bét
Üzlet

A skandináv tőkepiaci fordulat – avagy út a világ gazdasági elitjébe

Portfolio
Európában, főleg annak kontinentális részén jelenleg a tőkepiacok kevésbé játszanak fontos szerepet a gazdaság szempontjából, a banki finanszírozás dominanciája jellemzi az egyes országokat. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság és Skandinávia, utóbbi azért különösen érdekes, mivel nem angolszász hagyományokkal, kis lélekszámmal és nyitott gazdasággal rendelkező országok alkotják.  Ezekben a paraméterekben igencsak hasonlít Magyarországra, valamint a régiónk többi országára. Gergely Ádám, a BÉT szakértője világítja meg írásában azokat a tényezőket, amelyek a skandináv országokat nem csupán az európai, de a globális tőkepiaci térképre is feltették.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

2020-ban ha megnézünk egy globális tőkepiaci képet az körvonalazódik, hogy a legerősebb és legrelevánsabb két térség az USA, valamint az ázsiai régió. Az USA piaca méreténél fogva, míg az ázsiai régió a növekedési ütemében egyedülálló. Európában, főleg annak kontinentális részén jelenleg a tőkepiacok kevésbé játszanak fontos szerepet a gazdaság szempontjából, a banki finanszírozás dominanciája jellemzi az egyes országokat. Ahol mégis igazán fontos szerepet kapnak Európán belül a hazai/régiós tőkepiacok az az Egyesült Királyság, valamint a Skandináv régió.  Az Egyesült Királyság egy angolszász hagyományokkal rendelkező gazdaság, ahol a tőkepiacnak mélyen gyökerező történelmi hagyományai vannak. Azonban Skandinávia egy érdekes térség abban a tekintetben, hogy nem angolszász hagyományokkal, kis lélekszámmal és nyitott gazdasággal rendelkező országok alkotják. Ezekben a paraméterekben igencsak hasonlít Magyarországra, valamint a régiónk többi országára. Ebben az írásunkban szeretnénk megvilágítani több olyan tényezőt, mely a Skandináv országokat nem csupán az európai, de a globális tőkepiaci térképre is feltette.

kep1

A Skandináv tőkepiacok nem mindig voltak olyan relevánsak, mint ma. A 80-as években a piacok liberalizációjának köszönhetően megfigyelhető volt a banki hitelági finanszírozás erőteljes felfutása, a gazdaságot a pénzpiacról érkező források fűtötték. Majd a 80-as évek végén, 90-es évek elején történtek olyan események, melyek az északi országok finanszírozási szokásait megváltoztatták. Alapvetően társíthatjuk ezeket az eseményeket a „bad banking monitoring”, valamint a „bad luck” következményének. Egyrészt a nagyon gyorsan felfutó hitelezést nem kísérte megfelelő banki monitoring (sem a bankok, sem a kormányok irányából), mely egy emelkedő hozamkörnyezettel társulva jelentősen megemelte a nemteljesítő hitelek arányát a térségben és okozott sokkot az addig stabilnak gondolt finanszírozási szerkezetben. Másrészt olyan globális folyamatok zajlottak le, melyek az egyes országok gazdaságát hozták nehéz helyzetbe. Norvégiában az olajár drasztikus csökkenése, Finnországban a Szovjetunió felbomlása, míg Svédországban a jelentősen visszaeső exportszámok mélyítették a gazdasági problémákat. Ez az időszak és gazdasági helyzet jelentette a fordulópontot amikor a Skandináv országok a tőkepiacok felé fordultak és elindult egy olyan fejlődési folyamat mely a térséget Európa és a világ egyik vezető tőkepiaci szereplőjévé tette.

Fontos megjegyeznünk, hogy Skandinávia esetén a tőkepiaci folyamatok vizsgálatakor érdemes Svédországra, Dániára és Finnországra fókuszálni. Egyrészt Norvégia nem tartozik a Nasdaq OMX tőzsdeszövetséghez, valamint a norvég olajkészletek és a Norvég Olajalap annyira speciálissá teszik az ottani piacot, hogy nehéz bármit ettől az adottságtól függetlenül vizsgálni.

A 90-es évektől kezdve az északi országok tőzsdéi komoly fejlődésen mentek keresztül. A tőzsdei részvénykapitalizáció/GDP aránya mára minden ország esetén 100% feletti értéket mutat. A legstabilabb növekedést Svédország tudhatja magáénak, ahol a listázott cégek száma, valamint a kapitalizáció nagysága folyamatosan emelkedett. Finnországban is hasonló jelenség volt megfigyelhető, ugyanakkor ott egyetlen cég (NOKIA) egy erős évtizedig jelentősen meghatározta a piac nagyságát. Dánia esetében szintén erősödő tőkepiac, de csökkenő számú listázott cég figyelhető meg, az erősebb vállalatok adják a dán tőzsde gerincét. 

A skandináv tőkepiacok talán egyik legfontosabb ismérve, hogy a térségben nagyon erős a hazai befektetői bázis, elmondható, hogy 50-60 százalékban helyi és más skandináv befektetői csoportok tulajdonolják a részvényeket. Ezt az alapvető befektetői attitűdöt több tényező is támogatja:

  • Az egyes országok a 2000-es évek elején csatlakoztak a NASDAQ OMX tőzsdeszövetséghez, így azonos kereskedési platformon, összehangolt szabályok és paraméterek mellett folyhat a listázás és tőkepiaci kereskedés. Ez egy nagyon meghatározó esemény az addig független, önállóan működő tőzsdék számára. Ugyanis ebben, és ezt a befektetői attitűdöt egy közös platform nagyban támogatja. Befektetői szemmel amúgy az itteni térség nagyon vonzó célpont. 1966-2017 közötti időszakot vizsgálva az átlagos éves hozam az itteni tőzsdéken volt a legmagasabb a világon.
kep2
kep3
  • Az erős hazai befektetői bázist a magas nyugdíjvagyon is nagy mértékben segíti. 2018-ban GDP arányosan Svédországban 90%, Finnországban 60%, míg Dániában 38% volt a nyugdíjvagyon nagysága (Magyarországon jelenleg ez az érték 4,5%). A nyugdíjvagyonon belül jelentős arányt képviselnek a tőzsdei részvénybefektetések (30% és 77% között). Ez a magas vagyon egyrészt köszönhető az országokban lezajló nyugdíjreformoknak, valamint a térséget jellemző magas pénzügyi műveltségnek is.
  • A hazai bázist tovább erősíti a már említett Norvég Olajalap is, melynek nem csak a norvég tőkepiacra, de a térségre is nagy hatása van. A Norvég olajpénzeket tartalmazó alap értéke 2018-ban átlépte az 1 000 milliárd dollárt, ezzel a világ legnagyobb szuverén alapjává vált. Az olajbevételek által biztosított pénzek a GPFN-en (Government Pension Fund Norway) keresztül folyamatosan erősítik a keresleti oldalt az oslói és más skandináv tőzsdéken. A GPFN-ben található vagyon (kb. 25 milliárd USD) 85 százalékát Norvégiában fektetik be, a maradék  15 százalékot egyéb Skandináv térségben (kivéve Izland).
  • Ugyancsak fontos szerepe van a lokális bázis kialakításában a lakosság kockázati étvágyának is, amit a lenti két ábra jól tükröz. A 2010 és 2018 közötti időszakban a háztartok pénzügyi vagyonának növekedési rátájában Magyarország felveszi a versenyt a skandináv térséggel sőt, Svédországgal együtt kiugróan magas növekedést produkál. Ugyan a háztartások vagyonának növekedési üteme Magyarországon több skandináv országot is megelőzött, de a tőzsdei cégekbe hozzájuk képest csekély tőke érkezik ettől a befektetői csoporttól, az ottani lakosság bátrabban finanszírozza a hazai listázott cégeket. Ez többek között visszavezethető a magas általános pénzügyi műveltségre, az abszolút értelemben is magas vagyonra, valamint a pénzügyek terén tapasztalható magas digitalizációs szintre egyaránt.
kep5
  • A lakosság kockázatvállalási étvágyán belül kiemelt fókusszal bír a vagyonos rétegek befektetési attitűdje. A skandináv térségben a legvagyonosabb emberek jelentős érdekeltséggel rendelkeznek a tőzsdén, jellemzően nagy tőkeerős cégek tulajdonosai, melyek a helyi tőkepiac alappilléreinek tekinthetők. Ha megvizsgáljuk a svéd, finn, dán dollármilliárdosok tőzsdei érdekeltségeit, akkor azt tapasztaljuk, hogy minden egyes ország tekintetében a tőzsdei érdekeltséggel rendelkező dollármilliárdosok aránya 60 százalék feletti. Magyarországon a 30 leggazdagabb emberből csupán 6 embernek van nyilvános hazai tőzsdei érdekeltsége, a hazai arány csupán 20 százalék. Azaz a Skandináv térség vagyonos rétegét tekintve sokkal nagyobb hangsúlyt kap a hazai tőkepiac.

A másik fontos jellemzője az Északi országoknak, hogy egy valóban hatékonyan működő tőkepiaci értékláncot sikerült felállítaniuk.

