szénerőmű
Üzlet

A háború mellékhatásai: az energiabiztonság most az uniós klímavédelmet is szolgálja

Kruppa Márton, MNB
A klímatárgyalások hangzatos céljai és a valóság talán még sosem távolodtak el annyira egymástól, mint az orosz-ukrán háború kitörése óta. Miután megindultak a tankok, az elmúlt évek zöld ígéreteit háttérbe szorították a napi energiaellátás gondjai. Ám lehet, hogy a végén mégsem a jegesmedvék húzzák a rövidebbet - az energiabiztonsághoz ugyanis éppen arra lenne szükség, mint a klímavédelemhez: CO2-mentes új forrásokra.

Zöld aktivisták körében Európa-szerte nagy elismerést váltott ki az osztrák kormány 2020. tavaszán, amikor bejelentette a Graz-tól 20 km-re lévő szénerőművének nyugdíjazását. „Az utolsó szénerőmű bezárása történelmi lépés: Ausztria végre maga mögött hagyja a szénalapú áramtermelést…és 2030-ra 100 százalékban zöld villamos energiára fog váltani” – büszkélkedett Leonore Gewessler klímaügyi miniszter. Alig telt el 2 esztendő, és az idén júniusban a kormány a csaknem 40 éves erőmű leporolásáról és újraindításáról határozott a háborúra hivatkozva.

Az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője is előadást tart a szeptember 6-i Sustainable World konferencián.

Németország még ennél is meghökkentőbbet lépett július végén. Szénerőműveinek visszakapcsolása mellett még olajtüzelésű egységeket is beindított, ami a Közel-Kelet országain kívül már kuriózumnak számít. Ausztria és Németország nincsenek egyedül energetikai pálfordulásaikkal. Az elmúlt hónapokban több EU tagállam – köztük Magyarország – vizsgálta felül korábbi ígéretét szénerőműveiknek bezárási ütemezésére vonatkozóan, és tolták ki egyes országok ’szénkivezetési’ dátumaikat évekkel.

Minderre azért kényszerülnek, mert Ukrajna megszállása, és az amiatt bevezetett nyugati szankciók hatására Oroszország fokozatosan visszavágta az uniós földgázexportot, ezzel tetézve a globális energiapiacokon már tavaly óta egyre súlyosbodó válságot. Márpedig a földgáz alapú áramtermelést legkönnyebben szénnel lehet pótolni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) várakozása szerint

az EU-ban a szénfogyasztás az idén 7 százalékkal nő, és hozzájárul ahhoz, hogy globális szinten a szén felhasználás visszatérjen a 2013-as rekordszintjére és jövőre meghaladja azt.

Visszacsúszás?

A szén a klímavédelemben az „első számú közellenségként” számontartott energiahordozó. A „legkarbonintenzívebb” fosszilis energiaforrásnak számít, azaz egységnyi áramra vetítve elégetésükkor nagyjából duplaannyi CO2 kerül az erőmű kéményéből a levegőbe, mint egy földgázos erőmű esetében.

Így hát nem véletlen, hogy a nemzetközi klímatárgyalásokon a bejelentett kormányzati fogadkozások általában szénkivezetési dátumokkal kezdődnek (az olaj áramtermelésből való kivezetésének ütemezése eleve nem is téma, mert globális léptékben elhanyagolható az olajból termelt villamos energia mennyisége). Tavaly novemberben Glasgow-ban a COP26 néven futó, szokásos év végi ENSZ klímatárgyaláshoz időzítve több nagy kibocsátó, köztük India és az EU is frissítette klímavállalását, és 23 ország jelölt meg céldátumot szénkivezetésre vonatkozóan. A világ csaknem 200 országa egyebek mellett azt a könnyelmű ígéretet is tette, hogy a Vörös-tenger partján Sharm El Sheikh-ben megrendezett idei tárgyalási fordulóig további ambíciómélyítést fontolnak meg:

„Az (idei) konferenciát nehéz geopolitikai helyzetben tartjuk meg, energia- és élelmiszerpiaci kihívások közepette […] a COP27 célja […] annak megerősítése, hogy ne hátráljunk meg, ne csússzunk vissza az ígéreteket illetően” – mondta Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter, a novemberi tanácskozás házigazdája júliusban.

