nap
Üzlet

Új cég jön a magyar tőzsdére - Hiánypótló befektetési lehetőség

Portfolio
Hamarosan új vállalat részvényei jelenhetnek meg a magyar tőzsdén, a naperőművek akvizíciójával és üzemeltetésével foglalkozó NAP Zrt. papírjait már regisztrálták a BÉT-en, néhány héten belül jöhet a csengetés a tőzsdén, és elindulhat a kereskedés a NAP-részvényekkel. Vadas Lászlóval, a NAP Zrt. vezérigazgatójával és Nagy Péter Gáborral, a Budapesti Értéktőzsde Értékesítési, Marketing és Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk a NAP terveiről, az akvizíciós lehetőségekről, a vállalat tőzsdei felkészüléséről és a későbbi tőkepiaci terveiről is beszéltünk.

Új vállalat részvényeit regisztrálták a magyar tőzsdén, számoltunk be róla a hét elején. Mit érdemes tudni a NAP Zrt.-ről?

Vadas László: A NAP Zrt.-t 2020-ban azzal a céllal hoztuk létre, hogy a befektetők széles köre számára elérhető legyen egy kizárólag zöld energiát termelő cég mint befektetési célpont. Ennek megfelelően tisztán naperőművi energiatermeléssel foglalkozó céget építünk, egyelőre magyarországi fókusszal. Folyamatosan kutatjuk és elemezzük a hazánkban frissen üzembehelyezett, vagy még kivitelezés alatt álló kis naperőműveket, üzleti modellünk ezek akvizícióján és hosszú távú üzemeltetésén alapszik. Célunk, hogy a vállalatunk részvényein keresztül egy olyan pénzügyi eszközt hozzunk létre a befektetőknek, ami hosszú távon stabil osztalékot nyújthat. Úgy gondolom, a befektetők számára akkor igazán vonzó egy részvény, ha adott egy stabil üzleti modell, társul hozzá egy megbízható, az üzleti modellt jól megvalósító csapat, és ezeken túl ma már egyre fontosabb, hogy a vállalat tevékenységének legyen valami társadalmi hasznossága is. A mi meglátásunk szerint a NAP Zrt. és tevékenysége mindhárom kritériumot teljesíti. Egy olyan piacon – a napenergia-termelésben - működünk, ahol hatalmas növekedési potenciál van. Az európai uniós energetikai célkitűzések és az ezzel összhangban lévő Nemzeti Energiastratégia szerint a megújuló energiatermelés 2030-ra el kell érje a 7 000 megawatt, 2040-re pedig a 13 000 megawatt kapacitást. Ezzel szemben a megújulók legnagyobb csoportja, a naperőművek tavaly év végén még csak 2 100 megawatt teljesítményt jelentettek, és ezek kétharmada volt kereskedelmi, harmada pedig háztartási méretű kiserőmű. A kiadott erőművi engedélyek alapján azt várjuk, hogy ez a piac két éven belül, 2023 végére duplázódni fog. Ráadásul egy olyan dinamikusan növekvő iparágban működünk, amely egyrészt konzervatív, hiszen a megépült erőművek hosszú távú szerződésekkel, stabilan termelnek, másrészt viszont innovatív is, mert folyamatosan érkeznek új technológiák.

Vadas László
Vadas László

Milyen üzleti sarokszámokkal jellemezhető a vállalat?

Vadas László: Az első 30 naperőmű akvizíciója idén áprilisban zárult, így hosszú távú historikus adataink nincsenek, de a közel 200 általunk elemzett kiserőmű adatai alapján elég megbízható pénzügyi modellt sikerült építenünk, és örömmel mondhatom, hogy az elmúlt 5 hónapban hoztuk az elvárásainkat. Talán a jó időjárásnak is köszönhető, de a termelésünk meghaladta a modellszámításokat, eredményszinten pedig mindhárom leányvállalatunk (10-10 kiserőmű vállalatonként) várakozásainknak megfelelő EBITDA hányadost produkált. Méretet tekintve jelenleg 2,6 milliárd forint a saját tőkénk.

Mi van most a NAP portfóliójában?

