Európai energiaválság: ha Oroszország elzárja a gázcsapot, a britek is elzárhatják

Egyre reálisabb forgatókönyv az, hogy Oroszország teljesen leállítja az Európába irányuló gázexportot, ennek pedig komoly következményei lehetnek az európai gazdaságra nézve. A Financial Times információi alapján az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy egy vészhelyzeti terv keretében leállítja a gázszállításokat Európa felé, ha súlyos hiány lép fel. Szakértők szerint európai összefogásra lenne szükség a gázválság kezeléséhez, egyelőre azonban különutas megoldások körvonalazódnak.

Külön léphetnek a britek

Oroszország az elmúlt hetekben jelentősen csökkentette az Európába irányuló gázszállítást, iparági szereplők szerint azonban most már azt sem lehet kizárni, hogy az oroszok teljesen leállítják a gázexportot. A Financial Times azt írja, hogy az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy egy vészhelyzeti terv keretében leállítja a gázszállításokat Európa felé, ha súlyos hiány lép fel, a Hollandiába és Belgiumba irányuló vezetékek leállítására irányuló brit terv azzal a kockázattal jár, hogy aláássa a nemzetközi energiaügyi együttműködésre irányuló törekvéseket.

Az úgynevezett interkonnektor-vezetékek leállítása a brit vészhelyzeti gáztervet követő első intézkedések között szerepelne, amelyet a National Grid indíthatna el, ha az elkövetkező hónapokban az ellátásban hiány lépne fel.

A vezetékeken a szállítást egy négylépcsős vészhelyzeti terv részeként állítanák le, ha súlyos ellátási hiány lépne fel, további vészhelyzeti intézkedések közé tartozik a nagy ipari felhasználók ellátásának leállítása és a háztartások felhívása a fogyasztás csökkentésére.

Március óta a Nagy-Britanniát Belgiummal és Hollandiával összekötő két tenger alatti vezeték maximális kapacitással működik, napi 75 millió köbméter gázt exportálva a kontinensre, miközben Európa igyekszik tartalékot építeni a további orosz csökkentések ellen. Nagy-Britannia minimális gáztárolási kapacitással rendelkezik, ezért a nyári hónapokban, amikor a kereslet alacsony, a többletkészleteket - beleértve az importált cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokat - a kontinensre irányítják.

Elemzők szerint azonban a nagyon hideg téli időszakokban, mint például amilyen a 2018-as volt, az Egyesült Királyság az uniós országokkal való kétirányú kapcsolaton keresztül a gáz 20-25 százalékát is megkapta.

Együttműködésre lenne szükség

Az európai gázipari vállalatok felhívást intéztek az Egyesült Királysághoz, hogy működjön együtt az EU-val, és figyelmeztettek, hogy a rendszerösszekötők leállítása visszaüthet, ha tartós hiány lép fel, Nagy-Britannia ugyanis nagy mennyiségű gázt importál a kontinensről a tél közepén.

Mindenképpen azt javasolnám, hogy [az Egyesült Királyság] gondolja át újra a rendszerösszeköttetés leállítását [válság esetén], mert míg nyáron a kontinens számára, télen az Egyesült Királyság számára is előnyös".

- mondta Bart Jan Hoevers, a gázszállító rendszerüzemeltetők európai hálózatának elnöke.

Nemcsak Nagy-Britannia dolgozott ki saját tervet egy esetleges gázhiányra felkészülve, Németország és Hollandia ebben a hónapban saját vészhelyzeti terveket léptetett életbe, újraindítva a szénerőműveket és felszólítva az ipart a gázfelhasználás csökkentésére, miután Oroszország visszafogta a gázexportot.

Bart Jan Hoevers figyelmeztetett arra, hogy a legtöbb ország vészhelyzeti protokolljai nem alkalmasak a geopolitikai válsághelyzetekre való reagálásra, mivel eredetileg rövidtávú megszakítások, például egy gázmező vagy importterminál meghibásodásának kezelésére tervezték őket, nem pedig a szállítások hosszabb ideig tartó kiesésére.

Európa-szerte politikai megállapodásokra van szükség ahhoz, hogy tudjuk, mire számíthatunk egymástól, mint szomszédos országoktól egy súlyos válság esetén

- mondta.