Új aranyláz

A szén visszatérésén kívül egy másik trend miatt is fájhat az egyiptomi szervezők feje. A klímaváltozás elleni küzdelmet az is hátráltatja, hogy az orosz földgázellátás bizonytalanná válása miatt világszerte felerősödött az étvágy a világ távoli pontjairól hajón szállított cseppfolyós földgázra (LNG).

A háború kitörése óta az EU-ban legnagyobb földgáz-fogyasztónak számító Németország 4 úszó LNG terminál megépítésébe fogott és Szenegállal tárgyal szállításokról. Olaszország Mozambikkal tárgyal, de szó van központi uniós gázbeszerzésekről Izraelből és Egyiptomból is.

Úgy tűnik, kitört az aranyláz a fosszilis energia infrastruktúraépítés terén

– vélekedett Nicholas Höhne, a német New Climate Institute professzora egy júniusi nyilatkozatában.

Az LNG térnyerése a klíma szempontjából azért rossz hír, mert cseppfolyós gáz a nemzetközi csőhálózatokon szállított gáznál nagyobb karbonlábnyommal rendelkezik. Egy 2019-ben megjelent tanulmány alapján az LNG földgáz a cseppfolyósítás és a szállítás (-162 Celsiusra kell hűteni és úgy szállítani) jelentős energiaigénye miatt, a hajóút hosszától függően 61-176 százalékkal több üvegházhatást okoz teljes életciklusa során, mint a csöveken érkező gáz.

Az energetika Hamupipőkéje

A háború nyomán kialakult energiaválság és az emiatt egekbe szökő energiaárak Európa olajgigászai és amerikai társaik számára soha nem látott bonanzát jelentenek. A Shell, a BP és a Total, illetve a tengerentúlról az Exxon Mobil és a Chevron a második negyedévben összesen 50 milliárd USD nyereségről számoltak be, ami még a 2008-as, 147 dolláros olajár idején elért profitjukat is túlszárnyalja. Ugyanakkor a magas árak és az energiaellátás iránti aggodalmak egy olyan területet is fókuszba állítanak, aminek népszerűsítésébe a környezetvédőknek rendszeresen beletörik a bicskája. Ez pedig az energiaspórolás, illetve az energiafelhasználás hatékonyabbá tételének kérdése.

Az energiahatékonyságot már régóta az „energetika Hamupipőkéjének” tartják. Amíg a szén, a gáz és az olaj bálba járnak, addig az energiahatékonyság otthon marad és a kandallót takarítja. A közgazdászok évtizedek óta mantrázzák, hogy ’az a legolcsóbb energia, amit nem használunk fel’, mégis leggyakrabban a lesajnált kategóriába marad. Ha zöld beruházásra kerül a sor, akkor is a politikusok gyakrabban választják a megújuló energiaforrásokat. Ennek egyik fő oka, hogy egy napelem-park vagy szélerőmű átadásakor a szalagátvágás hálás fotótéma szemben egy leszigetelt panelházzal vagy felújított közvilágítási rendszerrel, amik unalmasnak, sajtóban nehezebben eladhatónak számítanak.

Ez a helyzet most az orosz-ukrán háború kapcsán megváltozni látszik, és Hamupipőke úgy tűnik az európai bál főszínpadjára léphet. Az orosz vezetés kiszámíthatatlansága és a Gazprom gázcsapjainak teljes elzárása miatt Európa-szerte több helyen indultak olyan akciók, amelyeket környezetvédők évek óta hiába szorgalmaztak. Az energiaigény csökkentése érdekében Németországban utcai lámpák fényerősségét tompítják, szökőkutakat kapcsolnak le és a nyilvános uszodák zuhanyzóiban kapcsolják le a melegvizet. Franciaország a légkondival hűtött boltok számára írta elő a bejárati ajtók zárását, a spanyol kormányfő pedig nyakkendőmentességet hirdetett a hivatalnokok körében azzal a célzattal, hogy ingujjban az ember kevésbé van rászorulva a légkondicionálókra.

A spórolási kampányok mellett energiahatékonysági programok felturbózása is beindult.

Németország például egy gigaprogram beindításáról döntött, amelynek keretében a kormány €177,5 milliárdot költ el 2023-2026 között „energiaátmenetre”.

A pénz legnagyobb részét, €56,3 milliárdot épületek szigetelőanyaggal való becsomagolására és szelelő ablakok, ajtók lecserélésére költik, fókuszálva az épületállomány energiabesorolás alapján leggyengébb 25 százalékára.

