trader
Üzlet

Jogában áll-e világszerte több millió fiatalnak egyszerre hülyének lennie?

Jogában áll-e több millió fiatalnak az interneten egybekapcsolódva irracionális befektetési döntéseket hoznia? Jogukban áll-e totálisan bekeríteni shortosokat? A közösségi média által uralt világukban, egy „winner takes it all” típusú társadalomban, ahol a FOMO, a pénznyomtatás és a társadalmi egyenlőtlenség ennyire meghatározóak, nem biztos, hogy velük van a legnagyobb probléma. Persze nagy valószínűséggel sok friss robinhoodos-reddites befektető lesz csalódott a történet végén.

Bence bitcoinozik

„Bence bitcoinozik.” Pár héttel ezelőtti erdei sétámon ütötte meg a fülemet a mondat, amikor a szemben elsétáló két középkorú hölgy éppen gyermekeiről beszélgetett egymással (a srácot máshogy hívták). Ez a január eleji helyzet volt, ha most hallanám a mondatot, az valószínűleg úgy szólna, hogy Bence gamestopozik, ripple-özik vagy ezüstözik, vagy ki tudja még mit csinál.

Ez az írás nem a bitcoinról szól, nem is a Gamestopról és nem is az ezüstről, de még csak nem is Bencéről. Hanem a bitcoinozásról és társairól, és a Bencéhez hasonló fiatalok tízmillióiról világszerte, akik a pénzügyi világgal jócskán a 2008-2009-es világmegrengető válság után kerültek kapcsolatba. Arról, hogy ez a generáció milyen tapasztalatokat szerzett eddig a megtakarítási és befektetési lehetőségeivel, a tőzsdék működésével és az árfolyamok alakulásával kapcsolatban.

Ez az újdonsült, huszonéves és még fiatalabb befektetőréteg a napokban hatalmasat megy a Wall Streeten, a Gamestop-sztori vezető történetként tört át a pénzügyi médiából a mainstream médiába. (Engem a dolog hangulata egy 1947-es magyar filmre emlékeztetett, ahogyan arról múlt csütörtökön írtam.)

Amit tanultunk, abban csalódtunk

Ők az a réteg, akik az elmúlt évtizedben, részben a világjárvány sokkoló társadalompolitikai hatásainak a következményeképpen egészen mást tapasztaltak a világból, mint amit az idősebb generációk tanítottak nekik.

A tanítók mondták, hogy a bűn nem fizet, de iskola után a soron néztük a striciket.

És amit tanultunk, bizony abban csalódtunk, és csak azt hittük el, amit a szemünkkel láttunk.

Kilós fuxokkal a Mercikben ültek, a gádzsik ludáztak, ők meg örültek.

Kártyáztak, loptak, gépeztek és csaltak, de mi felnéztünk rájuk, mert gengszterek voltak.

Dopeman „Lopni” című dalának szövegéből ránk szakad a gyermekeknek tanított és az általuk érzékelt világ közötti szakadéknyi különbség. Hasonló a helyzet a még a pénznyomtatás és a közösségi média előtti világban íródott tankönyvek tanításai és a fiatalok által érzékelt világrend között.

Középosztálybeli álom, biztonságra törekvő óvatos befektetés, széleskörű portfólióképzés, a munka becsülete a spekulációval szemben, a ranglétra aljáról történő karrierépítés, és még sok más, szépnek hangzó tanítás áll szemben a fiatalokat az Instagramon és társain keresztül 0-24-ben érő hatásmechanizmussal.

Alighanem sokan élték át közülük, hogy szüleik a kemény munkával félretett megtakarításaikat konzervatív stratégia alapján fektették be, nehogy „eljátsszák a tőzsdén” a gyerekek lakására félretett pénzt, paradox módon azonban éppen azzal játszották el, hogy a 2010-es években nem tőzsdéztek.

Vagy hogy kiskorukban, a kétezres években szüleiknek még megbecsült, jó munkahelye volt, mára azonban kékgalléros kiszolgálóivá váltak valamelyik technológiai cégnek. Mindeközben az ismerősi körben valaki jól videójátékozott, ismert gamer lett. Egy barát barátja menő influenszer lett és többet keres valamelyik közösségi média felületen egy hónap alatt, mint az ő szülei egy évben.

És a fiatalokra a közösségi médiából egyre nagyobb számban szakad rá a bitcoinba, Teslába, technológiai részvényekbe jó időben beszálló, azokon óriásit kaszáló társaik napi szintű üzenete is, akik például Crystal pezsgővel mossák le a vadonatúj sportautójuk felnijét. A megtollasodott „early bird” fiatalok egy része komoly versenyt folytat egymással a közösségi médiában azon, hogy melyikük tudja jobban átadni a Wall Street farkasa életérzést az őket tátott szájjal figyelő százmillióknak.

Nem csoda, hogy egyre több tinédzser és huszonéves képzeli el a jövőjét a telefonján vagy laptopján valamelyik déltengeri szigetről munkáját végző szabadúszó tőzsdei kereskedőként. Álomszerű percepció, a várható hátborzongató valóságot pedig majd Robert de Niro és Joe Pesci mutatja be az írás végén. De ne szaladjunk még ennyire előre!

Winner takes it all

A tőzsdére beszálló fiatalok a győztes stratégiáját és mentalitását igyekeznek lemásolni, annak ellenére, hogy a tőkepiacon a körülmények folyamatosan változnak. A robinhoodos-reddites közösség által ismert győztesek pedig nem egyszerűen azok, akik mindenüket betolták Tesla-részvényekbe vagy valami óriásit emelkedő technológiai papírba. Hanem azok, akik ezt minél nagyobb tőkeáttétellel tették, lehetőleg minél nagyobb mennyiségű és minél inkább out-of-the-money opcióval.

A közösségi oldalakon túl már a vezető médiafelületek is ezeket a példákat mesélik el, mert sokkal olvasottabb egy olyan sztori, amikor valaki 7 dolláron mindenét feltette az ethereumra, vagy 23 000 dolláros vagyonából kezdett el Teslát opciózni és sok millió dollárt szakítottak.

Ez a robinhoodos-reddittes társaság négyzetre emelt hatások világában él 2021 januárjában és februárjában. Ezek közül sok a koronavírus világjárvány következménye is egyben. A teljesség igénye nélkül ezek a hatások a következők:

  • Opció a négyzeten: Olyan pénzügyi instrumentumok vásárlása, amelyek maguk is egy jövőbeli sikerességre vonatkozó opciók. A Tesla például az elektromos (és egyre inkább az önvezető) autó forradalom sikerességére vonatkozó opció. A bitcoin egy nem nyomtatható jövőbeli pénzre vonatkozó opció. Ezen termékek ára nagyon hevesen tud mozogni, attól függően, hogy mennyire látnak bele éppen sikert vagy kudarcot a befektetők. Ennél is hevesebben tud mozogni egy rájuk vonatkozó vételi opció díja. És még lehet fokozni a hatást, amikor a meredek árfolyamemelkedés mellett „célba ér” a mélyen out-of-the-money opció. Tulajdonképpen a Tesla esetében ez az opció a köbön típusú győzelem volt sokak számára 2020-ban.
  • FOMO a négyzeten: A közösségi média hatásként az elmúlt évtizedben gyakran emlegetett FOMO (fear of missing out) alapvetően egy tőkepiaci jelenség. A tőzsdei buborékfújás kísérőjelensége, amikor az addig lemaradók fájdalma olyan szintre emelkedik, hogy nagy számban érkeznek meg vevőként a piacra elborultan magas árak mellett (ami már részben pont ezen hatás miatt alakul ki). A közösségi média most ezt a tőkepiaci hatást és fájdalmat emeli a négyzetre. A lemaradóknak már nem pusztán az egyéni kimaradás anyagi szenvedésével kell megküzdeniük, hanem élő egyenes adásban követhetik az adott eufória nyerteseinek menőzését.
  • Pénznyomtatás a négyzeten: Erről nem kell már sokat beszélni tavaly március óta. Gyilkossá vált a jegybanki likviditásbővítés hatása a pénz értékőrző funkciójának leépítésében. Eszközhiány van a piacon. A potenciális eladók nem tudnak jó választ adni arra a kérdésre, hogy ha eladják az adott részvényt, kriptodevizát, ingatlant, miegymást, akkor mibe tegyék át a pénzüket?
  • Társadalmi egyenlőtlenség a négyzeten: A pénznyomtatás az eszközárinfláción keresztül nagyon kemény fogalmazással élve két részre szakította a világ társadalmát: elinflált emberre és el nem inflált emberre. El nem inflált ember az tudott maradni, aki nemcsak megtakarítással rendelkezett, de azt minél nagyobb arányban kockázatos eszközökbe fektette. Ezt a 2010-es években fokozatosan erősödő hatást a koronavírus megsokszorozta, négyzetre emelte.

