radiátor fűtés
Üzlet

Az elmúlt 15 évben rossz lóra tettünk - Nem látszik, hogyan fogjuk kezelni a fűtési szezont

Portfolio
Most, hogy az EU, illetve a tagországok öt klímavédelmi törvényt is elfogadtak, megindulhat Magyarországon is a teljes zöld átállás. Rövid távon az egyik legégetőbb problémát az orosz gázfüggőség, illetve az energiaválság jelenti, még akkor is, ha a jelenlegi hőségben távolinak tűnhet a téli fűtési szezon nagy kérdése: Lesz elég orosz gáz? Legalább ilyen fontos lenne, a hazai épületállomány energetikai korszerűsítése is, ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb legyen a lakosság fosszilis energiafelhasználása, és mégse fagyjunk meg télen. Az Egyensúly Intézet két szakpolitikai csomagjában (Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II., és Hogyan kezeljük a zöld átmenetet?) többek között a gázfüggőség és az energetikai mélyfelújításokkal járó kihívásokat, és az erre adott lehetséges válaszokat gyűjtötték össze. A tanulmányok bemutója során az Intézet, illetve a Greenpeace szakértőivel beszélgettünk.

A klímaválság elleni globális küzdelem részeként az EU - és annak tagjaként Magyarország is – 2050-re vállalta a teljes klímasemlegesség elérését. Ez azt jelenti, hogy addigra az országok teljes szén-dioxid-kibocsátása nem haladhatja meg az erdők, mezők (az úgynevezett nyelők) által évente megkötött, illetve a légkörből más módon kivont szén-dioxid mennyiségét.

Vagyis vállaltuk, hogy a zöld közlekedés, a zöld ipar, a zöld energia, a karbonsemleges épületek és a karbonláb nélüli mindennapok időszakát fogjuk élni 2050-től.

Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért augusztustól!

Szeptember 6-án főszerepben a megújuló energia, a zöld pénzügyek, a vállalatok fenntarthatósági céljai és a zöld közlekedés. A részletekért kattints!

Magyarország korábbi - 2020-ban törvénybe foglalt - célja ebben a folyamatban az volt, hogy 2030-ra legalább 40%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest, ez volt ugyanis a korábbi EU-s cél is. Új ambíciók kerültek azonban terítékre a "Fit for 55" klímacsomag kapcsán. Az EU 2017-ig már 22%-kal csökkentette a kibocsátását, míg Magyarország 2020-ig 34%-kal, így új célszámok váltak realitássá. A "Fit for 55" csomag javaslatait alkalmazva, a 2030-as kibocsátás-csökkentési cél már 55% lett, ennek megvalósításában áttörést a június 29-ei bejelentés hozott: a tagállamok elfogadták az uniós klímavédelmi csomagot, ami lehetővé teszi, hogy az Európai Unió 2030-ra 55%-kal tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Az új elfogadott cél tehát megvan, a jogi keretek kialakítása a következő rövid időszak alatt meglesz, a szektorok elkezdhetik a nagy zöld átalakításokat. Már csak az a kérdés marad, hogy "Hogyan?". Az Egyensúly Intézet az új szakpolitikai csomagjaiban ezt a kérdést feszegeti és több javaslatot fogalmaz meg,

  1. a földgázhasználat mérséklésének lehetőségeire,
  2. az ipari dekarbonizációra,
  3. a közlekedési szektor zöldítésére,
  4. továbbá az épületszektorban jelentkező rövid távú kihívások kezelésére vonatkozóan.

"A két tanulmány, a valós megvalósítási teendőket és az ezzel járó problémákat veszi sorra a különböző szektorokban" - mondta el Filippov Gábor, az Intézet kutatási igazgatója a tanulmányok bemutatóján.

A kevesebb földgáz nem azt jelenti, hogy fáznunk kell télen

Magyarországon a földgáz teljes energiafelhasználáson belüli aránya 34 százalék, ami kiugróan magas érték az EU-n belül. Az orosz-ukrán háború kitörése óta a földgázról való leválás nem csupán fenntarthatósági és gazdaságpolitikai, de biztonságpolitikai kérdéssé is vált. Az Egyensúly Intézet szerint ezért lenne fontos, hogy 2030-ig 200 ezer magyar háztartás függetlenedjen a gázhálózattól.

A földgázfogyasztás a teljes hazai üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 27–29 százalékáért felelős, önmagában ezért is célszerű lenne a csökkentése.

A szakértőkkel zajló beszélgetés során Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse elmondta, hogy 2006-2009 között volt több gázválság Európában, azóta tudni lehetett, hogy Magyarország kellemetlen helyzetben van, abból a szempontból, hogy nagyon magas a földgáz (34%) használat aránya. Ha ezt megszorozzuk az importhányaddal, akkor egyértelműnek kellett volna lennie, hogy milyen jelentős az ország kitettsége. "A 15 évvel ezelőtti gázválságra Magyarország úgy reagált, hogy még több infrastruktúrára költött, majd a rezsicsökkentéssel ösztönözték a lakosságot, hogy használják bátran azt az energiaforrást, ami egyébként nincs az országnak."

Az elmúlt 15 évben rossz lóra tettünk, egyértelmű, hogy váltani kellene. Nem látszik, hogy fogjuk kezelni a fűtési szezont.

- mondta a Greenpeace szakértője, majd hozzátette, hogy Európa elkezdett felkészülni, Magyarországon a felkészülés szóbeli ígéretekből áll, miszerint biztosan lesz gáz. Németországba is kellett volna, hogy érkezzen orosz gáz, de mégis karbantartásra, műszaki hibára hivatkozva ez elmaradt. Tavaly 60%-os volt a tárolók töltöttsége, most 40%-os. Reménykedhetünk, hogy nem lesz kemény tél, és hogy Oroszország időben befejezi a karbantartást.

Bart István, az Egyensúly Intézet külső szakértője a hiányzó magyar társadalmi akaratot, valamint a technológiai és pénzügyi kihívást említette a földgázról való leválás kapcsán. Elmondta, hogy sehol sem könnyű egy ilyen váltás, de vannak példák, amikre támaszkodhatna Magyarország. " Hollandia az első, ahol belefogtak a földgáz-kivezetésbe, nekünk is fontos javaslatunk, hogy vissza kell szorítani a lakossági földgáz-fogyasztást. A Nemzeti Tiszta Fejlesztési Stratégiában is benne van, hogy vissza kell fejleszteni a magas földgáz-fogyasztást. Csak a gyakorlatban nem valósul meg."Hazánk egyik jellemzője, hogy magas a gázfelhasználási arányunk, emiatt a kibocsátási értékeink alacsonyabbak az olyan országokénál, ahol a széntüzelés hangsúlyosabb. Emellett az is gyakori, hogy párhuzamos infrastruktúra van kiépítve: a távfűtéses házakban be van kötve a gáz is, amit csak főzésre vagy a víz felmelegítésére használnak a háztartások, illetve vidéken a családok gázt és például fát is használnak. Bart István ennek kapcsán kiemelte:

A párhuzamos infrastruktúra megszüntetése is célszerű lenne, illetve egyben lehetőséget is teremt. Csökkenteni lehetne a gázfogyasztást, ha például a főzésnél használt gázt, árammal váltanák ki.

Ipari dekarbonizáció

Az elmúlt évtizedben az EU-ban az ipari energiafelhasználás számottevően csökkent – ezzel szemben Magyarországon 2010 után jelentősen nőtt. Ennek hátterében egyrészt az ágazatok termelésnövekedése, másrészt, némely iparág magas energiaintenzitása áll. A magyar élelmiszeriparban különösen jellemző, hogy egységnyi energiából relatíve kevesebb értéket állítunk elő, mint más európai országok. A hazai ipar egyébként energiaintenzitás szempontjából nem áll rosszul, a kibocsátások 31 százalékáért felelős, ám a termelésben fokozatosan csökkentetni kell a fosszilis energiahordozók arányát. 

ipari felhasználás

Az Egyensúly Intézet tanulmánya alapján, a fosszilis energiahordozók kiváltásában nagy szerepe lehet az államnak, amely vissza nem térítendő forrásokkal és kedvezményes hitelekkel tudná támogatni az alacsony kibocsátású technológiák terjedését, vagy a zöld közbeszerzések megduplázásával is erősíthetné az átállást.