Vadas László: A portfóliónkban jelenleg 30 darab fél megawattos erőmű található, amelyeknek az együttes kapacitása 15 megawatt. Az elmúlt egy évben kialakítottuk azt a képességet, hogy gyorsan és megbízhatóan tudunk beazonosítani, beárazni, átvilágítani és akvirálni egy-egy ilyen naperőművet. A piacon több ezer – részben még kivitelezés alatt álló - kiserőmű van, ami ránézésre egyforma, de jelentős különbségek vannak műszaki tartalomban, kivitelezési minőségben, lokációban, az engedélyek paramétereiben, így végső soron a megtermelhető energiamennyiségben, ezek pedig mind-mind befolyásolják az adott eszköz értékét. A naperőművek többsége valamilyen hitellel finanszírozott, és a hitelek is nagyon sokszínűek, amelyek ezek mögött állnak. Ebben az összetett értékelésben a kidolgozott árazási modellünk alapján jó eséllyel meg tudjuk mondani, hogy mennyit ér a piacon ma az adott naperőmű. Az általunk kielemzett közel 200-ból, 60-70 érdemes és esélyes arra, hogy megszerezzük a portfóliónkba. Célunk, hogy az alapítástól számított 3 éven belül elérjük a 100 megawattnyi portfólióméretet, ami már nemzetközi szinten is értelmezhető.

A piac méretéből ítélve akár nagyobb is lehetne a növekedés.

Vadas László: Lehetne, de ez nyilván finanszírozási és operációs kérdés is. A NAP egy 2020-ban indult cég, nincs mögöttünk hosszú track record, ezt tudomásul kell vennünk. A NAP tevékenysége könnyen modellezhető, egyszerűen megérthető, és az intézményi befektetők, valamint a nagy magánbefektetők rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal és tapasztalatokkal, ami alapján megalapozott döntést tudnak hozni, és részt tudnak venni zártkörű tőkeemelésekben, de egy nyilvános kibocsátásra az első teljes üzleti év lezárása előtt nem számíthatunk. Reméljük, hogy – egyelőre - zártkörű tőkeemelésekkel folytathatjuk a megkezdett növekedést, a hazai befektetői körben látunk akkora potenciált, hogy a 100 megawattos célkitűzésünket el tudjuk érni. A növekedés ütemét persze az is fogja befolyásolni, hogy milyen gyorsan és milyen hatékonyan tudjuk az egyes újonnan megvásárolt erőműveket a meglévő portfólióba integrálni. Ennek előzetes mérlegelése szintén fontos szempont, amikor új akvizíciókról döntünk.

Kik a potenciális befektetők?

Vadas László: A magyar naperőművek piacán ma négy befektető típus a jellemző. Az első két csoport a nagy iparvállalatok, akik szakmai befektetőként, és a magántőkealapok, amelyek pénzügyi befektetőként építettek, építenek jelentős, 100 megawatt feletti portfóliókat. Mellettük azonban van közel 2 ezer megawattnyi nagyon szétaprózódott naperőművi kapacitás, amely két másik jelenlegi befektetői körhöz tartozik. Ezek kivitelező cégek, vagy hozzájuk köthető energetikai iparági vállalkozások tulajdonában állnak, vagy olyan KKV, illetve vagyonos magánember kezében vannak, aki befektetési célból vettek olyan kft-ket, amelyekben 1-2-5-10 erőmű van. Sok az ilyen apró kft, annak minden nyűgével, hiszen könyvelőt kell megbízni, ügyvezetni kell, bankszámlát kell kezelni, NAV-ellenőrzésre járni, és így tovább.   Szerintem ez utóbbi kör látni fogja, hogy előnyösebb egy nyrt részvényét birtokolni, azt esetleg TBSZ-en tartani, annak adóelőnyét élvezni, mint önálló céget üzemeltetni. Ők számunkra értékes potenciális befektetők.

A jelenlegi naperőművi piacról azonban látványosan hiányzik két nagy befektetői csoport. Az intézményi befektetők, akik ebbe az ígéretes hazai sztoriba eddig nem tudtak beszállni, hiszen kis kft-k üzletrészeit vagy magántőkealapok jegyeit nem tudják megvenni, nekik transzparensen működő piaci szereplő likvid pénzügyi eszközére van szükségük, tehát nyílt végű befektetési alapra vagy tőzsdei részvényre. Rajtuk kívül egyelőre partvonalon kívül rekedtek azok a kisbefektetők is, akik nem rendelkeznek akkora forrással, hogy – akár barátokkal, családdal összeállva - vegyenek egy naperőművet, hanem csak néhány millió forinttal szeretnének beszállni. A tőzsdére lépésünkkel szeretnénk ennek a két körnek is elérhetővé tenni ezt a lehetőséget.

Magánszemélyként melyik a jobb befektetés? NAP-részvényt venni, vagy napelemet telepíteni a ház tetejére?

Vadas László: Jó dolognak tartom, hogy egyre több háztartási mini erőmű jelenik meg a tetőkön, iparági statisztikák szerint számuk idén átlépi a százezret. Tavaly év végén 88 ezer működött, azóta biztosan megépült a hiányzó 12 ezer. Én azt is, és a NAP részvényt is jó befektetésnek tartom, még ha a kettő mögött eltérő motivációt vélek is felfedezni. Nyilván érdemes a háztetőkre napelemeket tenni, ez esetben egy átlagos családi házat alapul véve néhány millió forintos befektetésről van szó, ami várhatóan 8-10 év alatt megtérül, ráadásul különféle támogatásokat is igénybe lehet rá venni. A megtérülés persze itt nem határozható meg olyan pontosan, hiszen nem ismerjük előre a jövőbeli háztartási energiaárakat, de a szolgáltatótól való (részbeni) függetlenség érzése biztosan hozzátesz valamennyit a beruházó elégedettségéhez. A részvény esetében a megtermelt energiára a kötelező átvételi szerződésben meghatározott képlet alapján számítják az árat, tehát – amíg jogszabályi változás vagy a támogatás esetleges megszűnése nem következik be, addig mi előre látjuk, hogy – inflációtól függően - a következő 10-15 évben mekkora lesz az átvételi ár, és ez alapján az árbevételünk.

Ami ezen felül a két befektetést megkülönbözteti, az a menedzsment – már ha egy háztartásnál beszélhetünk ilyenről. Magánszemélyként kevesen tudják megítélni, hogy az egyébként nem feltétlenül ideális tájolású háztetőre felszerelt naperőmű panelek és beépített alkatrészek, inverterek milyen műszaki színvonalat képviselnek, és az eszközökkel minimális feladata mégiscsak van az embernek: szükség esetén karbantartani, javítani kell azokat. A NAP részvény esetén a naperőművi portfóliót profi karbantartó alvállalkozók ellenőrzik, a beépített rendszerfelügyeleti eszközök pedig azonnal jelzik nekünk, ha valahol beavatkozás szükséges, ezért egy „ipari” naperőmű rendelkezésre állása, hatékonysága törvényszerűen meghaladja az átlagos háztetőn lévőét.

A NAP jellemzően milyen erőműveket keres megvásárlásra?

Vadas László: Mi elsődlegesen egy pénzügyi eszközt hoztunk létre, ezért elvárt hozamot nézünk. Azt mondjuk, hogy beilleszthető a portfólióba egy kisebb termelési potenciállal rendelkező észak-magyarországi erőmű is, ha azt sokkal olcsóbban tudjuk megvenni. Ennek ellenére az elsődleges célpontok dél-magyarországiak, jelenlegi erőműveink is Zala megyében vannak, és az átvizsgáltak között is zömében dél-magyarországiak szerepelnek. Meghatároztunk egy minőségi sztenderdet, azt meg kell ugrani. Műszaki, jogi és pénzügyi szempontból is átvilágítjuk a lehetséges célpontokat. A kezdeti időszakban azt is fontosnak tartjuk, hogy az induló portfólió ne legyen nagyon szétszórva az országban, és azt is megnézzük, hogy az újonnan integrálandó erőművekre a távfelügyeleti rendszereinket tudjuk telepíteni, ne kelljen sokféle eszközt menedzselni nagyon sok lokációban.

Kik az erőművek eladói?

Vadas László: A legnagyobb értékesítők ezen a piacon jelenleg a kivitelező cégek. A KÁT engedélyek az elmúlt években sokat vándoroltak, gyakran már a harmadik-negyedik tulajdonosa van az engedélyes társaságoknak. A kivitelező cégek előszeretettel szerzik meg ezeket, ők a saját piacukat biztosítják ezzel, a kivitelezés megkezdése után pedig egyből keresik a potenciális vevőket. A másik potenciális eladói kört pedig azok jelentik, aki magánbefektetésként megvettek és elkezdtek üzemeltetni 1-2 kiserőművet, és rájöttek, hogy ez ilyen méretben nem hatékony, és rengeteg nyűggel jár.

Szerepel a tervekben, hogy a vállalat ne csak vegyen, de építsen is erőműveket?

Vadas László: A jelenlegi üzleti tervünk arra épül, hogy veszünk erőműveket, és nem építünk. Azt látjuk, hogy a most piacon lévő erőműveken felül több száz olyan KÁT engedélyes erőmű lesz, aminek meg kell épülnie a következő másfél évben. Ez egy erős kínálat. A közeljövőben mi nem szeretnénk kivitelezői kockázatot futni. Ennek ellenére kizárni ezt sem tudom, hiszen ha úgy látjuk, hogy a hozam-kockázat párosításban ez egy jó befektetés lesz, akkor – a befektetők jóváhagyásával – ez meg fogjuk tenni.

Hol tart a vállalat a tőzsdei felkészülésben?

Vadas László: A céget eleve azért hoztuk létre, hogy tőzsdeképes legyen, ehhez sok segítséget kaptunk a Budapesti Értéktőzsdétől, részt vettünk a BÉT Xmatch rendezvényen, a mentorprogramban támogatást kaptunk a tőzsdei bevezetéshez. A K&H Bank profi tanácsadó csapata és a tőzsdei kérdésekben egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező ügyvédi iroda, a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda segíti munkánkat az alapítás óta. A bevezetés kötelező lépéseit végigjárva most tartunk ott, hogy a tőzsde augusztus 22-én jóváhagyta az információs dokumentumunkat, és regisztrálták a részvényeinket a tőzsdén. Ezek alapján jó esélyt látok arra, hogy a következő hetekben már csengethetünk is a BÉT-en. A kereskedés valódi felfutását nyilván fogja befolyásolni, hogy a jelenlegi befektetők mennyire ragaszkodnak a papírjaikhoz, én nagy likviditásra a kezdeti időszakban egyelőre nem számítok.

A NAP tőzsdei felkészülése miben hasonlított és miben különbözött más cégekétől?

Nagy Péter: Alapvetően különbözött, hiszen a NAP egy induló cég, de professzionális menedzsmenttel és tulajdonosi körrel rendelkezik. 2019 őszén találkoztunk először, amikor a cég a jelenlegi formában még nem létezett. Ekkor ismertük meg a koncepciót, és már kommunikálták felénk, hogy rövid időn belül tőzsdére szeretnék vinni a céget. Folyamatosan támogattuk őket minden eszközünkkel és szolgáltatásunkkal, amire egy tőkepiacra igyekvő cégnek szüksége lehet. Segítettünk a tanácsadó-keresésben, átadtuk a megfelelő információkat a tőzsdei megjelenés folyamatáról, átbeszéltük, hogy a BÉT Xtend piac megfelelő és alkalmas egy induló cég számára, hiszen a fő piacon ez nem lett volna lehetséges, mivel az ottani feltételek szigorúbbak annál, hogy egy lezárt üzleti évvel nem rendelkező cég be tudjon kerülni. Segítettünk a piaci összekötésekben is, a NAP az egyik első cég volt, amelyik használta a BÉT Xmatch szolgáltatását, ahol be tudtak mutatkozni a potenciális befektetők, a tőzsde iránt érdeklődő középvállalatok és tanácsadók előtt is. Mindez online módon történt, mert a teljes lezárás, a covid idejére esett. Jók voltak a visszajelzések, hogy végre érkezik egy új cég, amelyik olyan szektorban és olyan sztorival jelentkezik, ami még nem elérhető a BÉT-en.

A NAP lesz 2017 óta a hetedik vállalat, amely belép a BÉT Xtend piacra. Azt látni kell, hogy 2020 a halasztásokról szólt, de azért volt egy bátor cég, a Gloster, amely 2020 márciusában, a pandémia kitörésekor úgy döntött, hogy nem halasztja el a tőkeemelést és a tőzsdére lépést. Utána hosszabb szünet következett 2021 szeptemberéig, amikor is az OXO papírjaival is megkezdődhetett a kereskedés. Sajnos azt kellett látnunk és elismernünk, hogy ezen időszak alatt mindenki mással van elfoglalva, mint a nyilvános társasággá alakulással, de ezek a tervek szerencsére nem kerültek a fiók mélyére. Jelenleg azt látjuk, hogy egyre több cég jut el arra a pontra, amikor már reálisan lehet arról beszélni, hogy 3-6 hónapon belül megtörténhet a becsengetésük és elindulhat a tőzsdei kereskedés a részvényeikkel.

A NAP üzleti modelljében hozott változást a koronavírus-járvány?

Vadas László: Nem hozott. Az elején volt egy kis aggodalom, hogy a logisztikai láncok megtörése fog-e problémát okozni, hiszen az eszközök jó része Kínában készül. Szerencsére nem lett, ez nem törte meg a kivitelezői kapacitásokat, ugyanolyan ütemben készülnek az új naperőművek, mint korábban. A mi 30 erőművünknek talán egy-két hónappal tolta el az üzembe helyezését az, hogy minden folyamat, jóváhagyás lassabban ment. Mire egy naperőmű elindul, rengeteg engedélyt kell a szekrénybe pakolni, főleg, ha az ember az elejétől azt tervezi, hogy tőzsdére viszi a céget, és minden átvilágítást ki kell állnia. Onnantól kezdve pedig, hogy ezek az erőművek termelésbe állnak, a Covidnak gyakorlatilag nincs ráhatása a működésre.

A tőzsde hogyan reagált a Covidra?

Nagy Péter: A cégek tőzsdére lépése nyilván halasztásra került, de magán a tőzsdén nem állt meg az élet, folytattuk az évekkel ezelőtt megkezdett munkát. A középvállatok számára kifejlesztett szolgáltatási csomagot, amivel segítünk nekik a fejlődésben, a tőzsdeképessé válásban, folytattuk a covid időszaka alatt is. Természetesen át kellett állnunk online megoldásokra, de ugyanúgy megtartottuk a rendezvényeinket, és elkészült az ötödik BÉT 50 kiadvány 2020-ban, akár online kellett interjúzni a cégekkel, akár lehetőség volt időszakosan személyesen is találkozni velük. Az ELITE nemzetközi vállalatfejlesztési programba továbbra is szép számban érkeztek cégek, ebben átléptük a 50-es számot. Szerencsére évről évre nő azoknak a száma is, akik elindulnak és elvégzik ezt a kétéves programot. Nekik is nagy kihívás volt átállni az online-ra, de ez szükséges volt, hiszen nem lehetett utazni se Londonba, se Milánóba elvégezi ezt a képzést. A BÉT Xtenden eddig megjelent cégeknél már látjuk azt, amit mindig sulykolunk, hogy nem az a cél, hogy bekerüljenek a piacra, és akkor megáll az élet, hanem akkor kezdődik egy olyan időszak a vállalat életében, ami nagyon hosszú távú, akár maratonfutásnak is nevezhető időszak. Ehhez képest a bekerülés a tőzsdére csupán egy sprint volt. Minden eszközt megadunk, hogy eljussanak idáig, és utána is bízunk abban, hogy az ő tőzsdei létük mindenkinek a megelégedésére fog szolgálni. Mára már egyes cégek, amelyek a BÉT Xtenden vannak, azt a célt is kitűzték maguk elé, hogy egy-két éven belül feljebb lépjenek a standard piacra. Látják, hogy az ottani követelményeket is előbb-utóbb teljesíteni fogják.

Mik a vállalat tőkepiaci tervei?

Vadas László: Azt tervezzük, hogy az elkövetkező hónapokban zártkörű kibocsátásra fog sor kerülni, lehet, hogy akár több körben is. Intézményi befektetők és nagyobb magánbefektetők érdeklődésére számítunk. Inkább az lesz a növekedés korlátja, hogy hány olyan jó erőmű van, amit jó szívvel megveszünk, olyan, amelyiknek minden papírja tiszta, jó kivitelezési minőségben, megfelelő helyen telepítették, és jól beilleszthető a portfóliónkba. Az intézményi befektetők keresik a zöld részvényeket, az ő befektetőik, a nyugdíjpénztárak, a külföldi befektetők, és maguk a befektetési alapok is olyan befektetési politikát követnek, amiben előírták, hogy ESG részvényekbe fektessék a portfólió bizonyos százalékát. Ezekből az eszközökből egyelőre hiány van a magyar piacon. Egyrészt hiánypótló, hogy egy ilyen ESG papír meg tud jelenni, másrészt a hozamkörnyezet is azt mutatja, hogy a NAP részvény egy vonzó papír tud lenni, hiszen a társaság bevételét meghatározó kötelező átvételi ár minden évben az infláció mínusz egy százalékkal növekszik. Ha az inflációs környezet úgy alakul, hogy nő az infláció, akkor a mi árbevételünk is nő, míg a jelenlegi erőműveink finanszírozása fix kamatozású hitelekkel történik.

Mi lehet a nagyságrendje a zárt körű forrásbevonásoknak?

Vadas László: Úgy gondolom, hogy milliárdos nagyságrendű lesz, valahol 2 és 5 milliárd között, de ezt a piac természetesen sok mindenben befolyásolhatja. Az biztató, hogy sokan jelezték érdeklődésüket a papír iránt.

Nyilvános kibocsátásra mikor kerülhet sor?

Vadas László: Azért is a BÉT Xtend piacon indultunk ezzel a céggel, mert hiszünk abban, hogy ez a részvény a kisbefektetők számára is értékes lehet. Ez a cég a rövid történelme miatt most még nem alkalmas arra, hogy egyből standard vagy prémium kategóriába kerüljön a BÉT-en. Ha lesz egy lezárt, teljes üzleti évünk, és egy szép portfóliónk, aminek a termelési adatai bemutathatóak, akkor már lesz olyan befektetési bankár, aki szívesen elvállalja egy nyilvános kibocsátás megszervezését. Erről tehát a 2022-es rendes éves közgyűlés után kell elkezdeni beszélni.

A részvénykibocsátáson túl miben gondolkodnak a finanszírozás megteremtésére?

Vadas László: Olyan szempontból szerencsés az üzleti modell, hogy a napelemeket a bankok is szeretik, különösen, ha hosszú távú áramátvételi szerződéssel párosul. A naperőmű finanszírozási hitel gyakori termék, a magyar bankrendszer ezres nagyságrendben finanszírozott ilyen beruházást, a banki kockázatkezelők is ismerik a csínját-bínját. A finanszírozás tehát megszervezhető, és a bank szempontjából is egy jó termék. Egy-egy erőmű finanszírozásának 60-70 százaléka is lehet bankhitel, a maradékot pedig a tőkepiac tudja biztosítani számunkra.

Kötvénykibocsátásban gondolkodnak?

Vadas László: Egyelőre nem.

Kit tartanak konkurenciának a működésben és a tőkepiacon?

Vadas László: Működésben azért nehéz ezt a kérdést megválaszolni, mert ha meglesz a 100 megawatt összteljesítményünk, még akkor is csak a magyar naperőművi piac 2-3 százalékát fogjuk kitenni. Számunkra most a tőkepiaci verseny fontosabb, ott pedig jó esélyekkel szállunk harcba: a mi üzleti modellünk kizárólag naperőmű-üzemeltetéssel foglalkozik, ilyen szempontból könnyen tervezhető, kicsit konzervatívabb, potenciálisan jó osztalékhozamú papír.

Nagy Péter: Bízunk abban, hogy a NAP Zrt. tőzsdére lépése kapcsán több hasonló profilú társaság is meg fog jelenni a következő években, már most is látunk érdeklődéseket a szektorból. Az üzleti modell persze eltérő lehet, de arra számítok, hogy a megújuló energiaszektorhoz köthető cégek a BÉT Xtend és akár a fő piacunkon is megjelennek majd.

Idén hány részvénykibocsátás jöhet még a BÉT-en?

Nagy Péter: A BÉT Xtend piacon a 10. cég megjelenése várható a következő 3-6 hónapban. Az előkészítő folyamatok már javában zajlanak, de azt nehéz megmondani, hogy december 31-én hol fogunk tartani. Összeségében 2021-ben 4-6 cég fog megjelenni a BÉT valamelyik piacán.

Nemzetközi terjeszkedés szerepel a NAP terveiben?