  • A tőkepiaci értéklánc jellemzően nem a tőzsdékkel, hanem a VC és PE befektetésekkel kezdődik. Ennek köszönhetően az ottani vállalatok már nagyon korán megismerkednek a tőkepiaccal, GDP arányosan a VC és PE kiadásokban is a világ élvonalába tartoznak ezek az országok. Természetesen ebben nagy szerepe van annak, hogy a régió az innovatív start-up cégek európai bölcsőjének is tekinthető, ami mögött a nagyon komoly oktatási és K+F kiadások húzódnak meg.
  • A korai tőkebefektetéseket követően a vállalatoknak lehetőségük nyílik a nyilvános piaci megjelenésre Európa talán legsikeresebb kkv platformján. A 2006-ban indított First North platform svéd, dán, finn és izlandi kkv vállalatok részvényeit tömöríti. Az itt listázott részvények és kötvények jelentős adminisztrációs könnyítést kapnak a főpiachoz képest, a részvények teljesítményét mérő All-Share index 2010 óta négyszeresére emelkedett. 2012-ben kötvények is megjelentek a platformon jelenleg több mint 70 kibocsátó kötvényeivel lehet kereskedni. Az egyes cégek a platformot a tőkepiaci megjelenés első lépésének tekintik évente átlagosan ~ 5-8 cég listázza át magát a főpiacra (eddig összesen több mint 75 cég), azaz valóban sikerült nekik ezt a platformot a tőzsdei értéklánc elejére beépíteni.
kep6
  • Főpiacuk, a NASDAQ OMX mára Európában a legaktívabb platform IPO-k tekintetében. Kapitalizációhoz mérten átlagosan háromszor nagyobb az IPO aktivitás a térségben, mint a világon. A svéd dominancia nagyon erős, 2019-ben az elsődleges kibocsátások 71 százalékát svéd cégek bonyolították le, a legaktívabb szektorok a technológia, egészségügy és az ipar. Annak ellenére, hogy lélekszámban kis országokról beszélünk, ha skandináv cégekre gondolunk olyan nevek jutnak eszünkbe, mint az IKEA, LEGO, Volvo, Electrolux, Ericsson, H&M, Nokia vagy Carlsberg. Azaz globális viszonylatban jelentős brandeket, cégeket, „nemzeti bajnokokat” sikerült felépíteniük, ami nagyban hozzájárul a térség sikeréhez. Ebben nagy szerepe volt a lokális tőkepiacoknak. Az egyfőre jutó Unikornisok (1 milliárd USD értékű innovatív vállalatok) száma a világon itt a legmagasabb.

Hogy miért is érdekes példa a Skandináv tőkepiacok fejlődése és miért is fontos ez egy gazdaság életében azt jól mutatja, hogy egyértelmű kapcsolat van a tőkepiac fejlettségi foka, az innovációs képesség és a gazdasági jólét között. Több az innovációt és versenyképességet mérő indexben (Global Competitiveness Index, Global Innovation Index) rendszerint az első 10 helyezett között vannak a skandináv országok. A tőkepiac tökéletes forrásszerzési megoldás a magas innovációs képességgel rendelkező vállalatok számára, melyek az alacsony eszközértékük miatt sokszor elesnek a banki finanszírozás lehetőségétől.  Az erős tőkepiac erős innovációt eredményez, és lehetőséget teremt az egyes cégeknek, hogy nemzeti bajnokokká váljanak. Ugyancsak sokat mondó, ha megvizsgáljuk a tíz legnagyobb egy felnőttre jutó pénzügyi vagyonnal rendelkező országok listáját. Szinte kizárólag magas tőkepiaci fejlettséggel rendelkező országot találunk, közte a Skandináv régió országait is.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a Skandináv tőkepiac Európán belüli vezető szerepéhet az alábbi faktorok játszották/játszák a kulcstényezőt, melyek példaként szolgálhatnak több Közép-Kelet Európai ország számára is:

  • Erős tőkepaci kultúra kialakulása: Felismerték a túlzott banki finanszírozás okozta kockázatot, a 90-es évektől a tőkepiac nagyobb hangsúlyt kap.
  • Az egyes skandináv országok befektetői az egész régióra, mint „helyi” piacra tekintenek, így növelik meg a befektetői bázisukat.
  • Magas nyugdíjmegtakarítás, és erős hazai intézményi szektor, magas részvénybefektetési hányaddal.
  • Nagy globális vállalatok jöttek létre („nemzeti bajnokok”). A hatás kettős: a fejlett tőkepiac forrást biztosít számukra, de egyben ők is erősitik a lokális tőkepiacot.
  • Már korai stádiumban PE/VC befektetést kapnak a cégek, akik később sikeresen hajtanak végre exitet és további forrásbevonást a tőzsdén. Jól működő egymásra épülő ökoszisztéma.
  • Európa egyik legsikeresebb tőzsdei KKV platformja, működő tőkepiaci életpálya, ami megadja a növekedési lehetőséget az új nemzeti bajnokoknak.
  • Lakossági kockázatvállalás, magas részvénybefektetési hányad, és a pénzügyi elit is jelentős szerepet tölt be a helyi tőkepiac működésében és sikerében.

A szerzők a Budapesti Értéktőzsde elemzői.

(BÉT)

ischlg tirol ausztria
koronavirus, lány, otthon
új lakások lakópark
cimlap
GettyImages-1211246429 (1)
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár

Felügyelő

Felügyelő
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

GettyImages-1211246429 (1)