Kevesebbet szállít Oroszország

Most már hetek óta csak a szokásos gázmennyiség közel 40 százalékát szállítja Oroszország az Északi Áramlat 1-en keresztül, amit nem csak Németország, hanem más országok, így Ausztria, Szlovákia vagy Olaszország is megérez.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország felé nem vágják vissza az oroszok a szerződéshez képest a leszállított gázmennyiséget, legalábbis Szijjártó Péter múlt hét hétfőn arról beszélt, hogy nálunk nem tapasztalható az orosz gázszállítások visszafogása és korábban is ugyanezt mondta, amikor már több régiós országban is panaszkodtak a Gazprom szállításainak visszafogására. A magyar állami gázszerződés szerint évi 3,5 milliárd köbmétert Szerbián keresztül délről kapunk a Gazpromtól, további 1 milliárd köbmétert pedig Ausztrián keresztül, így tehát a nyugat-európai gázpiaci helyzet hozzánk elvileg eleve korlátozottabban szűrődne be.

Külön-külön már készülnek tervek

Magyarország

Tegnap este jelent meg egy rendelet, amellyel a magyar kormány előkészítette az energiaszektorban működő cégek magyar állami felügyelet alá történő vonását. A rendelet lényege, hogy a kormány az ellátás folyamatosságára és biztonságára vonatkozó közérdek érvényesítése érdekében a stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból kiemelt energetikai iparágak, így különösen a villamosenergia-, földgáz-, kőolaj-, távhőipar és bányászat jelentős vagy meghatározó piaci erővel bíró szereplőit - közöttük is kiemelten az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget – a magyar állam felügyelete alá vonhatja.

Németország

Egy héttel ezelőtt Robert Habeck német gazdasági miniszter meghirdette a gázveszélyhelyzeti terv második szakaszát. Ennek oka az orosz gázszállítások június közepe óta tartó csökkenése és a magas gázpiaci árak, mondta Habeck Berlinben. A vonatkozó rendeletet először az Ukrajna elleni orosz támadás után aktiválták. Habeck március 30-án hirdette ki az első fokozatú, korai előrejelzési szintet, most pedig a másodikat. A gazdasági miniszter arról is beszélt, hogy most a legfontosabb prioritás a gáztárolók feltöltése,alternatív beszállítókat keresnek, bővítenék a megújuló energiát, ezen túlmenően viszont több gázt kell megtakarítani. Habeck azt is bejelentette, hogy a közműszolgáltatóknak még nem kapnak lehetőséget arra, hogy az energiabiztonsági törvény alapján emeljék a gázárakat.

Csehország

Földgázhiány esetén üzemben maradnak azok a szénerőművek Csehországban, amelyeket máskülönben emissziós problémák miatt le kellene állítani, erről beszélt nemrég Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter. A cseh kormány módosította az energetikai törvényt, ami alapján a kormány engedélyezheti azon szénerőművek üzemben tartását bizonyos ideig, amelyeket máskülönben a túllépett emissziós normák miatt le kellene állítani. A cseh földgáztárolók kétharmadig vannak feltöltve, azaz mintegy 2,22 milliárd köbméternyi gáz van bennük, a miniszter felszólította az illetékes cégeket hogy folytassák, sőt gyorsítsák fel a gáztárolók feltöltését. Ezen felül a cseh állam jelentős kapacitásokat szerzett a hollandiai cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálokban.

Ausztria

Ausztria úgy döntött, hogy újranyitja a Graz melletti, 2020-ban bezárt mellachi szénbányát, illetve a stájerországi szénerőművet. Közben megkezdődött Ausztria eddigi legnagyobb naperőművének építése az osztrák-magyar határ közelében.

Tovább emelkedik a gáz ára

Közben a gázkrízis elmélyülése és az esetleges brit lépés miatt ma tovább emelkedik a földgáz ára, a jegyzések 133,5 eurón állnak, csak ma 3,4 százalékot emelkedett a gázár. Három héttel ezelőtt 80 euró körül állt az európai gázár, vagyis azóta 67 százalékot emelkedett.

Forrás: ICE

Címlapkép: Ashley Cooper/Construction Photography/Avalon/Getty Images

Népszerű

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF