Veszteségbe lökhetik idén a biztosítókat, itt a reakció a kormány lakásbiztosítási lépéseire

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke (címlapképünkön) a szervezet mai sajtótájékoztatóján elmondta:

• elkészültek a MABISZ éves statisztikái, ezek  nem teljesen egyeznek meg a felügyeleti statisztikákkal (egyrészt az MNB statisztikáiban nem szereplő fióktelepek, másrészt a nem MABISZ-tag biztosítók miatt), illetve összesen mintegy 1%-nyi piaci részesedésű két biztosító még nem szerepel a MABISZ-tagok statisztikáiban, mindezt figyelembe véve

tavaly 1467 milliárd forint díjbevételt ért el a magyar biztosítási piac 7,6%-os nominális növekedés mellett

• szemben az elmúlt évtized átlagos 3,1%-os éves átlagos növekedésével (CAGR), ugyanakkor elmarad az előző évi növekedéstől és a 14,5%-os tavalyi éves átlagos inflációtól.
• A biztosítók sokszor hosszú távú szerződésekkel rendelkeznek és ügyfélállományban gondolkodnak, ezért az őket érintő infláció továbbhárítása lassabb, emellett a verseny és az adószabályozási hatások is korlátozzák ebben őket,
• a nem-életbiztosítások díjbevétele 12,7%-kal, az életbiztosításoké pedig 1,9%-kal növekedett, az életbiztosítási piac korrigált (egyszeri és eseti díjakat csak 10%-os súllyal figyelembe vevő) díjbevétele pedig 8,1%-kal nőtt,
• a korrigált díjbevétel-növekedés azért magasabb a nem korrigáltnál, mert a rendszeres élet díjbevétel 9,2%-kal nőtt, az egyszeri és eseti díjbevételek viszont az extraprofitadó hatására 8,6%-kal csökkentek (nem érte meg ilyet értékesíteniük a biztosítóknak az év második felében – a szerk.)
• a biztosítók közül az Aegon és az Union együttes díjbevétele volt a legmagasabb 19,52%-os részesedéssel, majd az Allianz 15,40%-kal és a Generali 15,53%-kal következett, a negyedik helyen a 10,69%-os Groupama, az ötödiken 8,34%-os Posta Biztosító állt,
• az életbiztosításokon belül a hagyományos életbiztosítások díjbevétele 3,3%-kal csökkent, a unit-linked termékeké viszont 2,6%-kal, a nyugdíjbiztosításoké 10,0%-kal emelkedett; a nyugdíjbiztosítások darabszáma 453 ezerre, díjbevétele pedig 135 milliárd forintra nőtt (2021-ben a NAV adatai szerint az adókedvezményt több mint 255 ezer ügyfél vette igénybe 13 milliárd forintot meghaladó összegben),
• a nem-életbiztosítások körében a lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele tavaly 10,0%-kal nőtt, a vállalati vagyonbiztosításoké 20,2%-kal, a kgfb-é 7,9%-kl, a cascóé 14,1%-kal, az egyéb nem-életbiztosításoké 8,2%-kal;  a vállalati vagyonbiztosítások körében a kkv-knál látják a szerződésszám enyhe csökkenését, a nagyobbaknál ennek növekedését,
• a kifizetések, illetve kárráfordítások tavaly az életbiztosításoknál 2,2%-kal nőttek, a nem-életbiztosításoknál pedig 21,5%-kal, mintegy 15-20%-os átlagos kárinfláció mellett.

Ami a biztosítók eredményességét illeti, Erdős Mihály elmondta:

• tavaly az MNB adatai szerint az első negyedévben 20, a másodikban 6 milliárdos nyereséget ért el a szektor, a harmadik negyedévben viszont már 6 milliárd forint vesztesége keletkezett,
• a negyedik negyedévvel együtt Erdős Mihály várakozásai szerint 2022-ben valószínűleg 40 milliárd forint lehetett a magyar biztosítási szektor éves nyeresége pótadó nélkül, a viszontbiztosítási védelmeket és a pótadót is figyelembe véve a szektor magyar számviteli szabályok szerinti nyeresége tavaly 10 és 20 milliárd forint között lehetett,
• a MABISZ tagjai tavaly 50,775 milliárd forint adót fizettek, idén pedig a várakozások szerint (a 2022-es tényszámok alapján) 84,506 milliárd forintot fizethetnek a tavaly 111,671, idén 123,66 milliárd forintos „eredeti” biztosítási adó mellett,
• a szektor különadóterhelése tavaly 162,446 milliárd forint volt, idén stagnáló díjbevételek mellett is 208,171 milliárd forintra rúgna, a költségvetésbe 219,4 milliárd van előirányozva a költségvetésben a tavalyi 169,2 milliárd forint után; a tavalyi 11% után idén 14%-os lehet a díjbevétel-arányos különadóterhelés.

