Ebben emlékeztetnek rá, amit kora délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már jelzett, hogy amíg Ukrajna nem veszi le a háború nemzetközi szponzorainak feketelistájáról az OTP-t, addig a magyar kormány blokkolni fogja az Európai Békekeretből való újabb 500 millió euró kifizetését. Ezt a magatartást már múlt héten bejelentette a tárcavezető, és akkor részletesen összefoglaltuk az ügyet, például azt is, hogy mintegy kéttucat uniós céget raktak fel a listára az ukránok, mégis egyedül Magyarország blokkolja hangosan a döntéshozatalt. Igaz a lap most megjegyzi, hogy információi szerint az uniós döntéshozatal több tagja is fenntartásait hangoztatja az ukrán listázással kapcsolatban.
A hétfői esemény utáni sajtótájékoztatón Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője (képünkön balra, jobbra Szijjártó Péter - a szerk.) a magyar-ukrán vitáról azt mondta: a nézetkülönbségeket tárgyalásokon kell rendezni. A magyar miniszter jelzése szerint Borrell már beszélt a magyar kifogásokról Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és hétfőn megerősítette, hogy további kapcsolatfelvételt tervez vele.
Az a szerepem, hogy mindenkivel tárgyaljak a megoldás érdekében. Eddig képesek voltunk mindenki számára elfogadható eredményre jutni a katonai támogatás minden egyes részletéről, és biztos vagyok benne, hogy ezután is így lesz
- jelentette ki Borrell.
Az orosz banki jelenlét miatt lényeges az is, hogy az Európai Központi Bank korábban arra kérte az érintett bankokat, hogy szorosan kövessék figyelemmel oroszországi üzleti tevékenységüket, és lehetőség szerint csökkentsék vagy szüntessék meg azt. Ez a felszólítás ugyan nem az OTP Banknak szólt, de akár iránymutatásnak is tekinthető a magyar bank számára – jegyzi meg a lap. Az EKB az éves jelentésében szintén figyelmeztetett: az Oroszországban működő euróövezeti bankcsoportok elszenvedhetnek veszteségeket, ha sikerül kivonulniuk az orosz piacról, és egyes pénzintézetek már felvállalták ezt a kockázatot, a következmények pedig korlátozottak és kezelhetőek voltak.
Borrell egyébként tájékoztatón az MTI tudósítása szerint azt is hangsúlyozta: mindenki azt kívánja, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, az egyedüli, aki ezt nem akarja, az Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ukrajnánál senki sem akarja jobban a békét, ezért támogatnunk kell Volodimir Zelenszkij elnök igazságos békére vonatkozó formuláját.
A külügyi főképviselő felhívta a figyelmet, hogy aki a béke mellett van, nem kezelheti egy diplomáciai szinten az agresszor államot a megtámadott országgal, mert ez olyan békéhez vezetne, amely nem lenne igazságos és méltányos, és amely nem garantálná az ukrajnai emberek jogait. A főképviselő szerint továbbá az ukrán védelem sikere és eredményei nem csak az ukrán katonák és a lakosság bátorságától függnek, hanem attól is, hogy milyen ütemben áll a lőszer és fegyver rendelkezésükre, ezért az uniós katonai támogatásnak szükségszerűen folytatódnia kell.
A késlekedő szállítmányok elveszett emberéleteket eredményeznek nap mint nap. Itt nem pénzről van szó, hanem emberéletekről, ezért arra kérek minden tagállamot, hogy gyorsítsák fel a szállításokat, és vegyenek részt az Ukrajnába szállítandó lőszerek közös beszerzésére irányuló munkában
- hangsúlyozta Borrell.
A főképviselő arra is felszólította a tagállamokat, hogy vessenek véget az Oroszország ellen már hatályban lévő szankciók kijátszásának, mert ellenkező esetben a büntetőintézkedéseik hatása gyengülni fog. A tanácskozáson a külügyminisztereknek egyelőre nem sikerült az ezzel összefüggő legújabb szankciócsomagról egyezségre jutniuk.
Borrell arról is beszámolt, hogy a találkozón a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei is részt vettek, velük a térségben tapasztalható orosz befolyásról tanácskoztak. Üdvözölte ezen országok némelyikének "bátor és stratégiai döntését" miszerint teljes mértékben igazodnak az uniós külpolitikához és az Oroszország elleni szankciórendszerhez. Rámutatott, továbbá Szerbia túl szoros kapcsolatokat tart fent Moszkvával "ami nem egyeztethető össze az EU-csatlakozási folyamattal."
Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok károsak lehetnek saját nemzeti érdekeikre, hiszen mindannyiunk célja, hogy előrelépjünk a bővítési folyamatban. Világos üzenetet küldtünk, hogy ragadják meg a lendületet, amelyet Ukrajna gyors előrehaladása teremtett, és amellyel nekik is lépést kell tartaniuk
- jelentette ki az uniós főképviselő.
Címlapkép forrása: FRANCOIS LENOIR, Európai Unió, az Európai Tanács médiatára a 2022. május 4-i tanácskozásról
