Koronavírus: mégsem lesz olyan nagy szigor Németországban

A szövetségi kormány javaslatainál kevésbé szigorú előírásokkal egészíthetik ki Németországban az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) járványának megfékezését szolgáló szabályokat a szövetségi parlament (Bundestag) kormánypárti frakcióinak hétfőn kötött megállapodása révén.

A CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) képviselőcsoportjának megállapodása szerint súlyos fertőzésveszély esetén a kormány javaslatával szemben nem 21 órai, hanem 22 órai kezdettel kell elrendelni kijárási korlátozást, és az egészségügyi sétát, kocogást éjfélig engedélyezni kell.

Ugyancsak változás a kormány előterjesztéséhez képest, hogy a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok is működhetnek, de csak az úgynevezett click & collect rendszerben, vagyis csupán kiadhatják a vevőknek az előre megrendelt árut.

A harmadik jelentős változás az előterjesztéshez képest, hogy az iskolákban nem 200, hanem 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál kell áttérni a jelenléti oktatásról a távoktatásra.

A hétnapi fertőzésgyakoriság az adott napot megelőző hét napon regisztrált új SARS-CoV-2-fertőződések százezer lakosra vetített száma. Ez a fő fogalom a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló szövetségi törvényt módosító kormányzati előterjesztésben, amelynek lényege, hogy az eddigi, tartományonként eltérő előírások helyett egységesen, mindenütt ugyanolyan korlátozásokkal kell megfékezni a járványt, ha tartósan - egymás után három nap - 100 fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság.

A szabályozást vészfékrendszernek nevezték el, előírásairól pedig már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de nem mindenütt alkalmazták, ami politikai vitákat okozott. A szövetségi kormány a vita révén határozta el, hogy szövetségi szintű szabályozással igyekszik kikényszeríteni a SARS-Cov-2 harmadik hulláma miatt szükségesnek tartott szigorításokat.

A kormánypárti frakciók a hétfői megállapodással ugyan enyhítették a vészfékrendszer szigorát, de a lényegén nem változtattak. A tervezet magja továbbra is az, hogy 100 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál a közigazgatás mintegy 400 alapegységének - járás, város, nagyvárosi kerület - mindegyikében egyformán és automatikusan, külön mérlegelés nélkül vissza kell állítani a társadalom és a gazdaság legtöbb területét befagyasztó korlátozásokat, a járványhelyzet további romlása esetén - az új változat szerint 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál - pedig a közoktatást is korlátozni kell.

A Bundestag várhatóan szerdán szavaz a javaslatról, amelynek elfogadása biztosra vehető. A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat következik, amely várhatóan nem tesz ellenvetést. A törvénymódosítás így még áprilisban érvénybe léphet.

A kormány javaslata szerint az új szabályozás csak addig érvényes, ameddig tart a koronavírus-járvány elleni védekezésre a törvényhozástól kapott különleges felhatalmazás. A Bundestag legutóbb június végéig hosszabbította meg a rendkívüli jogosítványokat, amelyekkel tavaly márciusban ruházták fel a kormányt, hogy az ország a kellő gyorsasággal megszervezhesse a védekezést a SARS-CoV-2 terjedésével szemben. Az elképzelés szerint a rendkívüli felhatalmazás visszavonásával visszaáll a korábbi rend, amelyben nem a szövetségi kormány, hanem a tartományi kormányok hatásköre a járványok, fertőző betegségek elleni védekezés.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 165,30-on áll, ami jelentős emelkedés az egy héttel korábbi 136,40-hez képest. Ugyanakkor a napi új regisztrált fertőződések és a SARS-CoV-2 által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggő halálesetek száma az utóbbi napokban többször csökkent, így hétfői adatok szerint is. Az RKI kimutatása alapján az utóbbi 24 órában 11 437 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 15 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 13 245-nél. Az új esetekkel együtt 3 153 699 ember szervezetében mutatták ki a vírust. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 92-re csökkent az egy héttel korábbi 99-ről. Az új halálesetekkel 80 006-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

(MTI)

Koronavírus elleni oltást kap a nyári, tokiói olimpia előtt a játékokra utazó nagyjából 1400 fős német delegáció minden tagja. Steve Alter, a belügyminisztérium szóvivője hétfőn a dpa német hírügynökség érdeklődésére elárulta, minden Japánba utazó küldött "időben megkapja az oltást". "Jelenleg azt feltételezzük, hogy ezt az országos oltási folyamat részeként tudjuk majd biztosítani" - tette hozzá a szóvivő.

