Magyarország, mint geotermikus nagyhatalom? – Öntsünk tiszta vizet a pohárba
Üzlet

Magyarország, mint geotermikus nagyhatalom? – Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Az utóbbi hetekben számos energetikai szakértő érvelt amellett, hogy a nagyobb kormányzati szerepvállalás kulcsfontosságú a geotermikus nagyhatalmi státuszunk megőrzéséhez. Kormányzati szerepvállalásra szükség van, de nem ott ahol a legtöbben gondolnák, arról nem is szólva, hogy a nagyhatalmi státusz is inkább csak emlék.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A geotermikus energia megújuló, időjárás független energiaforrás. Míg a nap- és a szélenergia versenylóként gyors, de szakaszolt teljesítményre képes, addig a geotermikus energia igáslóként a nap 24 órájában egyenletes energiatermelést biztosít. Tegyük hozzá, hogy míg Magyarországon a nap és a szél az áramtermelésben, a geotermia – a jelenlegi technológiai szinten – inkább a hőellátásban dominálhat. Bár a geotermikus projektek magas kezdeti tőkeigényűek (költséges kutatások és mélyfúrások), ugyanakkor alacsony és jól tervezhető működési költséggel és 50 évnél is hosszabb élettartammal jellemezhetők. Ezt bizonyítja a hazai geotermikus iparág közel 150 éves tapasztalata.

Szeptember 4-én újra jön a nagy fenntarthatósági üzleti találkozó, a Sustainable World 2024 konferencia. Témák, előadók, részletek a linken.

Az idén elfogadott Nemzeti Földhő Stratégia 2030-ra a geotermikus energia hazai felhasználásának megduplázását tűzi ki célul, ami ismerve a magyar geotermikus szektor állapotát, meglehetősen ambiciózus vállalásnak tűnik. Jelen helyzetben még az is kihívás, hogy megtartsuk a jelenlegi termelési szintet. Ugyanis az Európai Unió Vízkeret Irányelve (VKI) alapján,

2027 decemberétől a lefűtött termálvíz nem engedhető felszíni vízfolyásba. Így a visszasajtolás nélkül üzemelő, energetikai hasznosítású termálkutak nem kaphatnak üzemelési engedélyt.

Márpedig jelenleg mintegy 1000 aktív termálkutunk mintegy fele energetikai hasznosítású, de a visszasajtoló kutak aránya kevesebb, mint egytized. Továbbá a bejelentett visszasajtoló kutaknak a fele sem üzemel valóban visszasajtoló kútként, részben kútkiképzési problémák részben jogszabályi kiskapuk miatt. Csak a régi rendszerekhez több mint 400 visszasajtoló kút fúrására lenne szükség 2027 végéig, de egyáltalán nem látszik az a kormányzati szándék, ami ezt az ellentmondást feloldani igyekezne.

A visszasajtolás problémája

A geotermikus energia a megújuló energiák körébe tartozik, ami csak visszasajtolás árán biztosítható. Visszapótlás nélkül a nyomásszint hosszútávon csökken, a kitermelés drágul, ami a geotermikus beruházás fennmaradását is kockáztatja. A lefűtött termálvizek felszíni elhelyezése természetvédelmi kockázatot jelent, sőt konkrét kárt okoz a helyi élővilágban (sókiválás, toxikusanyagok, pl. fenol szennyezés). Nem érdemes úgy dönteni, hogy ezeket a károkat felvállaljuk és termálvíz kincsünket a kimerülő természeti értékek közé lökjük. Amennyiben a geotermikus energia szerepvállalásának növekedésével számolunk (például a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása érdekében), akkor a fenntarthatóságot garantáló visszasajtolást a lehető legnagyobb mértékben érdemes szorgalmazni, nem beszélve az Európai Unió felé tett vállalásunkról.

Azzal tehát nem lehet vitatkozni, hogy a visszatáplálás ténylegesen a legjobb technológia és a kitermelés hosszútávú fenntartásának egyetlen garanciája. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a visszasajtoló kutat csak olyan geológiai környezetben lehet gazdaságosan létesíteni, mely képes elnyelni a kitermelt vizet. Erre a karsztos víztartók járatai, repedései tökéletesen alkalmasak. Homokkő vízadó kőzetek esetén, (ebbe mélyült hévíz kutjaink mintegy 60 százaléka) ez már sokkal nagyobb kihívás. Alapvető megállapítás, hogy a visszasajtoló kutak nyelőképessége párhuzamosítható vízadóképességével, ha a kútkiképzés, felszíni szűrés és üzemeltetés megfelelő gondossággal és szakértelemmel történik. Azonban Magyarországon jelenleg nincs elfogadott metodika, csupán ajánlások léteznek a homokkőbe történő visszasajtolásra.