Ebbe a 2021-es világrendbe érkezett meg a Gamestop története. A legszebb az egészben sok részről a barbár hordának tartott fiatal közösség hibáztatása és az értetlenkedés. Értetlenkednek a bekerített hedge fundok, értetlenkednek az idősebb piaci szereplők, értetlenkednek a brókercégek vezetői, értetlenkednek a jegybankárok és a szabályozó hatóságok. Szerintem az értetlenkedés helyett érdemesebb lenne megállni egy pillanatra és belegondolni abba, hogy ki szülte meg ezt a világot? Ki nevelte fel ezt a mostani újonnan érkezett generációt? Ki és milyen példát mutatott nekik?

Vajon a robinhooderek kérték-e, hogy a jegybankok végtelen mennyiségben nyomtassák a pénzt, kvázi eltörölve ezzel az állampapírokat és bankbetéteket, mint értékőrzésre alkalmas megtakarítási lehetőséget? Vajon ők kérték-e, hogy pénzügyi alaptudás nélkül opciós kereskedésre nyíljon lehetőségük? Tehetnek-e arról, hogy egyes hedge fundok 20 dollár alatti áron, 2 milliárd dollár alatti piaci kapitalizáció mellett, és már 50 százalékos shortarány felett vadul egyedi részvényt shortolnak? Tehetnek-e arról, hogy lehet kezdőknek sok tízszeres tőkeáttétel mellett egy telefonról pénzügyi instrumentumokkal kereskedni? Vagy arról, hogy az idősebb generációk egészségének védelme érdekében világszerte karanténba zárták őket hónapokra, amivel elvették tőlük kvázi az eddigi normál életüket?

Hova vezet ez?

A Gamestop-sztori akárhogyan is végződik, viharként vonul be majd a pénzügyi történelembe. Egy olyan eseménysor, amihez kellett a már említett rengeteg társadalmi és pénzügyi anomália. Ezek szolgáltak táptalajként a fiatal befektetőgeneráció mostani online medvevadászatához. Őszintén remélem, hogy a pénzügyi szabályozó hatóságok okulnak ebből a mostani esetből, mielőtt a közeljövőben valami hasonló piaci akció egy rendszerszintű intézményi megakockázathoz vezet.

A szabályozó hatóságoknak sok más mellett egy dolgot nagyon érdemes megvizsgálniuk. Ez nem más, mint egy eddig még a hatásait károsan ki nem fejtő impulzus, amit a Robinhood tudatosan alakított ki egyfajta ügyfélélményként. Ez pedig a részvénypiac szerencsejátékosítása. A New York Stock Exchange átalakítása Las Vegas Stock Exchange entitássá. Az applikáció felhasználóinak addiktív, adrenalinfüggő, frekventáltan kötő kereskedővé nevelése. Hogy ezáltal az egyénileg piciny megbízások aggregáltan már olyan piacbefolyásoló faktorrá váljanak, hogy az order flow soktízmillió dollárért értékesíthetővé váljon a HFT cégek számára.

Számomra közeledő katasztrófát jelez előre az, hogy ennek a robinhoodos-reddites tömegnek olyan nyerő szériája van, ami párját ritkítja. Olyan, mint amikor a kosárlabdapályán minden dobás bemegy, még a nagyon rossz is a palánkról. És egyre rosszabb dobásokat is bevállalnak, amik még mindig sikerülnek. Nem ismerik a vereség érzését és ennek a tőzsdei következményeit. Tulajdonképpen a háziasszonyok és a taxisofőrök szerepét töltik be a buliban, akik az utolsó vevői körként funkcionáltak a régi korok eufóriáiban.