Összehasonlításképp az orosz-ukrán háború előtti német büdzsé 2022-re €22 milliárdot irányzott elő energia és klíma támogatás gyanánt. Egy hasonló programra Magyarországon is igencsak szükség lenne,

ugyanis lakóépületeink 2/3-a energetikai szempontból elavultnak számít és ezért nálunk az EU-s átlagnál fokozottabb télen az energia pocsékolás.

A felújítások felpörgetése a jelenlegi energiaválság közepette egy olyan jolly-joker kártya lehetne, amellyel pár éven belül egyszerre enyhülhetne érdemben az orosz energiaimporttól való fokozott függőségünk, javulhatna a külkereskedelmi mérleg és kerülhetnénk közelebb a klímacéljainkhoz. Az előnyöknek itt nincsen vége, hiszen a felújított lakóépületek alacsonyabb rezsit, illetve felértékelődő ingatlanokat jelentenének. Sőt, a program hozadéka lehetne még az is, hogy a fatüzelés (és sajnos sok esetben szemétégetés) visszaszorulásával a téli levegőminőség, ezzel pedig a lakosság egészségi állapota javulhatna.

Tiszta vs piszkos

Az energiával való spórolás és az energiahatékonyság alapvető fontosságú irányok az energiafogyasztás fosszilis energiától való mentesítése, végső soron pedig a klímacélok elérése érdekében. Az energiarendszer megtisztítása az első ENSZ klímatárgyalás óta nem halad túl fényesen. A COP1 megrendezésekor, 1995-ben, az energiafogyasztás ’tortájából’ a CO2-ot kibocsátó energiaforrások 85,6 százalékkal részesedtek, a kibocsátásmentes energiatermelés aránya 14,4 százalék volt. Eltelt 26 év, és 2021-ban a piszkos és a tiszta energia meccs állása 82,3-17,7 százalékra módosult. Környezeti fenntarthatóság szempontjából a kívánatos arány a 0-100 százalék lenne a tiszta javára, ami az elmúlt évtizedek sebességét alapul véve több 100 évet venne igénybe.

A csigalassúság oka, hogy hiába terjednek dinamikusan a napelemek, szélkerekek és más megújuló energiaforrások, a teljes torta, azaz a világ energiafelhasználása folyamatosan bővül. Az elmúlt negyed évszázadban az új tiszta energiakapacitások lényegében arra voltak csupán elegendőek, hogy a növekményt megtisztítsák, a teljes tortában a szelet érdemi növelésére már nem futotta. Az energiafogyasztás visszafogása és az energiahatékonyság az energiarendszer tisztulásának gyorsítását segítheti elő azáltal, hogy a torta bővülését fékezi.

Szaldó?

Hogy a háború által energetikában előidézett folyamatok eredője végül hogyan alakul, az a jövő zenéje. Környezetvédők mindenesetre bizakodóak, hogy a rövid távon felfutó szén és LNG fogyasztást hosszabb távon bőven kompenzálja az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások még inkább hangsúlyossá válása. A londoni központú Ember energetikai agytröszt szervezet júliusi jelentésében négy EU tagállam terveit vette górcső alá: Ausztriáét, Németországét, Hollandiáét és Franciaországét. A szervezet elemzői arra jutottak, hogy a visszakapcsolt és meghosszabbított élettartamú szénerőművek felfutása legrosszabb esetben is legfeljebb 30 millió tonnával emelik az unió 2023-as CO2 kibocsátásait, ami a 2021-es uniós összkibocsátás 1,3 százalékát teszik ki. Szerintük 2030-ig a felgyorsuló tiszta energiaberuházások ezt a többletet bőven ellensúlyozni lesznek képesek.

Az évtized vége egyelőre még odébb van. Ami most biztosnak tekinthető, hogy a közeleg a tél. Márpedig ahhoz, hogy a lakások melegen és a gyárak működésben tartásához szükség lesz egyaránt a visszakapcsolt szénerőművekre és az eddig mostohaként kezelt energiaspórolási lépésekre is.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek
GettyImages-1429689600
Erdogan
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mekkora galibát okozhat feszült helyzet a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 4.
A Masterplast sztori a tőzsdén!
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
befektető tőzsde este árfolyam getty stock