A termálvíz hőenergiájának egyik legfőbb hasznosítási területe a mezőgazdaság, másik a távhő- és használati melegvíz szolgáltató szektor, de ezen felül a mainál jóval szélesebb körben alkalmas, ipari folyamatok hőigényének kielégítésére és egyéb létesítmények fűtésére. Ezen területek közül elsősorban a mezőgazdasági hasznosítók igyekeznek elkerülni a visszasajtolással járó többlet feladatokat.

A termálvíz visszasajtolása Európa nagy részén általános gyakorlat. Bár szinte sehol nincs kötelező visszasajtolás előírva, azonban pontosan meg van határozva, hogy milyen vízkémiai és hőmérséklet értékek esetén lehet felszíni befogadóba engedni a termálvizet (Svájcban ez pl. a vízfolyás hőmérséklete + 1,5oC). Mivel az energetikai hasznosítású hévízkutak vízminősége nem teljesíti a megadott követelményeket, ezeket teljes mértékben vissza kell sajtolni.

Európa nyugati felén nem üzemelhet úgy energetikai hasznosítású termálvíz kút, hogy a lefűtött vizét ne sajtolnák vissza. Magyarországon ugyanakkor ez vita tárgya.

Először a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény írta elő a kizárólag energetikai célra kitermelt termálvíz visszatáplálásának kötelezettségét, aminek teljesítését, különböző módosításokkal 2014 végéig kitolták, mondván hogy a jogszabály a kertészeti termelésben érintett felhasználók többségének ellehetetlenülését és az ágazat súlyos versenyhátrányát okozza. Majd egy kormányrendelet (220/2004) 2012-ben történt módosításával tovább gördítették a hatálybalépés időpontját 2027. év végéig. Továbbá a megállapított kibocsátási határérték feletti szennyezés esetén számított bírságot, az eredetileg tervezett fokozatosan 100 százalékot elérő érték helyett 3 százalékon rögzítették, elősegítve a termálvíz tartós felszíni elhelyezését. A mezőgazdasági termelők még a 2023. március 1-vel módosult bányatörvényben (1993. évi LVIII. törvény) is a visszasajtolási kötelezettséget látták megjelenni. Lobbi erejüket mutatja, hogy a „többségében mezőgazdasági” hasznosítású termálkutakra a törvény nem is vonatkozik.

Egyszóval minden adott, hogy 2027. év végéig ne történjen semmi, de ez a határidő, a cikk elején említett VKI előírásai alapján, nem tolható tovább. Mivel a VKI az alapja minden vizes célú Európai Uniós támogatásnak (ivóvíz, árvízvédelem, öntözés, stb.), ennek megsértése sokkal nagyobb hatású, mint a geotermikus célú támogatások elmaradása.

Fentiekből látható, a probléma megoldását célzó jogszabály hatálybalépését folyamatosan lebegtetik, nem született sem számon kérhető stratégia, sem pénzügyi alap a visszasajtoló kutak fúrására. A geotermikus energiahasznosítással foglalkozók egyetértenek abban, hogy a termálvíz visszasajtolással kapcsolatos szabályozás módosításra szorul. Még az említett Földhő Stratégia is korlátozó tényezőnek tekinti a visszasajtolás hiányát és megoldásként említi a visszasajtolást előre mozdító kutatások támogatását. A hosszútávú, fenntartható visszasajtolási cél eléréséhez mind a jogi környezet, mind a műszaki előírások módosítása szükséges. A kellő ellenőrzés hiánya a termálkút építésre is jellemző, így a szakszerűtlenül épített termálkutak (átfejtődő rétegvizek, iszappal eltömött rétegek, stb.) környezeti és üzemeltetési kockázatot jelentenek. Az ellenőrzés kiépítése és szankciók bevezetése nélkül a folyamat megfordíthatatlan. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a tervezői, kivitelezői, üzemeltetői jogosultságok tisztázása. A szakmai jogosultságok rendbetételével biztosítható, hogy a kutatás, tervezés, kivitelezés, üzemeltetés fázisában megfelelő tudású és szakmai szervezetek által regisztrált és ellenőrzött személyek vegyenek részt, akik számon kérhetők.

Mi lehet a megoldás?

A lehetséges megoldások közül az egyik forgatókönyv, hogy:

  • első körben az összes termálkutat, a visszasajtolókat is, távadós vízhozam- és hőfok-mérővel kell felszerelni, amely valós időben küldi az adatot a vízügyi hatóságnak. Jelenleg a szolgáltatott adatok nem ellenőrzöttek, emiatt a hasznosított energiamennyiséget és a visszasajtolt vízmennyiséget is jelentősen túlbecsüljük. Egy ilyen eszköz 200-300 ezer forintba kerül, így az összes termálkútra számolva néhány százmillió forint kiadást jelent. Ezt akár az állami finanszírozással is megvalósulhatna, hiszen a valós adatokon nyugvó vízkészletgazdálkodást tenne lehetővé (például ez a rendszer működik Szlovákiában).
  • A meglévő visszasajtoló kutak adatainak elemzésével, a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, a homokkőbe történő visszasajtolás módszertanának kidolgozása lehetne a következő lépés. Legjobb mintaterület Szeged, ahol az elmúlt 15 évben 22 visszasajtoló kút létesült.
  • A fentiek eredményeként születhetne meg a műszaki előírások, valamint jogszabály módosítási javaslatok kidolgozása a kutak létesítésére, üzemeltetésére, beleértve a tervezői, kivitelezői, üzemeltetői jogosultságok felülvizsgálatát.
  • Szintén szükséges lenne a felszíni vízfolyásokba történő termálvíz bebocsájtás büntetési tételének évenkénti emelése, a kiindulási 3 százalékról 100 százalékra, ahogy az eredeti jogszabályban is szerepelt.
  • Valamint egy pénzügyi alap létrehozása is kívánatos lenne a visszasajtoló kutak fúrására, a kockázatok kezelésére, szakmai alapú szakértői bírálóbizottság felügyelete mellett. Egy 50%-os támogatási ráta hozzávetőleg 200-300 milliárd forint állami kiadást jelentene.
  • A geotermikus energiahasznosítók, különösen az önkormányzatok számára a hatékony, fenntartható geotermikus energia hasznosítás elősegítésére egy szakértői-tanácsadó hálózat létrehozása is indokolt lehet.
  • Egy kutatás-fejlesztési alap létrehozásával biztosítható a fejlődés lehetősége és forráshoz juttathatja a kifulladó kkv és egyetemi szektort, ennek a költsége évente mintegy 3-5 milliárd forintra becsülhető
  • A geotermiát érintő, kaotikus jogi keretrendszer harmonizálása is kívánatos lenne, beleértve a módosított bányatörvény felülvizsgálatát, az önkormányzatok helyzetbe hozásával.

Az állam jelenleg pont azokon a helyeken avatkozik a piaci folyamatokba, ahol nem lenne feladata. Kútfúró céget vásárol, kutatást indít olyan területeken, ahol jogi személyek kutatást kezdeményeztek. Ezek mind profit orientált tevékenységek, amelyekkel a piaci verseny élesedik, míg állami oldalról a koordinációra lenne a legnagyobb szükség. Így is igen alacsony szintű a fúró-kapacitás, nem beszélve a szakember hiányról, aminek orvoslása további befektetést igényel.

Mindez azonban a jéghegy csúcsa. Óriási problémát jelent a geotermikus szektor erős széttagoltsága. A vízkészletgazdálkodás a Belügyminisztérium hatásköre, a Parlament alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el a bányahatósági jogkört, az Energiaügyi Minisztérium felel az energia politika irányításáért, az Agrárminisztérium jelentős szerepet vállal a támogatásban, a Külügyminisztérium pedig a kínai befektetők energiaigényének támogatása kapcsán jön a képbe. Végül, mint papucs orrán a pamutbojt, ott fityeg a rendszeren a minisztériumok tagjaiból álló, vészhelyzeti kormányzásra hivatkozva létrehozott, Geotermikus Energia Bizottság, aki komiszárként dönt, vagy nem dönt kutatási engedélykérelmekről. Van olyan kérelem, amit 16 hónapja nem bírált el.

Természetesen örvendetesek a kilátásba helyezett támogatások, pl. távhőszektor zöldítése, azonban ezek nem alkotnak egy koherens, átlátható rendszert. Az energetikai típusú beruházások – a geotermikus energia használat is ilyen – előrelátó tervezést, stabil jogi és gazdasági szabályozást igényelnek. Ez a szektor is megérdemelne már egy kiszámítható stratégiát, különben a geotermikus nagyhatalmi státuszunk pókhálós emlék marad.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A Skynet-teszt
Gazdaság

A Skynet-teszt

Mi alapján lehet eldönteni, hogy emberrel vagy mesterséges intelligenciával beszélgetünk?

KonyhaKontrolling

Megéri még a nyelvvizsga?

Sokaknak nagy célja, hogy nyelvvizsgát szerezzen, ezzel bizonyítsa tudását, illetve remélhetőleg jobb esélyekkel induljon a munkaerőpiacon. Ebben a bejegyzésben a nyelvtanulás és a nyelvvizsga

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
befektető tőzsde este árfolyam getty stock