Most jó eséllyel eljutottunk egy törésponthoz. A Gamestop-sztori sokaknál teljesen kivágta a biztosítékot és megmutatta a befektetők számára, hogy egy újfajta hatással kell számolniuk. A Wall Street pedig gyorsan fog alkalmazkodni, ahogyan azt például Donald Trump Twitter szokásaival kapcsolatban is tette. A történet vége pedig 95+ százalékos valószínűséggel nem fog szépen kinézni a fiatal befektetők számára.

Kaszinóról kaszinóra járnak és úgy csapnak le a gyenge osztókra, mint ragadozó a könnyű prédára…

Azt se tudják mi történt, de amikor rájönnek, hogy mi csapott le rájuk, örömest becserélnék egy szívrohamra.

Az idézet egy Robert de Niro által játszott karaktertől származik a Casino című 1995-ös filmből. A Martin Scorsese által rendezett remekmű Nicholas Pileggi regénye alapján megtörtént esetet dolgoz fel. A háromórás film, ahogyan a port.hu fogalmaz brutális történet a pénzről, a szenvedélyről, a kapzsiságról és a beteges ambícióról.

Figyelmeztetés! Itt most két jelenet jön a filmből. Mindkettő csúnya szövegeket tartalmaz. Az első pedig 3:45 után egy súlyosan erőszakos cselekedetet. Aki nem szeretne most ilyet látni, az ne nyissa meg a linkeket!

Az első filmjelenetben a de Niro által játszott Sam Rothstein mutatja meg a kaszinó, mint ház és játékszervező gondolatmenetét és cselekvési műveletsorát a svindlerekkel szemben, akik módszeresen fosztogatják az asztalokat. Íme a filmrészlet:

Kiválóan mutatja be az elmúlt hetekben megalázott és kifosztott hedge fundok jelenlegi hangulatát, és az első adandó alkalommal az intézményrendszer, vagy ha ezt megússzák, akkor a piaci mechanizmusok le fognak csapni erre a befektetési stílusra. És akkor sajnos lesznek olyanok, akik a majd akkor történő dolgokat örömest becserélnék egy szívrohamra.

Az egy dolog, hogy mi lesz akkor, amikor a végére ér a jó széria, egy másik pedig az, hogy mi lesz azokkal, akik teljesen kereskedésfüggővé váltak az elmúlt hónapokban. Most még tart a buli és a jó hangulat, de mi lesz ezzel a gárdával, ha jön egy többéves medvepiac, amire most már tényleg az égvilágon senki sem számít. Vagy beragadnak elképesztően rossz áron gyalázatosan rossz instrumentumokba. Akkor jön majd a folyamatosan érkező új pénzek tőzsdére vitele és eljátszása, elopciózása. Mint a Casino alábbi jelenetében, ahol a Joe Pesci által játszott Nicky Santoro magyaráz egy szerencsejátékfüggőnek:

Lakbérre meg kajára adtam a pénzt, meg fűtésre… Ezt az amerikai állam is elmondhatná a hamarosan érkező stimulus csekkekkel kapcsolatban. Amiknek egy jelentős része fog opciós díjba vándorolni a jelenlegi Las Vegas Stock Exchange világrendben. De már egyáltalán nem biztos, hogy olyan sikerrel, mint ahogy tavaly tavasszal történt.

Befektetőként egyetlen komoly feladat maradt ebben a világban. Észre kell venni azt a pillanatot, amikor Mr. Szülinap hangosan betolja a szülinapi tortát és vége a bulinak.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Spencer Platt/Getty Images

astrazeneca vakcina doboz
meghuztak a forintot mnb dontes utan meddig erosodhet1500
koronavírus járvány covid-19 vakcina oltás ampulla
országos gerincgyógyászati központ budai egészségközpont
izrael vakcina újranyitás

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
koronavirusszigoritas