GettyImages-1230152580
Üzlet

Így működik a brit koronavírus-vakcina: pécsi virológusok magyarázzák el

Portfolio
Tegnap kapott engedélyt az AstraZeneca oltóanyaga Nagy-Britanniában, ebből az alkalomból készítettek egy ismertetőt az oltóanyagról pécsi virológusok, amit Facebook-posztban osztottak meg.

Az AZD1222 vakcina, hasonlóan az mRNS vakcinákhoz, szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője. Ezúttal azonban nem egy mRNS-alapú vakcináról, hanem egy úgynevezett vektorvakcináról van szó. A vektor szó egy bejuttatásra használt, másik vírust jelent.

A technológia lényege, hogy egy módosított (sokszorozósádra nem képes) vírusba ültetve juttatják be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént.

Ha párhuzamba állítjuk az mRNS vakcinákkal, ott ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el. A hordozó vírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént, ebben az esetben egy csimpánz adenovírus.

A vektorvakcinák esetében az immunrendszerünk, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép és kialakít védelmet. Logikus, hogy amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene. Így olyan ritka emberi (Ad5 vagy Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé. Ez nem állati vírusok rossz szándékú emberbe juttatása. A vektorként használt vírus ugyanis replikációra (megsokszorozódásra) képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik. Érdekesség, hogy a csimpánz adenovírusra a föld azon pontjain és olyan populációk körében, ahol a bozóthús fogyasztás általános, magasabb a természetes immunitás.

Tehát a gyártás és működés röviden: egy csimpánz adenovírust, miután replikációra képtelenné tettek, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bele építik a genetikai állományába (hasonlóan az emberi inzulin 1982 óta történő rekombináns DNS technológián alapuló előállításához és millió egyéb mindennapi technológiához). Az így elkészült vektort megfelelő laboratóriumi környezetben – ez egy speciális sejtes közeg, amely kizárólagosan alkalmas arra, hogy a koronavírus gént hordozó vektor vírust sokszorosítsa– nagy mennyiségben legyártják a vakcina vektorkomponensét. Ezt tisztítási és egyéb gyártási eljárások követik.

A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.

Az AstraZeneca publikált biztonságossági adatai több mint 20000 résztvevőtől származnak, négy klinikai vizsgálatból.

Ezekből 2 Nagy-Britanniában, egy Brazíliában és egy Dél-Afrikában fut. A tesztelést 18 év feletti egészséges, vagy stabil krónikus megbetegedéssel (kardiovaszkuláris problémák, diabétesz, stb) rendelkező egyéneken végezték. A november 23-án bejelentett adatoknak megfelelően a statisztikai elemzés elsődleges végpontja alapján, a kétféle dózis összegzett eredménye szerint a vakcina hatékonysága 70,4% a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából (a második dózis beadását követően 14 nappal).

Ez a hatékonyság alacsonyabb, mint az mRNS vakcinák esetében leírt érték, ám a lényeg itt is ugyanaz, ugyanis a súlyos megbetegedéstől és kórházba kerüléstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében (100%) védetté tette az alanyokat.

A nyitott kérdések ugyanazok, mint a többi vakcinánál. A legfontosabbak:

  • Biztonság és hatékonyság további populációkban (pl: várandós édesanyák, 18 év alattiak, más krónikus megbetegedésben szenvedők stb.)
  • Véd-e a vakcina az enyhe vagy tünetmentes megbetegedéssel szemben is, így megakadályozza-e a vírus terjedését?

Összefoglalva egy jól szállítható és tárolható, modern technológián alapuló, olcsó vakcina vált elérhetővé az emberiség számára.

A többivel együtt így a világ számos újabb régiója is vakcinálható és elérhető lett. 2021-ben több, mint 3 milliárd adag oltóanyagot tervez a cég eljuttatni a világ különböző országaiba – így a tegnapi hír több milliárd ember számára reményt keltő. A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Ez a nehezebben elérhető, vagy jó infrastrukturális háttérrel nem rendelkező országok szempontjából rendkívül fontos - olvasható a Virológia Pécs Facebook-oldalán.

Címlapkép: Mehmet Kaman/Anadolu Agency via Getty Images

Audi plug-in nyito
berlin
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Piaci aktualitások, grafikonelemzéssel vegyítve.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres
Audi plug-in nyito