Előfizetői tartalom

Mindenki a ChatGPT-re figyel, pedig a kínai mesterséges intelligencia még ráboríthatja az asztalt az ünnepelt sztárokra

Mióta a ChatGPT tavaly novemberben szabályosan felrobbantott az internetet, minden a chatbotok és a mesterséges intelligencia körül forog. Sokan elsősorban a nagy nyugati technológiai cégek, a Microsoft és a Google párharcaként mutatják be a történetet, ám a teljes képhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokkal technológiai versenyt folytató Kínában is dübörögnek a fejlesztések, és sorra jelennek meg a legnépszerűbb mesterséges intelligencia modellek kínai változatai. Cikkünkben utánajártunk, mi jellemzi a kínai mesterséges intelligencia szektort, és milyen alkalmazásokat vehetnek igénybe már most az ott élő felhasználók.

Aki kimarad, lemarad! Hogyan szerezz versenyelőnyt a mesterséges intelligencia használatával? Erről is szó lesz a Portfolio május 3-ai Digital Transformation konferenciáján!

Hasít a kínai tudományos program

A valaha összeszerelőüzemként emlegetett Kína az elmúlt évtizedben egyre figyelemreméltóbb eredményeket ér el az élvonalbeli technológiák fejlesztése terén is. A sikerekkel együtt az ambíció is egyre nő: egy 2017-ben meghirdetett kormányzati stratégiai program szerint Kínának 2030-ra a világ első számú mesterséges intelligencia innovációs központjává kell válnia. Ennek megfelelően a tavaly decemberben megrendezett Központi Gazdasági Munkakonferencián a mesterséges intelligencia fejlesztését 2023 egyik gazdasági prioritásaként nevezték meg a résztvevők.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások terén az elmúlt évtizedben látványos eredményeket ért el a kínai tudományos világ. A Stanford Egyetem kutatói megalkottak egy AI-indexet, amely az országok felkészültségét méri a mesterséges intelligencia-mezőnyben. Az index alapján Kína rendelkezik a második legélénkebb mesterséges intelligencia ökoszisztémával a világon (az első helyen az Egyesült Államok, a harmadik helyen India áll). 2021-ben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos publikációk és a felhasznált tudományos referenciák egyharmada is kínai tudósoktól származott. Szintén ebben az évben 43 000 tudományos publikációt adtak ki kínai tudósok, nagyjából kétszer annyit, mint az Egyesült Államokban tevékenykedő társaik.  

Kína csak mostanában kezdte felmutatni ezeket a sikereket: 2012-ben még csak egy kínai vállalat tudott felkerülni a top 10-es kutatási listákra, és még 2016-ban is jelentős volt az amerikai szereplők fölénye, ám 2021-ben a Tencent, az Alibaba, a Huawei és a State Grid Corp. of China már mind a kutatások, mind az tudományos idézetek számát tekintve felkerültek a tízes listák élére.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés