encephalitisvirus_virus_javrany_szunyog
Üzlet

Honnan jöhet a következő gyilkos járvány? Olyan vírusok keringenek még a világban, amelyekről jobb is, ha nem tudunk

Portfolio
Súlyos betegségeket okoznak világszerte az állatokról emberekre átugró vírusok, ha helyesek a feltételezések, akkor a világszerte pusztító koronavírus-járvány is hasonlóképpen indulhatott, talán egy denevértől. A koronavírus eredetének kutatását nemrég leállították Kínában, pedig ez kulcsfontosságú lenne a jövőbeli járványok megelőzése szempontjából is. Bár látszólag mindig Ázsiából és Afrikából indulnak ki ezek a súlyos járványkitörések, a világ minden táján vannak olyan állati eredetű vírusok, amelyek a jövőben potenciálisan veszélyesek lehetnek és akár egy globális járvány kirobbanásával is fenyegethetnek, ha megtanulnak emberről emberre terjedni.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A vírusok mindig is át tudtak jutni állatról emberre

Több súlyos járvány tört ki a közelmúltban annak következményeként, hogy állati vírusok "átugrottak" emberekre. Csak hogy párat említsünk, ilyen volt például az ebola és a zika is. A covid is ebbe a körbe tartozhat, az alapján legalábbis, hogy a SARS-CoV-2-höz nagyon hasonló koronavírust találtak denevérekben, amiből arra lehet következtetni, hogy talán tőlük indulhatott ki a koronavírus-járvány.

Régóta tudjuk a történelemből, hogy a vírusok képesek átjutni állatról emberre és ez időnként meg is történik. De az, hogy ezek mely földrajzi régióból indulnak ki, kevésbé tisztázott, pedig epidemiológiai szempontból különösen fontos lenne. Ha tudnánk, hogy hol bukkannak fel, segíthetne megérteni a tényezőket, ami a vírusok fajok közötti terjedését irányítják, mivel meg lehetne vizsgálni a vírusok jellemzőit abban az ökoszisztémában, ahol az „állatról emberre ugrás” bekövetkezett.

De sokszor nehéz beazonosítani egy vírus földrajzi eredetét.

Az emberek állandó mozgásban vannak és a gyors közlekedési lehetőségeknek köszönhetően előfordulhat, hogy az első eset, a nulladik beteg több száz, vagy akár több ezer kilométerre van attól a helyszíntől, ahol az „ugrás” megtörtént. 

A jövőre nézve ezért a nagy kérdés, hogy hol kell keresnünk a vírust, ami a következő járványt okozza majd?

Hol kell keresni a következő járvány forrását?

Általánosságban az új vírusok ott bukkannak fel, ahol emberek és a vírusokat hordozó állatok keresztezik egymás útját rendszeresen. Az ismételt interakciók az emberek, az állatok és akár a rovarok között, valamint a nagyobb kiterjedés, ahol a vírusok cirkulálnak, megnöveli az esélyét annak, hogy megtörténjen az ugrás a fajok között. Azt feltételezik a tudósok, hogy ezek az ugrások meglehetősen ritkák és olyan speciális körülmények között történnek, amiket nem feltétlenül lehet előre megjósolni.

Az emberek folyamatosan ki vannak téve vírusoknak, de ezek sokszor „zsákutcába” torkolló fertőzéseket okoznak, amikor a vírust nem adják tovább a fertőzöttek. Esetenként azonban előfordul, hogy a vírus képes szaporodni és egy új gazdatestet találni, vagy ha egy vektor (egy fertőző ágenst hordozó, annak átvitelét megvalósító élőlény, például rovar vagy háziállat) által terjesztett vírusról van szó, akkor talál magának olyan élőlényt, például egy rovart, amiben egy újszerű transzmissziós ciklust tud létrehozni.

Ez a világon bárhol megtörténhet, de a közelmúltban elhíresült kitörések azt sugallják, hogy néhány földrajzi régióból gyakrabban jönnek vírusok, mint máshonnan.

Sőt, ha azt nézzük, hogy az olyan súlyos betegségek, mint a SARS Ázsiából, az ebola pedig Afrikából származik, akkor azt sejthetnénk, hogy minden járvány ezekből a régiókból ered. De ez nem így van.

Például a Schmallenberg vírus, ami főként a haszonállatokat támadja, és spontán vetéléseket okoz a fertőzött egyedekben, Európában bukkant fel. Viszonylag ritkán hallunk Dél-Amerikából származó vírusokról, de a venezuelai, szúnyogok által terjesztett ló-encephalitis (agyvelőgyulladás) vírusa embereket is megbetegít és a Mayaro vírus (dzsungel-influenza) rendszeresen okoz kisebb járványokat Dél-és Közép-Amerikában. De mivel csak helyi előfordulásúak, így nem ismertek túlságosan széles körben. A Mayaro-lázról azért is ritkán hallani, mert gyakran félrediagnosztizálják és dengue-láznak, vagy a chikungunya vírus által okozott fertőzésnek hiszik, így a valós esetszámot valójában nem lehet tudni.

Ez felvet egy másik kérdést is az új vírusok születésével és terjedésével kapcsolatban, mégpedig azt, hogy sok vírus van, ami nagyon hasonló tüneteket okoz az elején. Például azokban a régiókban, ahol a malária és a dengue-láz helyi betegségnek számítanak, a legtöbb vírusos megbetegedést ezeknek a fertőzéseknek tulajdonítják, ami elrejti az új vírusok megjelenését, egészen addig, amíg azok szélesebb körben, a származási helyüktől messzebbre el nem jutnak.

A vírusok származásának felderítését még jobban megnehezíti, hogy azok az emberek, akik igazán közel vannak a vírushoz, nem mindig mutatják a fertőzés jeleit, sőt, ha rendszeresen ki vannak téve a vírusnak, akkor lehetséges, hogy nem is produkálnak tüneteket.

Így előfordulhat, hogy az új vírus felfedezése csak akkor következik be, ha egy olyan közösségbe kerül be a vírus, ami eddig nem találkozott vele és ahol lesz elegendő számú eset ahhoz, hogy felfigyeljenek rá.

Tekintve, hogy ma már gyakorlatilag bárhova el lehet jutni (olyankor természetesen, amikor nincsenek egy járvány miatt korlátozások) lehetséges, hogy ez a világ másik felén lesz.

Mindezek fényében a következő járvány kitörésének helyszínét nem igazán lehet megjósolni csak a térképek vizsgálatával.  De akkor mi a megoldás? Eggyel jobb módszer, ha megpróbáljuk a vírusok átviteli ciklusát megérteni, vagyis vizsgálni kell azokat az állatokat és a környezetüket, ahol a vírusok anélkül szaporodnak, hogy emberi betegségeket okoznának. Majd ugyanezt visszafelé is kutatni kell.

Tudva, hogy a vírusok már most is jelen vannak az állatokban, segíthet megismerni az emberi betegségek eredetét egy új járvány kitörésekor. Ezzel megérthetjük a különböző régiók kockázati faktorait és segíthet annak megfejtésében, hogy mely tényezők azok, amelyek valószínűbbé teszik, hogy egy vírus átugrik az emberre.

Miért pont a denevérek?

Például a denevérekben megtalálható koronavírusok transzmissziós ciklusait vizsgálva kutatók arra jutottak, hogy a SARS-CoV-2 kitörése a denevérekhez lehet kapcsolható. Ennek fényében pedig joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mi van a denevérekben, ami miatt olyan gyakran szerepük van abban, hogy vírusok átjutnak emberekre.

Az egyik magyarázat az lehet, hogy a denevérek úgy adaptálódnak a koronavírusokhoz, hogy az megnöveli annak a lehetőségét, hogy emlősöknek, például embereknek átadják. A másik magyarázat az lehet, hogy a denevérek fiziológiája kiváló vírushordozókká teszik őket. De a legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy szimplán csak azért ilyen gyakran a denevérek a terjesztők, mert nagyon sok denevérfaj él és nem maguk a denevérek kivételesen jó gazdaszervezetek.

Az, hogy megértjük a denevérekben és a többi fajban található vírusokat, még csak a kezdet. Kínában felfüggesztették a közelmúltban a SARS-CoV-2 vírus eredetének kutatását a denevérekben.

Pedig ha meg akarjuk jósolni, hogy mi lehet a következő veszélyes vírus, és hogy honnan jöhet, akkor ezeket a kutatásokat inkább fel kellene pörgetni, mint befejezni

– hívja fel rá a figyelmet a Keele Egyetem kutatója, Naomi Forrester-Soto.

(World Economic Forum)

Címlapkép: Ló-encephalitis vírus, forrás: Getty Images

koronavirus jarvany halaos aldozat
unhappy_2
amerikai elnökválasztás trump biden usa
valasztas
törökország erdogan
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
unhappy_2