Vadas László: Igen, de először itthon kell bizonyítanunk a befektetői körnek és magunknak is. Ráadásul úgy látjuk, hogy a magyar piac nemzetközi összevetésben nagyon attraktív. Magyarország ideálisak helyszín a naperőműveknek, mert északabbra kevesebbet süt a nap, délebbre pedig nagyon meleg van, ami nem tesz jót a napelemek hatékonyságának. Az indulásnál igyekszünk a kockázatokat minimalizálni, így figyelembe kell vennünk, hogy ha egy másik országban, másik szabályozói rendszerben vásárolnánk naperőműveket, akkor az az ottani jogi környezet teljes ismeretét kívánná. Nyilván az operációs kockázatunk is sokkal nagyobb lenne, ha egy másik országban kellene erőműveket üzemeltetni. Jelenleg a cég még nem tart ott érettségben, hogy tudjon menedzselni több országban lévő naperőműveket.

A tőzsdén legtöbbször vagy növekedési, vagy osztaléksztorikat látunk. Első ránézésre a NAP mindkettőt kínálja.

Vadas László: Megítélésünk szerint a miénk hosszabb távon inkább osztaléksztori. El fogjuk érni a mérethatékonyságnak azt a szintjét, amikor olyan sokat már nem fog számítani, hogy 300 vagy 500 erőművünk van. Onnantól kezdve csupán a méretében fog növekedni a cég, ami az értékelést annyiban változtathatja, hogy már a nemzetközi piacon is egy potenciális felvásárlási célpontot fogunk jelenteni. Valószínűleg ez a piac nem csak mikro szinten fog konszolidálódni, ahogyan azt mi most megtesszük, amikor az egy-egy újonnan megépülő vagy korábban magánbefektetésként megszerzett naperőművet kivásárolunk, és építünk belőlük egy hatékony portfóliót. Hosszú távon arra számítok, hogy sok száz vagy ezer megawattot üzemeltető óriások fognak kialakulni, akik saját napelemgyárakkal, rendszerekkel fognak itthon is nagy naperőműveket menedzselni.

Az osztalék kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy naperőmű életciklusa 3 jól elkülöníthető szakaszra oszlik, és várhatóan ezt az utat fogják bejárni a mi erőműveink is. A naperőművek az alacsony üzemeltetési költségüknek köszönhetően az első naptól cash-t generálnak, de az első fázisban a beruházásra felvett hitel törlesztő és kamatterhei, valamint a beépített eszközök értékcsökkenése mind cash mind eredmény oldalon erős korlátja az osztalékfizetésnek. A banki hitel kifutását követően a második fázisban már csak az eszközök amortizációja jelent korlátot, ilyenkor gyakori a 10 százalékot meghaladó osztalékhozam, majd ezek lecsengésével bekövetkezik az ún. „naperőművi aranykor”, amikor minden megtermelt forint kiosztható a tulajdonosoknak. Ekkor egészen magas osztalékhozam is elérhető, de erre azért még esetünkben 10-15 évet várni kell.

Az biztos, hogy mivel csak most épülnek a magyarországi erőművek, ezeken még mindegyiken van bankhitel is, mindegyiknek van amortizációja is, ezért a kezdeti időszakban alacsonyabb lesz a mi osztalékunk is. Ahogy azonban ebben az életciklusban mozgunk előre, e NAP részvény várhatóan egyre inkább válik osztalékpapírrá.

Van példaképe a vállalatnak?

Vadas László: Akik valóban példaképnek tekinthetők, az igazán nagy nemzetközi szereplők, ők egy idő után mindannyian átterjeszkedtek az üzemeltetésből a csatlakozó területekre is. Már gyártanak, terveznek, kiviteleznek, fejlesztenek, így tudnak egy szép komplex szolár vállalata nőni. Nem szabad azt az érzést kelteni a befektetőinkben, hogy mi itt tartunk, vagy rövid távon ezt céloznánk meg. Követjük a példaképeinket, de a mi jelenlegi feladatunk és célkitűzésünk az, hogy egy stabilan termelő hatékony portfóliót építsünk, és minimalizáljuk az ehhez kapcsolódó kockázatokat.

Címlapkép: NAP Zrt.

zöld iroda
infláció piac
FrankfurtiTőzsde
nap
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
FrankfurtiTőzsde