Zöld közlekedés

A közlekedési szektorban az elmúlt évtizedben – más szektorokkal ellentétben – nem történt érdemi kibocsátáscsökkenés, sőt gyakorlatilag ez az egyetlen szektor, amely esetében Európa túlnyomó részében növekedés figyelhető meg. Magyarország esetében azonban a helyzet még borúsabb:

a közlekedési szektor kibocsátásának növekedése 25,5 százalékkal a második legnagyobb volt a régióban 2010 és 2019 között.

Romániában a legrosszabb a helyzet régiós szinten, 33%-os növekedéssel, illetve szintén 25,5%-os emelkedésről árulkodnak az Eurostat adatok Horvátország esetében. Javulást akkor lehetne elérni, ha a legszennyezőbb autók nem is állnának forgalomba, illetve a fosszilis üzemanyagoknál környezetkímélőbb megoldások alkalmazása jelenthet nagy előrelépést. A héten elfogadott EU-s klímacsomag 2035-től tiltja a fosszilis üzemanyaggal működő személy- és kisteherautók gyártását.

Épületek energiahatékonysági megújítása

Az Intézet egy külön tanulmányban foglalkozik az épületkorszerűsítéssel elérhető hasznokkal, illetve kihívásokkal. Az egyértelmű, hogy az új épületek esetében fontosak a szigorú energetikai követelményeket, mivel azonban a 2050-re prognosztizált körülbelül 3,5 millió lakott lakásból nagyjából 3 millió már ma is létezik, a meglévőknél az energiahatékony mélyfelújítások még az építési szabályok szigorításánál is fontosabbak.

A mélyfelújítások olyan beruházások, amelyek során az épület energiafelhasználását legalább 60 százalékkal hatékonyabbá teszik.

Ahhoz, hogy 2050-re minden lakás energetikai mélyfelújításon essen át, évente több mint 100 ezer lakást kellene felújítani.

Jelenleg azonban évente csupán 4–5 ezer lakás esik át mélyfelújításon, ami a lakásállomány 1 százalékát sem éri el. Csernus Dóra, vezető klíma- és környezetpolitikai szakértő elmondta, hogy mivel egy mélyfelújítás legalább 60%-os energiamegtakarítást jelent, így várhatóan megújuló energiára is szükséges lesz, amihez a villamoshálózat felújítása elengedhetetlen, bevonva a szolgáltatókat is, ők azok, akik igazán látják, hogy a hálózataik hol, milyen fejlesztésre szorulnak. A szakértő kiemelte:

Ha lenne is egy olyan kormányzati akarat, hogy évente legalább 100 ezer ingatlan mélyfelújítása induljon el, akkor is 3 újabb kihívással szembesülnénk: munkaerőhiány, alapanyagárak elszállása, szociális problémák.

Az első két kihívást azzal lehetne tompítani, hogy ha lenne egy kiszámítható, hosszú távú épületenergetikai program, amire felkészülhet a piac és tud ennek megfelelően tervezni, kapacitásokat növelni, illetve olyan oktatási, szakképzési programokat elkezdeni, aminek a hatása 5 év múlva beérhet. Rövid távon a megoldást nyújthat a közfoglalkoztatás összekötése az alacsonyabb szakképesítést igénylő építőipari munkákkal. A harmadik, szociális kihívás kezelésére elengedhetetlen lenne egy működő bérlakás-szektor létrehozása Magyarországon.

Perger András hozzátette, hogy érdemes lenne a felújítási támogatásokat energiahatékonysághoz kötni, méghozzá úgy, hogy a legkorszerűbb technológiák kerüljenek beszerelésre, például egy fűtési rendszer cseréjénél. Ha egy család 10 millió forintot rákölt most egy mélyfelújításra, és kicseréli a vegyes tüzelésű kazánt gázkazánra, akkor nem feltétlenül lesz 10-20 év múlva ismét ennyi megtakarítása, hogy a gázkazánt karbonsemleges fűtési rendszerre cserélje, és olyan felújítást végezzen, ami már a 2050-es céloknak is megfelel.

Címlapkép: Getty Images

tőzsde részvény
Mol Dunai Finomító Dufi benzinkút kőolajfinomító
cser-palkovics andras
zaporizzsjai-atomeromu-ukrajna
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
tőzsde részvény