállalkozásokat, hanem aszerint is, hogy hogyan teljesítenek a digitális etika területén. ESG&D! – Al-Hilal István, a Fidelity közép-kelet európai igazgatója elmondja, milyen szempontok alapján dolgoznak elemzőik.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A konnektivitást meglovagoló sikeres vállalkozások gyorsan globális méretűvé duzzadnak, emiatt a jogszabályok gyakran csak komoly lemaradással kullognak az általuk használt innovatív megoldások mögött. Képesek vajon az egy-egy országra kiterjedő hatáskörrel rendelkező jogszabályalkotók megfelelően szabályozni ezeket a nemzetközi játékosokat?

Ezek az óriási eléréssel rendelkező, alacsony ügyfélszerzési költséggel és magas inkrementális árrésekkel dolgozó vállalkozások a növekedésük során természetes úton kerülnek monopolhelyzetbe, és győztesként szinte minden visznek, legyen szó az Alphabetről és a Facebookról a digitális hirdetések, az Amazonról az e-kereskedelem vagy az Uberről a személyszállítás területén. Miközben az innovatív cégek nagy lendülettel törnek előre, a jogi szabályozás pedig kétségbeesetten próbál lépést tartani velük, nekünk, befektetőknek az a feladatunk, hogy pontosan tisztában legyünk ezekkel a kérdésekkel és átláthatóságra törekedjünk, a vállalatoknak pedig az, hogy gondoskodjanak az önszabályozásról.

Miért fontos digitális etikáról beszélnünk, mennyiben befolyásolja ez a cégek értékeltségét?

A globális elérés globális felelősséggel – és az üzleti modelleket fenyegető egyre nagyobb kockázatokkal jár. A globális platformoknak jól kell lavírozniuk a helyi törvények, a regionálisan érzékeny témák, valamint az adatszuverenitási és az adatvédelmi megfontolások útvesztőjében. Ráadásul ezeknek a határokon átívelő tevékenységet folytató vállalatoknak meg kell felelniük a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényeknek, az adózási és diplomáciai megfontolásoknak, valamint a trösztellenes és regionális piaci jogszabályoknak is. Ezért úgy véljük, nem túlzás azt állítani, hogy az Alphabethez, Facebookhoz, Alibabához, Uberhez, Amazonhoz stb. hasonló természetes monopóliumok, vagyis diszruptív innovátorok számára az elsődleges kockázatot nem annyira a fundamentális üzleti adatok, hanem a jogszabályi környezetből származó veszélyek jelentik. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy miképpen hatottak a befektetési univerzumunk egyes szegmenseire a különböző ESG-tényezők, többek között a digitális etika kérdései.

fidelity1
Forrás: 1, The Verge, 2020. március 24. 2, DW, 2019. december 7. 3, The Guardian, 2018. március 17. 4, TechCrunch, 2019. november 25. 5, The Guardian, 2015. november 6. 6, Adatgyűjtés időtartama: 2005.02.08 – 2005.12.31. 7, Bloomberg, 2018. szeptember 23. A konkrét értékpapírok említése nem tekintendő a jegyzésükre vagy értékesítésükre vonatkozó ajánlásnak.

Ha konnektivitásról beszélünk, milyen szempontokat vesz figyelme egy ESG elemző? Beszivároghat a szempontok közé a digitális etika?

Amint azzal a legtöbb befektető tisztában van, a Jövőbeli Konnektivitás szegmensbe tartozó vállalatok egy sor olyan tradicionális KPI kapcsán viszonylag jó pontszámokat kapnak, amelyeket az általános ESG-elemzők vizsgálni szoktak – ilyen például a karbonlábnyom és a fenntartható alapanyag-beszerzés. Ezeknél a vállalatoknál szigorú vállalatirányítási szabályok is érvényben vannak, például tiltják a megvesztegetés és a korrupció minden formáját. A múltbeli tapasztalatok alapján azt is tudjuk, hogy az alapító által irányított vállalatok sok esetben legalább olyan jól, vagy még jobban működnek, mint az ügyvezetők által irányított társaik.

Azonban a Jövőbeli Konnektivitás terén működő vállalatoknak egy sor ezektől eltérő, és akár egyedinek is nevezhető kihívással is szembe kell nézniük, melyek a konnektivitás kontextusán belüli innovátor státuszukból adódnak. Ennek megértéséhez vegyük ellenpólusként a gyógyszeripart. Amikor egy vállalat egy új megoldással „felforgatja” az addig fennálló rendet, akkor a konkrét újítás mellékhatásaiként jellemzően valós kockázatok is felmerülnek. Így amikor feltalálnak egy új gyógyszert, a gyógyszergyáraknak évekbe telik, míg egy pontosan szabályozott folyamat során megvizsgálják a mellékhatásait. A mi befektetési univerzumunkban működő innovatív digitális vállalatok nem így működnek – az ő kísérleti terepük maga a világháló.

A Szilícium-völgyben számtalan mottó kering, például hogy „Bukj gyorsan – és sokszor”, „Nyomulj tempósan és zúzd szét, ami utadba áll” vagy „A kudarc záloga”. A vállalatokat arra ösztönzik, hogy a lehető leggyorsabban és legagresszívebben működjenek, és sem az újítók, sem az újításaik számára nincsenek meghatározott bevetési szabályok. Ebből adódóan ezek a cégek már a természetükből fakadóan is szinte bizonyosan jelentős jövőbeli jogszabályi kockázatoknak lesznek kitéve. Ezek idővel, fokozatosan alakulnak ki, ahogy az újítások általános gyakorlattá válnak. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezeknek a kockázatoknak a pontos megértése a Jövőbeli Konnektivitás területén eszközölt fenntartható (és így sikeres) befektetések elengedhetetlen feltétele.

Míg a hagyományos ESG KPI-k első szűrőként segíthetik a Jövőbeli Konnektivitás szegmensébe tartozó vállalatok jobb megértését, vannak-e olyan tényezők, szempontok, amelyeket „digitális etikának” nevezhetünk, és várhatóan egyre fontosabbak lesznek minden befektető és vállalat számára?

A digitális etikának négy fő kérdésköre van, az első a félretájékoztatás.

„A hamis hírek akár hatszor gyorsabban terjednek, mint a valódiak” – ezt állapította meg az MIT egy 2018-as tanulmányban. Az interneten terjesztett hamis információk okoztak már erőszakos bűncselekményeket, politikai zűrzavart, de késhegyre menő társadalmi vitát is az internetes óriásvállalatokat az oldalaikon megjelenő tartalmak szabályozásával kapcsolatban terhelő felelősségről. Trump elnök 2020 májusában még elnöki rendeletet is kibocsátott, hogy korlátozza az USA 1996-ban a tisztességes kommunikációról elfogadott törvényének, a Communications Decency Act-nek a 230. paragrafusa által az internetes portálok számára az oldalaikon mások által posztolt tartalmakkal kapcsolatosan biztosított mentességet. Véleményünk szerint a félretájékoztatás által okozott károk kiemelt kockázatnak számítanak a Twitterhez, a The New York Times-hoz vagy éppen a Facebookhoz hasonló médiacégek számára.

Aktívan kommunikálunk az egyes cégekkel, hogy minél pontosabban megértsük a tartalom-monitoringgal és a téves információk terjesztésének ellenőrzésével kapcsolatos irányelveiket. A Facebook nemrég elmondta nekünk, hogy naptári negyedévenként 2,5 milliárd hamis fiókot töröl, miközben az aktív felhasználók száma havonta 2,2 milliárd körül van. A végponttól végpontig tartó titkosítást alkalmazó WhatsAppon a felhasználók csak öt másik beszélgetésbe továbbíthatnak tartalmat, és ha bármilyen tartalmat „gyakran továbbítanak”, a Facebook (a WhatsApp anyacége) e beszélgetések számát egyre korlátozza. Mi üdvözöljük ezeket az erőfeszítéseket, melyek legalább némileg orvosolják azokat a baklövéseket, melyeket a cég korábban a hamis hírek terjesztésével kapcsolatban elkövetett. Ehhez hasonlóan több más médiacég, pl. a Twitter, az Alphabet, a Tencent és a ByteDance (a TikTok tulajdonosa) is egyre aktívabban foglalkozik a hamis hírek terjesztésének kérdésével. Úgy véljük, ezek valódi és pozitív kezdeményezések az ágazat részéről.

Magánszféra védelme a következő fontos kérdéskör. A Facebook 94 százalékos bizonyossággal képes előre jelezni a válást. Szakértők véleménye szerint az Alphabet vagy a Baidu az általuk kínált „ingyenes” szolgáltatások révén tisztában van a felhasználók személyes adataival, például külső megjelenésével, hangjával, érdeklődési körével, iskolai végzettségével, politikai és vallási nézeteivel, egészségügyi állapotával, jövedelmével, az általuk felkeresett összes hellyel,  a barátaikkal, azzal, hogy mit szeretnek és mit nem, sőt még az utazási terveikkel is. Az internetes óriások által a felhasználóikkal kapcsolatban felhalmozott információk mennyisége az utóbbi időben a jogszabályalkotók érdeklődésének középpontjába került. Az Európai Unió a globális adatvédelmi jogszabály, vagyis a GDPR 2016-os bevezetésével élen járt az ezen a területen végrehajtandó változások terén. Rákényszerítette a vállalatokat, hogy felhasználóiktól egyértelmű hozzájárulást szerezzenek be, és elérte, hogy a cégek hosszú távon ne tartsanak személyes adatokat a birtokukban.

Kiemelten fontos terület ez számunkra. Nem csak a cégek adatbiztonsági politikáját kísérjük szoros figyelemmel, hanem azt is, hogy mit tesznek a már náluk lévő adatok biztonságáért. Figyelemmel kísérjük azt is, hogy melyik cégek követik a törvénynek nem csak a betűjét, hanem a szellemét is. Az adatbiztonság nem csak azoknak a vállalkozásoknak fontos kérdés, amelyek jövedelemszerzés céljára használják fel a felhasználóik adatait, hanem azoknak is, amelyek más célból, például ügyfélszolgálat, hűségprogramok stb. működtetéséhez tárolnak felhasználói adatokat.

A harmadik az online csalások, hiszen egyre több minden zajlik online, és ez alól sajnos a bűnözés sem kivétel. Becslések szerint a kiberbűnözés évente több trillió dollárnyi kárt okoz a világgazdaságnak. Az online vállalkozásokra leselkedő legnagyobb kockázat a kisebb-nagyobb online csalások köre, melyek lehetnek adatlopások vagy malware- esetleg zsarolóvírus-támadások is.

A cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy üzleteik vagy digitális felületeik ne válhassanak az online csalások színterévé. Ugyanakkor azt is szívesen látnánk, ha a kiszolgáltatottabb vagy technikailag kevésbé képzett és a netes ügyekben kevésbé jártas felhasználók védelme is hasonlóan kiemelt szempont lenne. Az egyértelmű szabályzatokon és eljárási rendeken kívül az is jól jelzi egy-egy vállalat e téren tanúsított elhivatottságát, hogy mennyire szoros munkakapcsolatot ápol az adatbiztonságért felelős tisztviselő a vállalat igazgatótanácsával vagy vezetőségével. Mi arra törekszünk, hogy a portfóliónkba bekerülő vállalatoknál világosan lefektetett irányelvek és eljárási rendek legyenek érvényben az online csalások elkerülésének biztosítása érdekében.

Legvégül fontos beszélnünk az online jólétről is. A digitális technológia és a tömegkommunikáció által az emberek tudatára és mentális egészségére gyakorolt hatások egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, különösen most, amikor a koronavírus miatt rengetegen kényszerülnek otthon, másoktól elszigetelve élni, miközben egyre többet használják az internetet és a közösségi médiumokat. Az Instagram tavaly hozta nyilvánosságra azt a megdöbbentő adatot, hogy naponta kb. 10 000 öngyilkossággal és önpusztítással kapcsolatos posztot kénytelen törölni. A probléma egyre nő, megoldásán pedig vállalatok és kormányok dolgoznak. Az online jólét számos ágazatot érint, az online szerencsejátékokon át a közösségi médiáig és videojátékokig, így a fenntarthatóság szempontjából ez számít az egyik legfontosabb kérdésnek a vállalatok számára. Mivel a téma megítélése is szubjektív, olyan bonyolult kérdések merülnek fel, mint hogy hogyan mérhetőek a kiberzaklatáshoz hasonló jelenségek. A nehézségek ellenére a befektetők érdemi erőfeszítéseket tehetnek ezen a területen, például alaposan tájékozódhatnak a témában, és megkísérelhetik rászorítani a vállalatvezetőségeket az online jóléttel kapcsolatos irányelvek kidolgozására.

A közösségi médiától az e-kereskedelemig, a streameléstől az online játékokig a Jövőbeli Konnektivitás területén működő vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a jogszabályalkotók és a politikusok irányából. Mit látnak a Fidelitynél, milyen irányba halad ez a trend, és mennyire kell erre figyelniük a befektetőknek?

A fejük fölött gyülekező jogszabályi fellegek láttán ezek a cégek elkezdték módosítani az üzleti modelljeiket, és lobbizásba fogtak a jogszabályok kidolgozói körében, hogy lehetőleg a jövőbeli törvények „jó oldalán” álljanak majd. A változások ma még nem túl látványosak és csak fokozatosak, de a haladás iránya egyértelmű, és úgy véljük, hogy ez a trend csak erősödni fog. Ebből adódóan a befektetőknek komolyan figyelembe kell venniük a jelenlegi és jövőbeli, potenciális jogszabályi megfontolásokat, főleg, mivel ezek a digitális etikával is kapcsolatban állnak.

Például lehet, hogy a fundamentális elemzés alapján a Facebook vonzó befektetésnek tűnik, mivel a cég új megszólítható piacokat nyit meg (ilyen például az e-kereskedelem), azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy milyen úton lép be a cég erre a piacra: feltételezhetjük, hogy a Facebook a rendelkezésére álló személyes adatok kincsesbányának köszönhetően tisztességtelen előnnyel rendelkezik, amikor annak meghatározásáról van szó, hogy az embereknek mit lenne kedvük megvásárolni. Bár ez viszonylag gyorsan sikeressé tehetné a Facebookot, e személyes adatok felhasználása igazi adatvédelmi aknamezővé is válhatna. Ezért létfontosságú, hogy egy-egy cég hozzáállását a digitális etika szemüvegén át is megvizsgáljuk. A jelen esetben azt kellene megnézni, hogy a Facebook csak azért vezet-e be egy-egy változtatást, hogy megfeleljen a jogszabályok előírásainak, vagy volt-e valóban átfogó és fenntartható változás a cégnek a felhasználók személyes adataihoz kapcsolódó bevételszerzési gyakorlatában azután, hogy kirobbantak a komoly károkat okozó adatvisszaélésekkel és hamis hírekkel kapcsolatos botrányok.

Mennyiben más a feladata az alapkezelőnek, amikor Big Tech cégekbe fektet?

A Jövőbeli Konnektivitás területén működő cégekkel folytatott állandó és konstruktív kapcsolattartás az aktív alapkezelői filozófiánk fontos és egyedi jellemzője. A Facebookot példaként használva: amint feljebb már említettem, mi már egészen korán felismertük a digitális etikai aggályokból eredő ESG-kockázatot. Közvetlen párbeszédet indítottunk a céggel, hogy mi is és ők is jobban megértsük a kérdéshez kapcsolódó kockázatokat és befektetői fenntartásokat. Az elmúlt három évben több ízben találkoztunk szakértőkkel, felügyeleti szervekkel, jogszabályalkotókkal és a Facebook felső vezetőivel, hogy naprakészek legyünk a várható fejleményekkel kapcsolatban, és hogy ismertessük a vállalattal a véleményünket és az álláspontunkat. Érdemesebb volt asztalhoz ülni velük és aktívan részt venni a változtatásokban, mint egyszerűen bojkottálni a Facebook papírjait. Bár a Facebook jelentős előrelépést tett a Digitális Etikai Kódexünkben említett valamennyi témakörben, a párbeszédet továbbra is folytatjuk, mivel úgy véljük, a digitális etikai megfontolások a Facebook rövid távú értékeltsége és hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is kulcsfontossággal bírnak majd.

A múltbeli tapasztalatok megmutatták, hogy az ESG&D fontosságának elismerése még a strukturális növekedési ágazatokban, például a technológiai ipar és az internet esetében is képes alfát termelni a portfóliók számára. A jövőben a portfóliónkba tartozó vállalatok digitális etikai jellemzőinek értékelése egyre nagyobb jelentőséggel bír majd annak megítélésekor, hogy milyen hatással lesznek a jövőbeli trösztellenes és jogszabályi kérdések ezeknek a cégeknek a sorsára.

fidelity2
Forrás: Fidelity International, 2020. június

Címlapkép: Leon Neal/Getty Images

digitális bankolás tablet
mentoszolgalat teszteles201029
Az operatív törzs koronavírus tájékoztatója
GettyImages-1206945181
scheer sándor
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
GettyImages-1206945181