A szektor elfogadja, hogy nehéz, rendkívüli helyzet van, így nem kérdés, hogy hozzá kell járulnia a közös teherviseléshez: együtt sírunk, együtt nevetünk. 2023-ban azonban a tulajdonosok szerepvállalására is szükség lehet ahhoz, hogy biztosítani tudják a prudenciális működést.

fogalmazott Erdős Mihály.

A lakásbiztosítási jogszabályalkotásról is beszélt előadásában Erdős Mihály. A MABISZ személyes egyeztetési lehetőséget kapott a szabályozói oldal képviselőivel, a találkozón bemutatták, hogy a biztosítási piac penetrációja (díjbevétel / GDP)  a 2010-es 3,1%-ról 2020-ra 2,5%-ra csökkent Magyarországon, a teljes lakásbiztosítási díj egy lakosra (teljes népességre) vetítve pedig nálunk 64 euró, ami nagyjából megfelel a régió átlagának, de a legalacsonyabbak között van az EU-ban. A Századvég felmérése szerint az ügyfelek 80%-a elégedett a lakásbiztosítási szolgáltatásával.

A MABISZ úgy ítéli meg, hogy

nemzetközi összevetésben sem a díjak mértéke, sem a szolgáltatási kör nem jelez problémát, a verseny intenzitása pedig megfelelő a piacon,

• a biztosítási szektornak nem magával a versennyel szemben van problémája, azonban ha évi egyszeri versenyről van szó, akkor a megmozduló volumenek kiszámíthatatlanságot hoznak a biztosítók napi működésébe és ronthatják az ügyfélkiszolgálás minőségét,
• a piacon lévő biztosítók közül többen dönthetnek úgy, hogy megjelennek a lakásbiztosítási piacon, ez a természetes verseny része, de a gyors piacszerzésre utazó külföldi szereplők megjelenése nem biztos, hogy a magyar biztosítás ügyét szolgálná,
• a biztosítók üdvözölték, hogy időt hagytak számukra az először 2024 márciusában lezajló lakásbiztosítási kampányra, nincs lex Aegon, és megfelelő szofisztikáltsággal választ kapott kérdéseire is a szektor a lakásbiztosítási szabályváltozásokra vonatkozóan.

Dinsdale Julianna, a MABISZ elnökhelyettese az alábbiakról beszélt előadásában:

• a MABISZ stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg a biztosítási fedezet erősítésére a magyar piacon, (ezeket felsorolásszszerűen ismertette az elnökhelyettes)
• az életbiztosítások esetében fontosnak tartják a személyes értékesítési csatornák, például a kötött ügynökhálózatok megőrzését és támogatását (szabályozási irányelvek szerepe), szorgalmazzák az adókedvezmények alkalmazását az egészségbiztosítások növelésére mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben, a kockázati biztosítóknál pedig „családi” kedvezmény megvalósítását tartanák megfontolandónak,
• a nem-életbiztosítások esetében a cascónál a biztosítási adókulcs csökkentése, az adók újraelosztásának megfontolása, a kgfb kiterjesztése a mikromobilitás körébe tartozó járművekre, a közelekedési szabályok további egységesítése és a járművek központosított nyilvántartási rendszerének szsükégessége merült fel, továbbá a felelősségbiztosítások körének bővítése,
• erősíteni szeretnék a szakképzett munkaerő utánpótlását, biztosítási szakma jelenlétét az oktatási rendszerben, illetve a fiatal vállalkozókat is támogatnak az értékesítés területén a jutalékszabályozással,
• fokoznák a digitalizációt, a szabályozás enyhítésre révén, például az írásos dokumentumok bizonyos digitális változatainak engedélyezésével, a digitális csatornák, így az ügyfélportálok hivatalos elfogadtatásával,
• együttműködésre hívják az államigazgatást a fenntarthatóság támogatása érdekében, pl. az e-autók megfizethetőségének javításával,
• az oktatásban és a kommunikációban is növelnék a MABISZ aktív szerepvállalását, különösen az új rendeletek és irányelve megalkotásának előkészítésében és a lakosság edukálásában.

A sajtóeseményen Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője is beszélt, az E-kárbejelentő alkalmazással kapcsolatos aktualitásokat osztotta meg:

• az applikáció 2018 óta működik és folyamatosan fejlődik, indulása óta több mint 480 ezer alkalommal töltötték le, csak tavaly 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, ami évi 10%-os növekedést jelentett,
• ma már bejelentési lehetőséget biztosítás külföldi gépjárművek által okozott károk ügyintézésére is, és minden magyarországi biztosító által elfogadott és támogatott rendszerrel rendelkezik,
• a gyorsított azonosítás (KKNYR) bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, hiszen a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltése idő csökkent, az alkalmazás 2021-ben bekerült a KRESZ e-learning tananyagába.