Tibor Dávid
Üzlet

Új iparág, új perspektívák a Masterplast előtt

Offenzív stratégiával vágott neki a Covid-időszaknak a Masterplast, a versenytársaknál jóval rugalmasabban alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, ráadásul jó ütemérzékkel egy németországi akvizícióval új iparágba, az egészségiparba is beléptek, ez mind hozzájárult ahhoz, hogy rekord bevételt és eredményt ért el a vállalat. A Masterplast profitál a pandémia alatti otthoni lakásfelújításokból, az épületenergetikai előírások szigorításából, de segítenek az állami építőipari ösztönzők is, mondta el a Portfolio-nak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke, akivel a kilátásokról, a Covid-járvány második hullámának várható hatásairól, tervezett beruházásokról, akvizíciókról, de természetesen az osztalékról és a részvényárfolyamról is beszélgettünk.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Rekord negyedéven van túl a Masterplast, soha nem volt még ilyen magas a bevétel, az EBITDA és a profit. Nem csak az új német leányvállalat magyarázza a bővülést, az alaptevékenység is tovább nőtt. Mik mozgatják az eredményt?

A legfontosabb tényező a gyártási hatékonyság növekedése. Nőtt az üzemméret, nagyobb mennyiséget gyártunk, illetve beértek a korábbi fejlesztések, például a szabadkai üvegszövetgyár fejlesztésének az utolsó hulláma, illetve Kálon is elindult egy új gyártó gépsorunk, ez is most jutott el oda, hogy sokat adjon hozzá a csoportszintű gyártáshoz. A gyártás azért lett eredményesebb, mert az értékesítési számaink emelkedtek, jobban ki voltak használva az üzemek akár a hőszigetelő termékeknél, akár az üvegszövet termékeknél, akár a tetőfólia oldalon, vagyis komplex hatások okozták az eredményeink javulását. A másik, hogy ez a helyzet a legjobbat hozta ki belőlünk. Márciusban nem lehetett látni, hogy az építőiparban milyen mértékű és mélységű lesz a Covid-helyzet hatása, és azt sem lehetett tisztán látni még szeptember elején sem, hogy milyen intenzív lesz a második hullám, akár súlyosabb, mint a tavaszi. Nagyon sok esetben azt tapasztaltuk, hogy a versenytársaink nem tudták olyan jól kezelni az ellátási láncuk leállását tavasszal, pesszimistává váltak, az építőipar visszaesésére számítottak. Mi egy offenzív stratégiával csináltuk végig ezt az évet, hiszen van árunk, időben ki tudjuk szállítani, még akkor is, ha piros hó esik. Párszor esett is piros hó, de akkor is tudtunk szállítani, a partnerek ellátását folyamatosan biztosítottuk. Mi döntően multinacionális vállalatokkal versenyzünk, és ezek a vállalatok a maguk sokkal szabályozottabb, katonásabb, strukturáltabb rendszerével jóval nehezebben tudtak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott iparági környezethez. Párizsból nagyon nehéz volt eldönteni, hogy milyen korlátozásokat vezessenek be csoportszinten az egyes piacokra. Viszont a helyi vezetők hozzá voltak szokva ahhoz, hogy majd a központ megmondja, mit kell tenni ilyen helyzetben, és a központ is hozzá volt szokva, hogy nehéz helyzetben neki kell megmondani, merre van az irány, viszont egy francia ember érzékelése nagyon más volt abban az időszakban, mint egy lengyelé vagy magyaré. Egyrészt vállalkozó szelleműek vagyunk, másrészt mertük delegálni a döntéseket a helyi piacra, és azt mondtuk, hogy Magyarországon akár napról napra változtatunk a belső szabályainkon, hogy mit szabad és mit nem. Folyamatosan alkalmazkodni tudtunk a helyzethez, jobban, mint mások. Ez nem csak a harmadik negyedéves eredményünkben van benne, de akkor csúcsosodott ki.

Ahogy egy időben a blockchain, most a pandémia hatására az egészségügy is egy divatos hívószó, a Masterplast is belépett az egészségiparba. Milyen potenciált láttok ezen a területen?

A németországi akvizíció, az ipari textíliákat gyártó üzem megvásárlása jóval a pandémia előttre datálódik, 2019 nyarán kezdtük meg a felvásárlási folyamatot. Hajszál híján lezártuk márciusban, idén a második negyedév kezdetével vettük volna át, de nem sikerült, a német társtulajdonos pedig érezte, hogy nagyon gyorsan megváltozik a piac. Az eredetileg tervezett 100 százalék helyett egy kétlépcsős, 50+50 százalékos modellben tudtunk megegyezni, de le tudtuk zárni az akvizíciót, a második 50 százalék megvásárlása a 2021-es vagy legkésőbb a 2022-es eredmény alapján történik majd. Ez az akvizíció adta nekünk az egészségiparba való belépést, az üzemünk a nagy német egészségipari gyártóknak a közvetlen beszállítója, ami egy rendkívül értékes piaci pozíció. Amikor tárgyaltunk a gyárról, az egészségipar nem volt a fókuszunkban, alapvetően az építőipari gyártás miatt vásároltunk, és arra számítottunk, hogy az egészségipari termékek gyártása az árbevétel 5-10 százalékát jelenti majd. Ez az arány emelkedett 50-100 százalékra a pandémia alatt. Az, hogy bekerültünk az egészségiparba, gyakorlatilag egy építőipari akvizíció mellékhatása volt, de egy nagyon pozitív mellékhatás. Nemcsak üzleti kapcsolatokat, üzemet vettünk, hanem egy olyan gyártási know-how-t, egy tudásbázist, 20 év technológiai tudását, receptúráit és gyártási tapasztalatát, mindezt egy német munkakultúrával, precizitással megfűszerezve. Annak a jelentősége, hogy beléptünk a német piacra, még ma is felbecsülhetetlen, mert ezzel az üzemmel egy elfogadott beszállítóvá váltunk Németországban, aminek az elérése Magyarországról több évtizedes folyamat lett volna, akármilyen jó termékeket is gyártunk. A globálisan legerősebb brandet, a Made in Germany-t sok építőipari és most már egészségipari termékre is fel tudjuk tűzni, ezzel a Masterplast globális pozíciója is erősödik. A német piacra a Szabadkán készült üvegszövet termékek is most már sokkal könnyebben beszállíthatók. Amikor pedig megjelenünk Romániában vagy Ukrajnában, nem mindegy, hogy van egy olyan tetőfóliánk, amire azt mondjuk, hogy ez egy Németországban gyártott prémiumtermék, ez a hívószó az egész világon működik. De hogy az eredeti kérdéshez visszakanyarodjak, természetesen megláttuk a lehetőséget az egészségiparban, amikor fejlesztésben gondolkodunk, a Masterplastot nemcsak építőipari és csomagolóipari cégnek látjuk, hanem szeretnénk élni azzal a lehetőséggel, hogy az egészségipar beszállítójává váltunk, és a jövőbeni bővülési, fejlesztési terveinknél igencsak fókuszáltan haladunk az egészségipar irányába.

Az indulás után az ascherslebeni üzemben maszk, védőruha és védőköpeny alapanyagok gyártásán volt a fókusz, a pandémia enyhülésével hogyan változhat a termelés, a kapacitáskihasználtság?

Ha a németországi üzemet nézzük igen jelentős többletigény keletkezett, mivel a járványhelyzet miatt az egészségipar kiszívta az ipari flízeket a gyártóktól, ezért az építőiparban nincs belőle elegendő. Az egészségiparban jelenleg mi válogatjuk meg a vevőket, hogy akiket hosszú távon a legjobbnak, legfontosabbnak tartunk, őket szolgáljuk ki az anyaggal, mert jelenleg is sorban állás van a védőruha-alapanyagért és a szájmaszkalapanyagokért, de mivel Németországban a kórházi lepedők is eldobható flízből készülnek, azon a területen is jelentős a kereslet. Úgy választottuk ki a vevőket, hogy mi igen élesen további egészségipari fejlesztésekben gondolkodunk, úgyhogy az egészségiparnak a jövőben nemcsak egy melléküzemág szerepe lesz, hanem ha stratégiai időtávot nézünk, akkor azt gondolom, hogy az évtized végére a Masterplastnál az egészségipari divízió feljön az építőipari szegmens szintjére.

