Miért félünk még mindig a digitális fizetéstől?
A DFI (Digitális Fizetési Index) olyan iparági mérőszám, amely a digitális fizetések helyzetének objektív megítélését teszi lehetővé, segítve ezzel a bankok és döntéshozók munkáját, hogy hatékonyan tudják integrálni az új elektronikus fizetési lehetőségeket az ökoszisztémába. A Mastercard 2020-ban vezette be a DFI-t, és a novemberben bejelentett adatok alapján 2022-ben Magyarország 61 pontot ért el a 100-ból. Ez 3 pontos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és 10 pontos növekedést a 2020-as értékhez viszonyítva – mondta el a Portfolio-nak Boris Martinovic, a Mastercard Public Policy igazgatója. A növekedés elsősorban a kártyaelfogadó hálózat bővülésének és a digitális fizetési megoldások egyre szélesebb körű elterjedésének köszönhető.
A hazai sikert követően a DFI-t 2021-ben Ausztriában, Horvátországban és Romániában is bevezették.Az idei felmérés alapján nem csak itthon, hanem a többi országban is növekedett az összpontszáma: átlagosan 61 pontot értek el a vizsgált országok. Az indexet három alappillér vizsgálatával számítják ki: infrastruktúra, tudás és használat.
Az infrastruktúra növekedését elfogadói oldalon a digitális fizetési lehetőségek, például az mPOS terjedése segítette elő, ez a jövőben tovább fokozható a softPOS (Telefonterminál) megoldások szélesebb körű alkalmazásával
ez a technológia okoseszközök POS-terminállá való alakítását teszi lehetővé. Az elfogadók részéről az érintésmentes technológia lefedettsége meghaladja a 95%-ot, a kibocsátott bank- és hitelkártyáknak pedig 93%-át látják el érintésmentes fizetési funkcióval. Ennek ellenére a potenciálisan elérhető vállalkozásoknak még mindig több mint a fele nem rendelkezik POS-terminállal.
Elsősorban a kisebb kereskedők, szolgáltatók -például civil szervezetek, egyéni vállalkozók, mikrovállalkozások - esetében érzékelhető ez a hiányosság, ezért a Matercard kiemelt célja ezen ágazati szereplőkkel való kommunikáció erősítése a jövőben. A terület további fejlődését a szabályozási törekvések és a helyi szereplők új fizetési megoldásokkal szemben tanúsított rugalmassága biztosítja. Az infrastruktura pillér tekintetében Magyarország 76 pontot ért el, ezzel a harmadik helyen áll a négy vizsgált ország közül, négy ponttal lemaradva a listavezető Ausztriától.
A tudás alappillér a fogyasztók digitális fizetési módokkal kapcsolatos objektív tudásszintjét méri. Magyarországi értéke egy év alatt 4 pontot emelkedett, a 2022-es adatok alapján 55 pontot ért el. Az új fizetési megoldások használatára való hajlandóság azonban még mindig alacsony, a mérőszám tájékozottság és szándék komponensei keveset változtak a korábbi évek adataihoz képest. A megkérdezettek több mint kétharmada nem mutatott érdeklődést az új digitális fizetési módokkal kapcsolatos ismeretek iránt, amely azt jelzi előre, hogy a következő éveknek az egyik legnagyobb kihívása a digitális fizetési lehetőségekről való tudás terjesztése lesz.
Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztók nem szívesen változtatnak a fizetési szokásaikon. A válaszadók tudása a fizetési kártyákkal kapcsolatban a legalaposabb, illetve a QR-kódos fizetésről, a mobiltárcás fizetésről és a csalásokról is bővültek a megkérdezettek ismeretei. A részletfizetési lehetőségről azonban kevésbé rendelkeznek releváns tudással a felmérésben résztvevők, ennek főként az az oka, hogy Magyarországon ez az alternatíva egyelőre kevéssé elterjedt. A többi országban a hazaihoz hasonló eredmények születtek, egyedül Horvátország ért el 56 pontot, egy ponttal megelőzve a másik három országot. A szakemberek véleménye szerint a legsürgetőbb feladat a visszaélésekkel kapcsolatos tudás és tudatosság fejlesztése.
Releváns ismeretek birtokában a felhasználók bizalma is nőne a digitális fizetési módok irányába, illetve kevésbé válhatnának csalók áldozataivá, ugyanis a vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy odafigyeléssel a csalások 99%-a kivédhető. Ezt a témáról való kommunikáció erősítésével lehet elérni, amely közös felelőssége a törvényhozóknak, a bankoknak és a szolgáltatóknak egyaránt, bizonyos esetekben akár közös fellépésre is szükség lehet.
A használat alappillér eredményeinek legnagyobb tanulsága, hogy kevesebb pontot értek el a felhasználók, mint ami a tudás pontszámai alapján lehetséges lenne. Ez szintén azt mutatja, hogy az emberek lassan változtatják meg fizetési szokásaikat. A
készpénz pozíciója továbbra is erős, de a digitális fizetési infrastruktúra fejlődése, a szabályozási törekvések, valamint a kártyás fizetés elterjedése pozitívan hatnak a mutatóra.
Az alappillér két komponense között jelentős különbség mutatkozik: míg a készpénzmentes fizetés használata 76 pontot ért el, az elektronikus fizetési módok elterjedtsége mindösszesen 29 pontot, ami kifejezetten alacsonynak számít. Ennek ellenére elmondható, hogy amennyiben egy nagyobb kényelmet biztosító digitális megoldást már ismernek a fogyasztók, és beépítették a fizetési rutinjukba, akkor szívesen használják. Erre utal, hogy a digitálisan kezdeményezett banki átutalások és az érintésmentes fizetés 90%-os arányával stabilan a magyar piac meghatározó részét képezi. A felmérés legmeglepőbb tanulsága az, hogy a fiatalok a többi korcsoporthoz képest általában kevésbé tekintik a fizetéseket biztonságosnak és kényelmesnek.
A monitorozott országok között nagy eltérések mutatkoznak használat szempontjából: 13 pont különbség van az élen járó Horvátország és az utolsóként végző Románia között. Horvátország több szegmensben is kiemelkedik a mezőnyből, ez főként a nemzetközi turizmus pozitív hatásának tekinthető, de a digitális fizetéssel kapcsolatos tudás ott sem haladja meg a régiós átlagot.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.
Címlapkép forrása: Shutterstock