astrazenecaoltas
Üzlet

Európai Gyógyszerügynökség: lehet összefüggés az AstraZeneca-oltás és a vérrögök között

Portfolio
Lehetséges az összefüggés az AstraZeneca-vakcina és az oltottaknál ritka esetben előfordult vérrögképződéses esetek között – jelentette be az Európai Gyógyszerügynökség. A vérrögképződést a nagyon ritkán előforduló mellékhatások között kellene szerepeltetni az EMA friss ajánlása szerint, de kihangsúlyozzák, hogy megítélésük szerint a vakcina előnyei még mindig felülmúlják a kockázatokat. Kérdéses, hogy itthon mi lesz az AstraZeneca-oltások sorsa, Müller Cecília ugyanis az operatív törzs mai tájékoztatóján elmondta, hogy az EMA-ajánlás fényében dönt a magyar hatóság a vakcinával kapcsolatban.

Friss véleményt mondott az EMA az AstraZenecáról

Az uniós ügynökség korábbi hivatalos álláspontja az volt az AstraZeneca oltásával kapcsolatban, hogy az oltóanyag, valamint a nagyon kisszámú trombózisos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított, de nem zárható ki, és folytatni kell a vizsgálatokat. Ehhez képest a változás a mai bejelentésben az, hogy most elismerik: lehetséges, hogy van összefüggés a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca-oltás között.

Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban azonban azt közölte: összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Az EMA tegnap még ezt nem mondta ki, a keddi hivatalos nyilatkozat szerint még nem jutott meghatározó következtetésre a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről, későbbi tájékoztatást ígértek (ami ma történt meg).

A mai bejelentésről a videó itt tekinthető meg:

Az AstraZeneca vakcinájával történt oltást követen több országból is jelentettek vérrögképződéses eseteket. Nagy-Britanniában március 24-éig a 18 millió beoltottból összesen 30 esetben történt vérrögképződés az oltás beadása óta, ebből 22 esetben CVST, agyi vénás trombózis lépett fel, és 7 haláleset történt. Az EMA friss adatai szerint április 4-ig 169 agyi vénás trombózist és 53 zsigeri trombózisos esetet jelentettek összesen Európában és az Egyesült Királyságban, az összesen 34 millió beoltottra vetítve.

az EMA Megerősítette korábbi véleményüket, hogy megítélésük szerint a vakcina előnyei még mindig felülmúlják az esetleges kockázatokat

(hasonló állásponton van a WHO és a brit gyógyszerhatóság is), és véleményük szerint a vérrögképződést a vakcina nagyon ritkán előforduló mellékhatásai között kellene szerepeltetni.

Az Európai Gyógyszerügynökség arra figyelmezteti közleményében az egészségügyi dolgozókat és az AstraZenecával oltottakat, hogy jellemzően az oltást követő két héten belül fordultak elő az esetek és többnyire 60 év alatti nők körében. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján további kockázati faktorokat nem sikerült beazonosítani.

Az AstraZeneca-vakcina tesztek során felmerült mellékhatásairól az alábbi cikkükben írtunk:

A gyógyszerhatóság azt javasolja az AstraZenecával oltottaknak, hogy azonnal folyamodjanak orvosi segítséghez, ha az alábbi tüneteket tapasztalják:

  • légszomj
  • mellkasi fájdalom
  • lábduzzanat
  • tartós hasi fájdalom
  • neurológiai tünetek (súlyos és tartós fejfájást is beleértve)
  • homályos látás
  • véraláfutások a bőr alatt, nem csak az injekció helyén.

Bár azt még nem tudni, hogy mi okozza a vérrögképződést egyes beoltottaknál, az Európai Gyógyszerügynökség szerdai közleménye szerint a vérrögök és az alacsony vérlemezkeszám kombinációjának egyik lehetséges magyarázata az az immunválasz, ami hasonló állapothoz vezet, mint ami a heparinnal kezelt betegeknél esetenként előfordul (heparin által indukált trombocitopénia, HIT). Az EMA kockázatértékelő bizottsága új tanulmányokat és vizsgálatokat kért és ha szükséges, akkor újabb lépéseket tesznek - ígérik.

Az AstraZeneca-vakcina működése

Az AstraZeneca és az Oxford Egyetem által közösen fejlesztett vakcina a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője, de nem mRNS-vakcina, hanem úgynevezett vektorvakcina. A technológia lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba (ez esetben egy csimpánz adenovírusba) ültetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Az immunrendszerünk a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént bejuttató vírus(vektor) ellen is fellép, és kialakít védelmet.

Az Egyesült Államokban folyó, több mint 30 ezer fő bevonásával zajló hármas fázisú klinikai tesztek időszaki eredményeit március végén tette közzé az AstraZeneca, ami 76 százalékos hatékonyságot mutatott a vakcinára a tünetes fertőzés ellen, a 65 év feletti korosztályban pedig 85 százalékos hatékonyságot tapasztaltak. A súlyos megbetegedés ellen 100 százalékosan hatásosnak bizonyult az oltóanyag az AstraZeneca közlése szerint.

A korábbi, Egyesült Királyságban végzett nagymintás fázis 3 tesztek során 62 és 90 százalék közötti hatékonyságot mértek az AstraZeneca vakcinájára, adagolástól függően.

Mi lesz a hazai alkalmazással?

A magyar oltási stratégiát tekintve sem mindegy, hogy mit mond az Európai Gyógyszerügynökség az AstraZeneca-vakcináról. Müller Cecília az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy "ezt a magyar hatóságok is figyelembe fogják venni, és ennek mentén fogunk állást foglalni abban, hogy a továbbiakban az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban miként fogunk oltakozni és hogyan járunk el”.

Az AstraZeneca első vakcinaszállítmánya - az Európai Bizottság január 29-i feltételes forgalomba hozatali engedélyét követően - február 6-án érkezett meg Magyarországra. Azóta további nyolc időpontban, heti rendszerességgel, két hónap alatt összesen 666 700 adag oltóanyagot küldött a brit-svéd vállalat hazánkba. Az április 1-jén érkezett 218 400 adag AstraZeneca vakcina eddig a legnagyobb egyszerre érkező mennyiség az Európai Uniós beszerzésből, ami 109 200 ember kétszeri oltását teszi lehetővé.

Több országban nem oltanak már AstraZenecával

Márciusban több európai ország is leállította rövid időre az AstraZeneca-vakcina alkalmazását, amíg a gyógyszerfelügyeleti hatóságok megvizsgálták az oltás beadása után keletkezett, igen ritka vérrögképződéses eseteket. Vannak azonban még mindig olyan országok, amelyek fenntartották az alkalmazás felfüggesztését, vagyis nem oltanak ezzel a típusú vakcinával. Így tett például Hollandia és Németország az előző hét második felében, és Kanada is a múlt hét első felében, Észtország pedig ma állította le az AstraZeneca alkalmazását a 60 év alattiak körében.

Nagy-Britanniában közben felfüggesztették az AstraZeneca vakcinájának klinikai tesztjeit a gyerekeken és a brit gyógyszerfelügyelet azt javasolja, hogy 30 év alatt más vakcinát alkalmazzanak az oltások során.

Címlapkép: MTI Fotó/Rosta Tibor

eiffel torony franciaország
amerikai kongresszus capitolium sötétség
mercedes-benz eqb nyitó
dollar penz bankjegy 100
szlávik koronavírus oltás vakcina
iskolabezárás iskola suli iskolazárás koronavírus

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző

Osztályvezető

Osztályvezető
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
vendeglato_terasz