Ilyen lesz a 13. kerület új városrésze: az építészeket kérdeztük a részletekről

Mik a legfontosabb építészeti szempontok egy ekkora beruházás elindításakor? Hogy tudták megfogalmazni a koncepciót építész szemszögből?

K. G.: Egy ilyen beruházás messze túlmutat egy ingatlanfejlesztésen, sokkal inkább városépítészeti feladat. A koncepció egyik sarokpontja az autómentes terület kialakítása volt, illetve az, hogy egy teljesen nyitott, mindenki számára megközelíthető parkosított területre telepítsük az épületeket, ahol a 21. század elvárásainak megfelelő, minden igényt kielégítő, a legújabb technológiával felszerelt, fenntartható, rendkívül energiahatékony otthonokat tudunk kialakítani, páratlan dunai panorámával.

A koncepcióhoz különböző szakmai területek tették hozzá a saját tudásukat, ötleteiket: a tájépítészet, a közműtervezés, az építészet egyenrangú partnerként működött közre a tervezésnél. A projekt méretének megfelelően folyamatosan együttműködtünk a kerületi és fővárosi önkormányzattal is, azt gondolom, hogy egy előremutató kooperáció eredménye lett a koncepció. Mivel a terület gyakorlatilag üres volt, így közösen határoztuk meg a fejlesztés főbb attribútumait, a közterületeket, az utak elhelyezkedését, vagy azt, hogy milyenek legyenek a zöldterületek.

R. G.: Nem véletlenül vontunk be egy, a városrehabilitáció területén nagy jártassággal rendelkező nemzetközi építészirodát, a Bjarke Ingels Groupot is. Kiemelt kérdés volt ugyanis az épületek funkcióinak meghatározása: sokat gondolkodtunk azon, hogy melyik pontosan hova kerüljön. Nem akartuk ugyanis megnövelni a szabályozás adta sűrűséget, fontosnak tartottuk, hogy egy szellős, könnyen átjárható beépítést valósítsunk meg.

A végeredmény egy Budapesten egyedülálló parkban megvalósuló, toronyházas terület lesz, 1200 méter közvetlen vízparttal.

A koncepció szempontjából nagyon fontos a város, az emberek és a víz kapcsolata, hogy az itt élő, itt dolgozó, kikapcsolódni vágyó idelátogatók hogyan használják ezeket a területeket, azaz, hogy milyen közösségi tereket alkotunk meg.

A Cordia a régió egyik legnagyobb lakóingatlan-fejlesztője. Milyen szerepet foglal el egy ilyen fejlesztés a cégcsoport életében hosszú távon?

K. G.: Ez a fejlesztés a cégcsoport életében az elkövetkezendő 15-20 évről szól. Ott leszünk folyamatosan, ahogy a hasonló léptékű projektjeink üzemeltetési életében is, hiszen hosszú távon műszakilag, valamint esztétikailag is fenntartható épületeket fejlesztünk. Működési struktúránknak köszönhetően lehetőségünk van a különböző funkciók eltérő épülethasználatából adódó szinergiák megtalálására, így egymással szimbiózisban hatékonyabb városrészt tudunk létrehozni.

Mennyire kell érvényesülniük napjaink építészeti trendjeinek egy ilyen beruházásnál? Egyáltalán: hogy lehet meghatározni ezeket a trendeket a lakóépületeknél?

K. G.: Nem követünk konkrét építészeti trendeket: a helyszínt, környezetet, az adottságokat figyelembe véve valósítjuk meg a legideálisabb projektet. Az épületek külső esztétikájának tükrében a kortárs építészet arról szól, hogy számos trend létezik párhuzamosan. Ugyanakkor vannak bizonyos szempontok, amelyek meghatározzák a megjelenésüket – itt elsősorban az egyes funkciókból adódó gazdaságos, hatékony anyaghasználatra gondolok.

A 21. századi építészet minimumkövetelménye a fenntarthatóság, az időtállóság, a jövőállóság, a környezettudatosság.

Ehhez minden szakágnak – az építészetnek, a gépészetnek, az elektromos tervezésnek, az üzemeltetésnek hozzá kell szólnia, és ez a trend, aminek át kell jönnie minden tervezési szakág munkáján.

Mennyire lehetett felhasználni a Duna közelségét a projektnél? Hogyan jelenik meg a vízpart, a folyó?

K. G.: A Duna közelségét a tájépítészetben használjuk: aktív és pihenőzónákat alakítunk ki a vízparton, megteremtjük a folyó és a part összeköttetését, és összekapcsoljuk a vízi és a szárazföldi életet. Ahogyan már említettük, Budapesten egyedülálló módon 1200 méternyi közvetlen vízpart áll rendelkezésünkre, amit szeretnénk a megvalósítás után használatra átadni a közönségnek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak az itt lakóknak, dolgozóknak, hanem mindenkinek.

A területen olyan vízisport-lehetőségek állnak rendelkezésre, amik Budapesten kiemelkedőnek számítanak. Nagyon fontos volt, hogy lehetőség legyen a közvetlen vízpart elérésére: itt valóban le lehet menni a Duna partjára, ez alapvetőnek számított a tervezés kezdeteitől.

Hogy egyeztethető össze az esztétika és a funkcionalitás? Mennyire számít az esztétika a kortárs lakóépítészetben?

K. G.: Az esztétika és a funkcionalitás kéz a kézben járnak. Nem tudjuk és nem is szeretnénk elkülöníteni őket, hiszen egyaránt fontos elemei a megvalósításnak. A mai életvitelt figyelembe véve a funkcionalitás a kulcsa a jól használható lakásoknak, a kényelemnek. De mindezek mellett az esztétika ad egy plusz életérzést, azt, hogy egy szép, jó és zöld környezetben lakik, dolgozik majd, aki itt vásárol lakást vagy ide köti a munka.

Az eredetileg meglévő szabályozást használva a magasház-koncepcióval sokkal kevesebb terület került beépítésre, ez pedig azt jelenti, hogy lényegesen több zöldterület maradt. Ennek köszönhetően hatalmas homlokzattávolságokat sikerült kialakítani: ez a fajta „szellősség” nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi összevetésben is unikális adottságnak mondható. És ez egy egészen különleges fővárosi panorámát is jelent, hiszen a pesti oldal legmagasabb, legjobb adottságú lakótornyairól beszélünk.

Vannak olyan külföldi minták, példák, amik meghatároznak egy ilyen beruházást? Meg tud jelenni magyar sajátosság?

R. G.: A Marina City területét két egyedi attribútum határozza meg – mindkettőhöz nemzetközi és hazai példák is irányadók.

Az egyik, hogy közvetlenül egy vízparton fejlesztünk, a másik pedig a multifunkcionális város kialakítása.

Ezekre külön-külön vannak példák Budapesten is, de a kettő együtt unikális. Ráadásul ilyen közlekedési, kiskereskedelmi ellátottsággal és városi beágyazottsággal nincs ehhez fogható terület a fővárosban, hiszen a közelben található például az M3-as metró és a Duna Plaza is. A tervezési szakaszban vizsgáltunk a Földközi-tenger partján lévő városokat és ázsiai fejlesztéseket is. Ezekben a nagyvárosokban, magából a tengerpartból fakadóan több látványos példa van a közvetlenül a vízparton megvalósuló, széles közönség számára használható fejlesztésekre.

Megjelenik a mesterséges intelligencia a tervezésben? Mennyire elterjedt az épületinformációs modellezésben (azaz a BIM-ben) való tervezés és ennek mik a legfőbb előnyei?

K. G.: Kizárólag humán intelligencia és kreativitás adja a tervezés alapjait. Manapság még nem annyira elterjedt Magyarországon a komplex BIM használat, de a tervezésben, kivitelezésben és az üzemeltetésben is már megjelent, és ha lassabban is, mint jó lenne, de iparági standard lesz a jövőben. Ennek előnye a szakágakat jobban összehangoló tervezés, pontosabb költségvetés jobban tervezhető, ütemezhető és ellenőrizhető kivitelezés.

R. G.: Az embereknek építünk, az embereknek fejlesztünk. A hangsúly az emberek igényeinek felmérésén, a velük való beszélgetésen van. A közös munka és az ehhez tartozó intelligencia kerül előtérbe. Több száz szakértő dolgozik együtt azon, hogy több tízezer ember későbbi élethelyzeteit megértse és a lehető legkényelmesebbé, legkellemesebbé tegye.

Napjainkban a nulladik pont egy új fejlesztésnél a zöld gondolkodás, a fenntarthatóság, az ESG. De hogy működnek ezek a gyakorlatban egy ilyen léptékű projekt esetében?

R. G.: Egy modern fejlesztésnek az kell, hogy az alapja legyen, hogy az energia forrását, minőségét és felhasználásának hatékonyságát vizsgálja. Ez a gyakorlatban elsősorban azt jelenti, hogy próbáljuk maximalizálni a helyszíni megújuló energiák hasznosítását és minél inkább lecsökkenteni a fosszilis energia felhasználását. Alapvető cél volt, hogy a projekt épületeinek hűtéséhez és fűtéséhez geotermiát és hőszivattyús rendszereket használjunk, továbbá minél nagyobb arányban napelemekkel fedezzük a villamosenergia-fogyasztást.

Már a tervezés legelején elhatároztuk, hogy nem használunk sem földgázt, sem távhőt,

ez azt jelenti, hogy az épületek üzemeltetése a helyszínen megtermelt energián túl kizárólag elektromos energiát igényel, amelynek zöld előállítása más területen biztosíthatja a Marina City net zero céljait.

K. G.: A mai korban a felelős tervezés része a karbonlábnyom csökkentése, a dekarbonizáció. Ennek egyik eleme a beépített anyagok karbonlábnyoma, a másik része viszont – és ez sokszor jóval meghaladja az anyagokét – az épületek teljes életciklusát figyelembe vevő, működésük során keletkező karbonlábnyom, beleértve a károsanyag-kibocsátást és az energiafelhasználást többek között.

Ezzel párhuzamosan folyamatos egyeztetés folyik a tervezők, a kivitelezők és a leendő üzemeltető között annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb legyen az épületek jövőbeli energiafelhasználása – a koncepció kialakításától kezdve a megvalósításig, kivitelezés végéig. Ezen túl a közműszolgáltatókkal is szoros együttműködésben alakítjuk ki a területet. Már a tervezéskor figyelünk arra, hogy a kivitelezés során felhasznált anyagok lábnyoma minél kisebb legyen – ez a fenntarthatóság és az ESG szempontjából is fontos számunkra.

A cikk megjelenését a Cordia támogatta.

Képek: Kaiser Ákos/Portfolio