A német piac szinte az utolsó helyről ugrott a másodikra az árbevétel alapján a vállalat legfontosabb piacai között. Mekkora lehetőséget láttok Németországban?

Azt gondolom, hogy hosszabb időtávon a magyar piacot is el fogja hagyni. Tartósan a második legerősebb piacunknak várjuk a következő 2-3 évben, de méretét tekintve hosszabb távon felül kell, hogy múlja a magyart. Magyarország legnagyobb hazai tulajdonban levő építőanyag-gyártója vagyunk, Németországban egy relatív kis szereplőként is nagyobb árbevételt tervezünk elérni öt év múlva.

Az állami támogatások nyilvánvalóan segítik az építőipart. Melyik országban milyen támogatási programok indultak? Mi várható a következő negyedévekben?

Kezdeném azzal, hogy maga a barkácsolás, az otthoni felújítások a Covid-időszak egyik sztártevékenységei voltak. Tavasszal mindenki venni akart valamit a barkácsáruházakban, hogy például kifesse a teraszt, úgyhogy a DIY piac bővült. Erre két faktor játszik még rá. Az egyik az, hogy uniós és magyar szinten olyan mértékben szigorodnak az energetikai előírások, hogy új lakást már csak zéró közeli energiafelhasználással lehet építeni. Ezt úgy lehet elérni, ha az épület a legprofibb szigeteléssel készül, plusz egy napelem a tetőn vagy egy hőszivattyú a fűtésrendszerben. Ez egy hihetetlen nagy piacnövekedés, ami évek óta zajlik, ma már alapelvárás egy új épületnél, hogy maximálisan szigetelt legyen. Pont a magyarral egy időben indítottak el egy uniós programot, amely szintén az energetikai felújításokra fókuszál. Mert ez energetikai felújítással három legyet lehet ütni egy csapásra. Egyrészt környezetvédelmi célokat szolgál, hiszen kevesebb energiát fogyaszt a ház, gazdaságosabb a működése, másrészt van egy nemzetgazdasági lába, hiszen az építőipar rengeteg más ágazatot tart el, nagyon munkaerő-intenzív, segít a GDP növekedésében, és jól támogatható, mert viszonylag kis összeggel célzottan lehet magas hatásfokot elérni. A harmadik rész a gondolkodásformálás, az emberek egy sokkal tudatosabb, fenntarthatóbb, zöldebb világban akarnak élni, aminek az egyik legegyszerűbben elérhető része az, hogy azt az energiát, amit nem fogyasztunk el, nem kell megterelni. Van román, és ukrán program is, még, ahol nagyon karcsú a büdzsé, ott is keresik ennek a lehetőségét. A hab a tortán a magyar családtámogatási rendszer, Magyarország ugyanis nagyon helyesen nemcsak energetikai felújításra, munkahelyteremtésre, gazdaságélénkítésre használja az építőipari támogatást, hanem családpolitikai célok elérésére is. Az elmúlt két hónapban a teljes magyar piacról alkotott várakozásaink a következő öt évre gyökeresen átalakultak. Ma már egy kifejezetten pezsgő és jól pörgő építőiparra számítunk. Szintén jó döntésnek tartjuk az 5 százalékos áfa újbóli bevezetését, de a CSOK bővítése is jó célokat szolgál. Az én kedvencem a lakásfelújítási támogatás, hiszen ezzel sokan belevágnak majd olyan felújításokba, amit egyébként lehet, hogy elodáznának, nem valósítanának meg, vagy nem számlára csináltatnák meg. Ez egy nagyon okos támogatási modell, azért is, mert nem pályázati formában, hanem egy jóval egyszerűbb, visszatérítéses rendszerben valósul meg, a legfontosabb pedig az, hogy azonnal elindul, már januártól kezdve pozitívan hat a szektorra. Azt gondolom, hogy az emberek többsége ezt nem arra fogja használni, hogy új csempe legyen a fürdőben, hanem hogy kicserélje a nyílászárót, hogy leszigetelje a tetőt, a homlokzatot ezáltal megújítsa az egész épületet kívülről, ebből pedig mi is profitálunk.

Az ilyen állami programok elindítása előtt bevonják az iparági szereplőket, a Masterplastot az egyeztetésbe?

Közvetlen kapcsolatban vagyunk az ITM építőiparért felelős államtitkárságával, és tagjai vagyunk a szakmai szervezeteknek is. Több fórum is van, egyrészt a szakmaiak, az ÉMSZ, a Magyar Éptőanyag-gyártók Szövetsége, amely javaslatokat tesz egy ilyen komoly előkészítés esetén. A másik az MGYOSZ mint ernyőszervezet, ahol szintén képviselteti magát az építőipar is, ott én is elnökségi tag vagyok. Azt látjuk, hogy a különböző fórumokon megszülető értelmes javaslatok előbb-utóbb összeérnek. A kormány Novák Katalin személyében mindenképpen a családpolitika oldaláról szeretett volna közelíteni, de ezt a programot Varga Mihály, vagy Palkovics László ugyanúgy bejelenthette volna, mert nagyon erős gazdaságélénkítő, és fehérítő hatása is van.

A főbb piacaitokon, a magyar, a német és a román piacon milyen építőipari aktivitásra számítotok?

Összességében a német piac stabil, a Covid eddig nem nagyon érintette meg az építőipart. Nem is számítunk erre, mert azt látjuk, hogy annyi pénz sorakozik annak érdekében, hogy a gazdasági leállást egy viszonylag dinamikus újraindulással sikerüljön kompenzálni, hogy a német gazdaságban most van meg legjobban a szándék arra, hogy élénkítsenek. A németek tradicionálisan nagyon konzervatív pénzügyi politikát követnek, de most ők is azt mondják, hogy azért takarékoskodunk 100 éve, hogy amikor kell, akkor segítsünk. Ha a régiót nézzük, Ukrajna helyzete szokás szerint kicsit instabilabb. Nekünk Románia a harmadik legnagyobb piacunk, ez nekem pozitív olyan értelemben, hogy ott is van egy célzott felújítási támogatás, és ott is látják az építőiparnak a gazdaságélénkítő szerepét, és támogatják. A Covid természetesen negatívan hat az építőiparra, de ezek a hatások késleltetetten jelentkeznek. Idén nem sok szálloda- vagy irodaházprojektet indítottak el, és ez 2022-23-ban hiányozni fog. Ezt látják a szereplők, és mivel a gazdaságot élénkíteni kell, a lakossági felújítás, lakásépítés viszont erősen preferált és támogatott. Ilyen szempontból a Masterplast jó helyen van, a mi termékeink alapvetően a családi vagy társasházi projektekhez kellenek.

Ha már különböző piacok: a vállalat nemzetközi működése miatt 5-6 különböző deviza mozgása is hatással van a vállalat számaira. Mire figyeljenek a befektetők?

Az euró/forint kontextusban nagyjából kiegyenlített az export-import kitettségünk, a forint árfolyammozgása se pro, se kontra nem érint minket. Ami komolyabb hatással van a szerb dínár, a második legjelentősebb deviza a számunkra. Érdekes módon ott nekünk pozitív lenne a gyengülése, de a szerb dínárnál stabilabb devizát nehéz ma találni Európában. Az ukrán hrivnya, a román lej és a lengyel złoty az, ami még  mérvadó, ezek hasonló súlyúak, mindegyik gyengült, de legjobban a hrivnya. Ilyen értelemben az ottani nagyobb mértékű gyengülés negatívan jelentkezik a mi könyveinkben. De ezeknek a hatása eltörpül a másik kettőhöz képest.

Ciklikus iparágban működik a vállalat, de a ciklus lefelé ívelő szakasza egyelőre nem esett egybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági lejtmenettel. Mikor jöhet lassulás? Hol romolhat el a sztori?

A 2020-ban elindítani tervezett, de el nem induló irodaház- vagy szállodaprojektek 2022 környékén hiányozhatnak. A társasházi projektek az 5%-os ÁFA visszavezetésével csak egy éves időszakra estek ki, ezen beruházási forma a jövő évtől újra élénkülni fog. Persze átalakulóban van családi házak piaca is, ez alapvetően pozitív trend. A nagyobb volumen ami kiesik, az inkább a szállodaipar és a turisztikai beruházások, valamint az irodaprojektek. Erről is folyik a diskurzus, hogy mennyire válik az életünk részévé a home office, ez is hozhat majd kiesést, de én azt látom, hogy Magyarországban élénkíteni próbálják az építőipari aktivitást, mert ez a szektor egy jól élénkíthető ágazat, ráadásul politikai eszközként is működik. Európai szinten is azt látom, hogy a lakosság oldalon az építőipari beruházások, a felújítások élénkítése folyamatosan zajlik. Azt várom, hogy bár az építőipar egy nagyon szegmentált ágazat, és lehet, hogy vannak olyan cégek, ahol ez erős lyukat üt, amelyek szállodaprojektekhez szállítottak be, de a hőszigetelőanyag-gyártók ebből szerintem nem sokat fognak érezni.

A gyorsjelentésben azt írtátok, hogy a gyártási tevékenységében nem volt ellátási zavar a korlátozó intézkedések ellenére sem. Az üzemekben milyen megelőző intézkedéseket hoztatok meg? A második hullámban mire számítotok?

Számunkra az egészség védelme az első, minden üzemünkben és telephelyünkön olyan szabályokat hoztunk, amely miatt a kollégák biztonságban dolgozhatnak. Emellett az első hullámban kidolgoztuk egyes alapanyagoknak, félkész termékeknek a B és C alternatíváit, illetve megtanultunk működni ilyen környezetben, ezért még kevésbé fordulnak elő ellátási zavarok. Mindemellett a márciusi kiváló eredményünket egy felvásárlási láz is hajtotta, sokan várták, hogy az építőanyag-kereskedések bezárhatnak, ami például Szlovákiában meg is történt, az ottani üzleteknek két hétre be kellett zárniuk, nemcsak a cukor és a vécépapír fogyott el, hanem néhány építőanyag is. Most nincs erre utaló jel. Mindenki tudja, hogy az építőipar egy olyan ágazat, ami működni fog bármilyen szigorítások esetén. Európában a legszigorúbb korlátozásokat bevezető országokban sem merül fel, hogy az építkezésre a munkás ne mehetne ki. Az építőiparban a fertőződésveszély jóval alacsonyabb az átlagosnál. Amit viszont kezelnünk kell, hogy a távol-keleti ellátási láncok sok esetben bizonytalanná váltak, a hajós társaságok szűkítik a konténerkapacitásukat, és sok esetben vannak csúszások, illetve kaotikus helyzetek, de a mi vevőink ezt nem érzékelik, mert magas szintű készletekkel rendelkezünk, illetve európai forrásokkal tudjuk pótolni a kieső távol-keleti szállítmányokat.

A kereskedelmi árrés a vállalat hagyományos termékeinél is javult. Ez azért nem egy tipikus recessziós jelenség.

Az alaptevékenységnél az történt, hogy nagyrészt olajszármazékokból dolgozunk, műanyagokból, és ezeknek az árzuhanása a második negyedévben erőteljes volt. Mi ezt a lehetőséget kihasználtuk, és felvásároltunk a több hónapos alapanyag-szükségletet. Ez egy jó beszerzési taktika volt, így a termelési költségeink folyamatosan alacsonyabbak maradtak, még ma is a Covid előtti alapanyag-árszinteknél alacsonyabb árakkal tudunk dolgozni, de pozitívan hatott az is, hogy megnőttek a gyártási mennyiségeink, ezáltal a hatékonyságunk is javult.

A bevételeknél nagyobb mértékben nőttek idén a személyi költségek. HR-területen most milyen kihívásokat láttok?

A Masterplast munkatársi létszáma folyamatosan nőtt az elmúlt években, és büszkék vagyunk arra, hogy versenyképes jövedelmet biztosítunk munkatársainknak. A németországi akvizícióval természetesen egy magasabb átlagjövedelmű kollektíva csatlakozott hozzánk, ami szintén emelte a személyi költségeket. A bővülő létszám biztosítását Magyarországon is meg tudjuk oldani, bár a számunkra fontos szakmákban a munkaerőpiacot továbbra is feszesnek érzékeljük.

A Scope Ratings a legutóbbi elemzésében kiemelte, hogy az EBITDA-marzs viszonylag alacsony a Masterplastnál, viszont javulást mutat. Mekkora potenciál van még a profitabilitás javulásában?

Az egészségipari termékek súlyának növekedése, hogy jövőre már egész évre be fog lépni a német üzem magasabb marzs-szintje, éves szinten eleve kódol egy erőteljes javulást. Az átlagos EBITDA-marzs szintünk tartósan 10 százalék felett lesz.

A gyorsjelentésben az üzemeitek magas kapacitás-kihasználtságáról írtatok. Ez a gyakorlatban historikusan és abszolút értékben mit jelent?

A gyorsjelentéssel az a baj, hogy a versenytársaink is olvassák, ezért igyekszünk nem kiadni az üzleti titkot képező adatokat. A legfontosabb méretgazdaságossági növekedésünk az üvegszövetgyártásban volt, egyrészt kapacitást növeltünk, másrészt nagyon sokat fejlődött a gyártási rutinunk ebben az évben, de a polisztirol-, és a habfóliaüzem eredményessége is javult. A legnagyobb igény jelenleg a német üzemünk termékei iránt van, illetve Magyarországon is elindult a tetőfólia-lamináló gép, de ott nem volt összehasonlítási bázis, a második félévben indult el a gyártás.

Még idén, akár 6 milliárd forint értékben bocsáthat ki kötvényeket az NKP keretében a Masterplast. Milyen beruházásokra, akvizíciókra fordítanátok a befolyó forrást?

Több projekt is fekszik az asztalon, az egészségipari bővítésre előrehaladott állapotban vannak a tervek. Az építőiparban zöldmezős, támogatott beruházásokat is végrehajthatunk, és van egy akvizíciós célpontunk, amit nagyon élesen vizsgálunk, ezekkel kapcsolatban az év végéig új bejelentésekkel készülünk.

Az OTP évek óta azt válaszolja az akvizíciókról szóló kérdésekre, hogy elsősorban azokban az országokban terjeszkednének, ahol már jelen vannak, hogy növeljék piaci részesedésüket, kiaknázzák a mérethatékonyságból eredő előnyöket. A Masterplastnál mi a lokációs logika?

A legfontosabb elv, hogy az a termék, amibe befektetünk, egy növekvő piaccal rendelkező, fejlődő termék legyen. Nyilván a szigetelőanyagok szállíthatósága korlátozott, és a piaci pozíciónk Közép-Európában nagyon erős. Ha akvizícióban gondolkodunk, akkor elsősorban ezt a régiót célozzuk. Németországban jelenleg nem látunk újabb akvizíciós célpontot, inkább a zöldmezős és saját fejlesztésekben gondolkodunk. Mi is elsősorban azokat az országokat figyeljük, ahol már jelen vagyunk, de az országnál fontosabb a termék.

A németországihoz hasonló, nem core tevékenységek is szóba jöhetnek?

Nincs ilyen tervünk. Az építőipar mellé az egészségipar bőven elegendő, de tudatos munka folyik nálunk, hogy az építőiparra gyártó üzemeknek legyen egyéb ipari eladása is. Például a habfóliagyárunk nem csak az építőiparnak gyárt, mellette van egy erős csomagolóipari lába is. A bútoripari termékek, az eldobható hajhálók piaca, a repülőgépeken a fejtámlán lévő a kis védőhuzat is egy ipari textília. Arra törekszünk, hogy legyenek olyan iparágak, amelyek egy esetleges építőipari dekonjunktúra esetén kompenzálni tudják az építőipari termékeink értékesítésének esetleges visszaesését.

A versenytársaknak is ilyen jól megy, vagy vannak gyengébb cégek, amiket megviselt a válság, és most akvizíciós célponttá válhattak?

Látunk és vizsgálunk célpontokat. Nem általános az, hogy az építőipari szereplőknek ilyen rekordszámaik legyenek. Ez az eredmény, amit elértünk, nem ágazat-, hanem vállalatspecifikus. Számítunk arra, hogy lesznek olyan szereplők, amelyek esetleg eladósorba kerülnek.

A kamateredményre is jótékonyan hatott a tavalyi kötvénykibocsátás. A következő kibocsátásnak mekkora hatása lehet az eredményre?