A Német Olimpiai Bizottság (DOSB) elnöke, Alfons Hörmann korábban azt mondta, csak akkor tudják "tiszta lelkiismerettel Tokióba küldeni" a német csapatot, ha az olimpia és a paralimpia rajtjáig minden olyan tagot, aki vakcinát kért, be tudnak oltani.

A pandémia miatt tavalyról idénre halasztott tokiói olimpia a tervek szerint július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd.

(MTI)

Franciaországban jelentős pénzbüntetést kell fizetnie azoknak a Brazíliából, Argentínából, Chiléből vagy a Dél-Afrikai Köztársaságból beutazóknak, akik nem tartják be a koronavírus-járvány miatti hatósági karantént - közölte hétfőn a kormányszóvivő.

Gabriel Attal elmondta: a tíznapos elkülönítést megsértőkre 1500 eurós büntetés vár, a visszaesők 3000 euróra is számíthatnak. "A beutazóknak az eddig érvényes önkéntes karantén helyett kötelező lesz elkülönülni tíz napra egy névre szóló prefektusi rendelettel" - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, hogy ellenőrizni is fogják a betartását.

A koronavírusnak az eredetinél fertőzőbb variánsaitól tartva Franciaország szombaton vezetett be először kötelező tíznapos hatósági karantént a Brazíliából, Argentínából, Chiléből és a Dél-Afrikai Köztársaságból beutazók számára. A karantén-kötelezettség eddig is létezett, de nem ellenőrizték a hatóságok.

A Franciaország és Brazília közötti közvetlen légi közlekedést a múlt héten legalább péntekig felfüggesztette a francia kormány, de Argentínából, Chiléből és a Dél-Afrikai Köztársaságból továbbra is érkeznek járatok a francia repülőterekre. Ezeket elsősorban a hivatali, illetve üzleti ügyekben utazók veszik igénybe. 

Az ellenőrzött hatósági karantén fokozatosan lép életbe a héten, és a Francia Guyanáról beutazók számára is érvényes lesz. A franciaországi lakhellyel rendelkezők választhatják az otthonukat a tíznapos elkülönülésre, másoknak egy, a hatóságok által kijelölt hotelben kell karanténba vonulniuk.

(MTI)

Lengyelországban május 10-ig minden felnőtt kap elektronikus beutalót, mely alapján regisztrálhat a koronavírus elleni védőoltásra - jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki kormányfő, megerősítve, hogy augusztus végéig a tervek szerint minden regisztrált igénylőt beoltanak.

Morawiecki elmondta: a megnövelt uniós beszerzések keretében a második negyedévben Lengyelország a tervezettnél 4,3 millióval több BioNTech-Pfizer vakcinát kap. Lengyelországban jelenleg csak az Európai Bizottság által jóváhagyott oltóanyagokat használják.

A varsói kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk a Morawieckivel közös sajtókonferencián jelezte: kedden mutatják be a részletes ütemtervet, mely alapján május 10-e után regisztrálhatnak az oltásra a következő évfolyamok. Április elejétől regisztrálhatnak a 60 évnél fiatalabbak, minden nap egy-egy évfolyam számára nyitott a regisztrációs rendszer. Hétfőn az 1968-ban születettek jogosultak, a menetrend jelenleg április 24-ig van kidolgozva, amikor az 1973-as születésűek kerülnek sorra.

A Covid-19 elleni védőoltásra jogosult mintegy 31 millió felnőtt közül hétfőig közel 8,9 milliót oltottak be, ezen belül közel 2,3 millió embert a második dózist is megkapta. A Rzeczpospolita napilapban múlt héten közölt, az IBRIS közvélemény-kutató által készített felmérés szerint a lengyelek 60 százaléka szándékozik beoltatni magát, 20 százalékuk viszont ellenzi az oltást.

A nemrég ismertetett elemzések szerint a lengyelek több mint ötven százaléka szervezetében már ellenanyagok képződhettek, miután - akár tünetmentesen - átestek a koronavírus-fertőzésen.

Az országban az utóbbi napokban lassult a járvány. Hétfői adatok szerint egy nap alatt 7283 új fertőzést regisztráltak, 4733-mal kevesebbet, mint az előző hét azonos napján. Kifejezetten a Covid-19 miatt egy nap alatt 48 ember, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 53 ember hunyt el. Jelenleg 31 612 ezer fertőzött szorul kórházi kezelésre, 2378-cal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. A betegek közül 3346-an vannak lélegeztetőgépen, 137-tel kevesebben, mint előző hétfőn.

Hétfőn megnyíltak az óvodák és a bölcsődék, lehetséges a szabadtéri csoportos sportolás is. A járványügyi korlátozások többségét azonban április 25-ig meghosszabbították.

(MTI)

Szlovénia

Szlovéniában hétfőtől életbe léptek az enyhítések, 9 régióban a 12-ből kinyithattak a vendéglátóhelyek teraszai és kerthelyiségei, és száz főig engedélyezték a nyilvános összejöveteleket - közölte a helyi sajtó.

Szlovéniában tavaly október 23. óta - egy rövidebb márciusi időszakot kivéve, amikor két megyében engedélyezték az éttermek és kávézók számra a teraszok megnyitását - a vendéglátóhelyek mindvégig zárva tartottak, csak elvitelre készíthettek ételt.

A teraszok most reggel héttől este hétig tarthatnak nyitva, a vendéglátóhelyek dolgozóinak pedig hetente teszteltetniük kell magukat.

Ami az összejöveteleket illeti, zárt térben kötelező a maszkviselés, és harminc négyzetméterre csak egy fő juthat. Nyílt térben tíz négyzetméterre juthat egy ember, és nem kötelező a maszk viselése.

Hétfőre 234-gyel, több mint 229 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt napon nyolc beteg hunyt el, és ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 4167-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 652-en vannak kórházban, 157-en intenzív osztályon. Az országban eddig a lakosság 17,7 százalékát oltották be. Az első dózist 372 102-en, közülük a másodikat 145 134-en kapták meg.

Horvátország

A szomszédos Horvátországban az elmúlt napon 410 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 308 200-at. Az elmúlt 24 órában 39-en haltak bele a fertőzés okozta Covid-19-betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 6601-re emelkedett. Kórházban 2179 beteget ápolnak, közülük 199-an vannak lélegeztetőgépen.

A hétfői horvát lapok szerint káoszba fulladt a kormány oltási programja.

A Jutarnji List azt írta: a 65 évnél idősebbek mindössze 39 százalékát sikerült beoltani, miközben már a vége felé jár az oltási kampány második fázisa. A lap egyrészt a vakcinaszállítmányok akadozásával magyarázta az alacsony átoltottságot, másrészt azzal, hogy a legtöbben elutasították az AstraZeneca-féle oltóanyag felvételét, amely vakcinából a legtöbbet rendelt Zágráb.

Ugyanakkor problémák vannak a regisztrációval is - figyelmeztetett az újság. Először azt mondták, elég, ha csak a háziorvosánál jelentkezik valaki az oltásra, majd elindítottak egy honlapot is. Azok, akik nem a webes felületen regisztráltak, sehogy sem kerülnek sorra - írták, hozzátéve, hogy az online platform sem működik az elvárásoknak megfelelően.

A tömeges oltópontokon hétvégén nem oltanak, az N1 horvát hírcsatorna hétfőn arról számolt be, hogy Zágráb egyetlen ilyen tömeges oltóközpontjában csak délután kezdenek oltani, miközben többen már reggelre kaptak időpontot.

Az országban a felnőtt lakosság (3,4 millió ember) közel 13 százalékát oltották be. Az Európai Unió gyógyszerfelügyelete által engedélyezett három oltóanyagból eddig 691 265 dózis érkezett az országba, amiből 552 559-et használtak fel; 411 760-an kapták meg az első dózist, 138 706-an pedig már a másodikat is.

A kormány tervei szerint június végéig beoltanák a lakosság 55 százalékát. Ehhez azonban naponta 17 747 embernek kellene felvenni a vakcinát, ami logisztikailag ugyan kivitelezhető lenne, de kérdéses, hogy lesz-e elég jelentkező - írta a lap.

Ezer alá csökkent a napi új igazolt fertőzések száma a hét végén Csehországban. Tavaly szeptember közepe óta ezek a legalacsonyabb napi adatok - derül ki az egészségügyi minisztérium honlapján hétfő délelőtt nyilvánosságra hozott kimutatásból. Tudni kell azonban azt is, hogy a hétvégi napokon mindig alacsonyabb a tesztek száma, mint a munkanapokon.

Hasonló módon javulnak a kórházi adatok is. Vasárnap a cseh kórházakban mintegy 3900 személyt kezeltek, a súlyosnak minősített esetek száma 700 körül mozgott. Legutóbb ilyen alacsony adatok tavaly október első felében voltak. A kórházakban jelenleg a szabad lélegeztetőgépekkel ellátott speciális ágyak aránya már 30 százalék körül van. Tény azonban, hogy a helyzet regionálisan eltérő. Ennek ellenére elmondható, hogy a legtöbb intézmény fokozatosan visszatér a normális működéshez.

A tavaly március elején kirobbant koronavírus-járványban eddig Csehországban 28 500 személy halt meg. Ami most fontos, hogy a napi elhalálozások száma az utóbbi hetekben folyamatosan csökken, és már száz alatt mozog.

A járvány terjedési mutatója egy alatt (0,73) van, ami a kór lassulását jelzi. Petr Arenberger egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette: most már megállapítható, hogy a húsvéti ünnepek nem rontottak a járványhelyzeten.

Csehországban vasárnap estig 2,47 millió adag vakcinát adtak be, több mint 850 ezer azok száma, akik már mindkét adagot megkapták. Az oltási tempó a cseh sajtó szerint továbbra sem kielégítő.

(MTI)

Ukrajnában hétfőre a korábbi napokénál jóval kevesebb, mintegy 6 és fél ezer új beteget jegyeztek fel, az átmeneti visszaesésnek viszont általában az az oka, hogy hétvégenként kevesebben fordulnak orvoshoz, és kevesebb tesztet végeznek, a halálos áldozatok száma viszont a járvány tavaly tavaszi kezdete óta mostanra elérte a 40 ezret.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 6506 új esettel 1 953 016-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez csaknem négyezerrel kevesebb a megelőző napinál. Az elhunytaké 214-gyel 40 ezerre emelkedett. Kórházba az elmúlt napban viszonylag nem sok, 2387 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, számuk a megelőző napokban négyezer fölötti volt.

Közben megkezdték az oltásokat a Pfizer-vakcinákkal is, vasárnap még csak Kijev megyében, hétfőn már más régiókban is oltanak ezzel a fajta oltóanyaggal - közölte Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon. Az első szállítmány, 117 ezer dózis Pfizer-vakcina pénteken érkezett meg az országba a COVAX nemzetközi kezdeményezésen keresztül. Ezelőtt csak az AstraZeneca licence alapján Indiában Covishield néven gyártott vakcinával oltottak.

Az egészségügyi minisztérium közlése szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta mostanáig 450 645-en kapták meg a koronavírus elleni védőoltás első dózisát, vasárnap 1453-an.

(MTI)

Tömegesen érkeznek az új-zélandi repülőterekre az utasok Ausztráliából, miután az ottani hatóságok hétfőtől, a koronavírus-járvány enyhülésével, egy év után ismét engedélyezték számukra, hogy karanténkötelezettség nélkül lépjenek a szigetország területére.

Habár az ausztrál államok zöme már tavaly engedélyezte az új-zélandi lakosok számára a karanténmentes belépést, az új-zélandi hatóságok mindeddig karanént írtak elő az Ausztráliából érkezők számára, arra hivatkozva, hogy ott szórványosan még előfordultak koronavírusos fertőzések. A többi országból érkezőknek mind Ausztráliában, mind pedig Új-Zélandon továbbra is kéthetes szállodakaranténba kell vonulniuk saját költségükön.

Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök Wellingtonban úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy a lazítás jelentős lépés Új-Zéland számára a világhoz való "újracsatlakozásban", és élni kell ezzel a lehetőséggel. Ardern szerint már a közeljövőben Új-Zélandra látogat Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, Marise Payne új-zélandi külügyminiszter pedig már szerdán felkeresi Ausztráliát. Ardern és Morrison is arra figyelmeztette az utasokat, hogy a karanténmentes utazási rend folyamatos felülvizsgálat alatt lesz, és az utasoknak fennakadásokra kell számítaniuk a betegség felbukkanása esetén.

A Qantas ausztrál légitársaság bejelentette, hogy heti kétszázra emeli a járatok számát a két ország között, az Air New Zealand pedig harmincra, vagyis csaknem négyszeresére növelte hétfőn járatai számát, a gépeken a helyek 97 százaléka foglalt volt.

A világjárvány előtti évben, 2019-ben 1,5 millió ausztrál kereste fel Új-Zélandot, ők a szigetországba látogatók negyven százalékát tették ki. Az Új-Zélandon születettek közül több mint másfélmillióan élnek Ausztráliában, és ott a lakosság két százalékát teszik ki.

Ausztrália és Új-Zéland is több mint egy éve korlátozta valamilyen módon a határátlépést azok számára, akik nem voltak az állampolgáraik vagy nem volt tartózkodási engedélyük. Részben ennek köszönhetően ott viszonylag kevés koronavírusos fertőzés történt a többi fejlett országhoz képest. A járvány kezdete óta a 26 milliós Ausztráliában 29 500 fertőzéses eset történt, és 910-en haltak bele a vírus okozta szövődményekbe, míg az ötmilliós Új-Zélandon valamivel több mint 2200 fertőzés és 26 haláleset volt.

(MTI)

Svájcban hétfőn megkezdődik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások enyhítésének harmadik szakasza. Kinyitnak a színházak, a mozik, a koncerttermek és az éttermek teraszai. A sportesemények idején a stadionokban is engedélyezett lesz a nézők jelenléte.

A tilalmak fokozatos enyhítése március 1-jén kezdődött, amit a hatóságok a kórházi intenzív osztályokon fekvő betegek számának stabilizálódása és az idősek nagyszabású oltásának eredményeképpen rendeltek el.

Április 19-től ismét lehetővé válik a nyilvános részvételű rendezvények szervezése - közölte honlapján a berni kormány. Azok a diákok, akik tavaly november másodika óta távoktatásban tanultak, visszatérnek a tantermekbe. Az éttermek is megnyithatják teraszaikat. Az ilyen verandákon lévő asztaloknak azonban legalább 1,5 méter távolságra kell lenniük egymástól, és egy asztalnál legfeljebb négy vendég foglalhat helyet.

A szabadtéri sporteseményeken és koncerteken legfeljebb 100 néző vehet részt, a beltéri nézők maximális száma pedig 50 fő lehet. Ami a zártkörű rendezvényeket illeti, beleértve a csoportos múzeumlátogatásokat is, a csoportok létszáma nem haladhatja meg a 15 főt.

(MTI)

Címlapkép: Getty Images