Tovább javulhat a kamatpozíciónk, de míg az előző döntően hitelkiváltásra felvett NKP-s forrás volt, az újjal inkább a fejlesztési, bővítési beruházáshoz szükséges forráshátteret szeretnénk megteremteni. Itt is lesz kiváltás része, mert azért vannak még olyan hiteleink, amiknél az NKP kedvezőbb kamatszintű, de a bevont tőke nagy része itt már a jövő építésére megy.

December 15-én rendkívüli közgyűlést tart a Masterplast, ahol többek között arról is döntenek a részvényesek, hogy az igazgatótanácsot felhatalmazzák az alaptőke felemelésére. Miért van erre szükség?

Két dolog miatt. Egyrészt, hogy gyorsa tudjon reagálni, ezt a felhatalmazást az igazgatótanács rendszerint megkapta.  Másrészt egy akvizíciónál akár a Masterplast részvényét fizetőeszközként használva, akár egy nagyobb felvásárlás esetében a tőkeemelés lehetőségét fenntartva szerettük volna, ha az igazgatótanácsnak ez a fajta mozgástere megmarad.

Korábban az idei évben 44 forintról induló és a következő években évente emelkedő osztalékot hirdettetek meg, idén azonban nem fizetett osztalékot a Masterplast. Mire számíthatnak a befektetők?

A befektetőket kiemelten érdekli az osztalék kérdése. Mi elkötelezettek vagyunk a hosszú távú osztalékpolitika mellett. Amit meghirdettünk, hogy első a vállalat pénzügyi stabilitása, második az erős akvizíciós és beruházási lehetőségek, a harmadik, hogy osszuk fel maximum az eredmény 50 százalékáig. Az, hogy a Covid, illetve a németországi beruházás miatt azt mondtuk tavasszal, hogy a 2019-es év után nem fizetünk osztalékot, akkor még nem láttuk, hogy a Covidnak milyen hatása lesz ránk, illetve láttuk, hogy egy nagyon vonzó akvizíció van előttünk. A jövőben is így fogunk gondolkodni. Úgy látom, hogy ezzel az egyéves csúszással az eredetileg kitűzött 44, 55, 66 forintos osztalékcélt 2020-22-ben meg tudjuk valósítani.

Ha március közepén, közel 500 forintos Masterplast-árfolyamnál valaki azt mondta volna neked, hogy lesz még idén 1000 forint felett is az árfolyam, és a Masterplast több mint 30 százalékos emelkedéssel a magyar tőzsde egyik sztárja lesz idén, mit mondtál volna neki?

Optimista alkat vagyok, de ilyen mértékű emelkedést én sem láttam előre. Elsősorban azért, mert abban a periódusban még nem tudtuk azt, hogy a Covid milyen hatással lesz az eredményeinkre, és az alaptevékenységünk sérül vagy erős marad. A harmadik negyedévben az üzemi eredmény 70 százalékkal nőtt, egy olyan időszakban, amikor a vállalatok többsége romló eredményekről számolt be. És mi nem a tech szektorban működünk. Nem valószínű, hogy ezt sokan várták az építőipartól. A Masterplast most jutott el oda, hogy a befektetők reálisan értékelik azt a teljesítményt és növekedési potenciált, ami ebben a vállalatban van. Magánvéleményem szerint most is olcsó a részvényünk, hiszen erre az évre 150 forintos részvényenkénti eredményt fogunk szállítani. Meggyőződésem, hogy 2022-ben ez 200 forint felett lesz. A Masterplast értéke inkább a 30 milliárdos teljes piaci kapitalizáció körül van a helyén, ami 2000 forint körüli árfolyamot feltételez. Én abban a helyzetben vagyok, hogy látom azokat az üzleti lehetőségeket és megkezdett folyamatokat, ami ma az asztalunkon van, úgyhogy szerintem még a mostani árfolyamon is nagyon vonzó befektetés a Masterplast.

master

Az MKB megemelte a Masterplast-célárát, ami azonban még mindig a mostani árfolyam alatti. Mit látnak ők másként, mint te?

Az MKB konzervatív, óvatos. Remélem, hogy rájuk cáfolunk.

Zsidai Roy
pf_hinta-20201125
bicoin2
koronavirus
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Zsidai Roy