A globális anyagfelhasználás több mint háromszorosára nőtt 1970 óta, miközben a Föld népessége csak megduplázódott. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60%-áért, a biodiverzitás és a vízstressz több mint 90%-áért, amely a földhasználathoz kapcsolódik, valamint az egészségre káros szálló por szennyezés körülbelül 40%-áért.
A BCSDH és a Holland Királyság Nagykövetsége által szervezett Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó megnyitóján többek között az elérendő célokról számolt be Désirée Bonis, a Holland Királyság nagykövete, elmondta, hogy paradigmaváltásra van szükség a nyersanyagok kezelésének módjában. Az általunk globálisan felhasznált nyersanyagok mennyisége az 1970-es évek óta több mint háromszorosára nőtt, és várhatóan 2060-ig megduplázódik.
Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte, hogy meg kell tanulnunk, hogy minden mindennel összefügg, így kell tekintenünk a pozitív, de a káros hatások következményeire is. "Sokat léptünk előre az elmúlt években, de még így is az út elején járunk. A körforgásos megoldásokat a vállalati életbe is át lehet ültetni, ezekkel nem oldható meg teljesen a klímasemlegességre való átállás, de fontos részét képezik. Az ember negatív hatása a természetre egyre nyilvánvalóbb, a klímavészhelyzet mellett ma már egyértelműen számolnunk kell a természeti rendszerek összeomlásának veszélyével is. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene."
A körforgásos gazdaság hazai szabályozása
Dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkárának előadásában az uniós jogszabályi környezetről, a célokról, valamint a hazai szabályozási környezetről esett szó. Elmondta, hogy itthon több változás ment végbe az elmúlt időszakban, ennek egyike volt a hulladékgazdálkodásban bevezetett koncessziós rendszer, a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer, és a visszaváltási rendszer.
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében aktuálissá vált a környezetvédelmi termékdíjjal érintett termékek körére vonatkozó jogszabály módosítása. Ami várható, hogy amennyiben elfogadják a jelenlegi tervezetet, akkor várhatóan 2025 januárjától a környezetvédelmi termékdíj alól kikerülnek azok a termékek, amelyek a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer részeit is képezik. Maradna az egyéb kőolaj és műanyagtermék, és vegyipari termék, de kikerülhet az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos és elektronikus berendezések, a gumiabroncs, a reklámhordozó és az irodai papír.
A várható jogszabályi változásokat követően, Rebecca Nohl, Associate, Systemic Earth bemutatta a Global Resource Outlook 2024 (IRP) jelentéséből készült a WBCSD-vel közösen kiadott összefoglalóját, annak üzleti vonatkozásait, hatásait.
A jelentés szerint az utóbbi 5 évtizedben megháromszorozódott az erőforrások kitermelése, mely várhatóan 60 százalékkal fog emelkedni 2060-ig.
Az új tanulmány rámutat, hogy az erőforrások felhasználása számos üzleti kockázattal jár: a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozza az ellátási láncok volatilitását, amelyet tovább súlyosbít az éghajlatváltozás és a geopolitikai zavarok. Az anyagköltségek növekedése csökkenti a nyereséget, mivel a véges erőforrásokért folytatott verseny élesedik.
A leggazdagabb országok a legnagyobb fogyasztók, hatszor többet fogyasztanak, mint a fejlődő országok. A klímaváltozásban, a biodiverzitásban ezek következményeként felgyorsulnak a kedvezőtlen változások. Nagyon nagy mértékben meghaladjuk a célszámokat, így nagyon nagy szükség van arra, hogy a nyersanyag-felhasználást leválasszuk a gazdasági folyamatokról. A 2024-es globális kitekintésről szóló riportnak fontos megközelítése, hogy az emberi szükségleteket kell középpontba helyezni a természeti erőforrások megfelelő mértékű felhasználása során.
A jelentés - a Global Resources Outlook 2024 - fontos üzenete, hogy a negatív tendenciák megfordíthatók, és a társadalom, a gazdaságunk átállítható a fenntarthatóság felé vezető pályára.
Global Circularity Protocol, a körforgásos gazdaság szabványrendszere
Filipe Camano Garcia, Director, World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) a globális körforgásos protokollról tartott előadást, a szabványrendszer célja, hogy a körforgásos gazdaság teljesítményének a mérését és összehasonlíthatóságát lehetővé tegye.
A jelenlegi probléma, hogy a különböző vállalati kezdeményezések széttöredezettek, és nincs egységes rendszer a teljesítmény mérésére. Ez megnehezíti a befektetők számára a vállalatok összehasonlítását és a beruházások ösztönzését.
A globális körforgásos protokoll két fő területre összpontosít: az elszámoltathatósági hiányosságok kezelésére, a teljesítménymérési és irányítási módszertan kidolgozására, valamint a jelentéstételre, összekapcsolva ezt a pénzügyi piacokkal. A kezdeményezés célja, hogy 2026-ra elkészüljön a protokoll első változata, melynek széles körű alkalmazása esetén akár 11 évvel felgyorsítható a körforgásos gazdaságra való átállás.
"A vállalkozások készen állnak, de szükség van a politikai döntéshozók, a tudományos közösség és a civil társadalom együttműködésére is" - hangsúlyozta Filipe Camano Garcia. A tervek szerint a protokoll 1.0-ás verzióját jövő év végén indítják el, ez lesz a kezdete egy hosszabb távú munkának a körforgásos gazdaság mérésének és ösztönzésének területén.
Finanszírozási trendek
A körforgásos gazdaság finanszírozásában tapasztalat trendekről tartott előadást, Joost van Dun, Circular economy lead, ING Sustainable Finance, ING Bank. Ennek egyik fontos eleme a szabályozás, a jelentéstétel, maga a kibocsátásnak a csökkentése, és a pénzáramok megfelelő irányba való mozdítása.
A körforgásos gazdaság finanszírozásnál értéklánc megközelítést alkalmazunk. A magas erőforrásigényű ágazatokban van igazán sok lehetőség a változtatásra. A körforgásos gazdaságra való áttérés a kibocsátás csökkentésének megvalósításában 20%-ot tehet ki. De ehhez megfelelő szabályozásra is szükség van. A másodlagos anyagok felhasználásának a növelésében, a negatív externáliák beárazásában is segíthet a szabályozás, ezzel segítve a körforgásos gazdaság versenyképességének növelését a lineárissal szemben.
A pénzáramlások átirányítása egy következő kritikus tényező a körforgásos gazdaság előremozdításában. Ehhez tudnunk kell, hogy mely megoldások jók, melyek járulnak hozzá a körforgásos gazdasághoz, és melyek támogatását szükséges elhagynunk. Végül a riportolás is egy fontos rész, hiszen a vállalatok ennek megfelelően számolnak be a fenntarthatósági fejlődésükről.
Együttműködések szerepe a körforgásos gazdaság megvalósításában
A találkozó panelbeszélgetése során, melyen Deák Brigitta, a Greenpro Zrt. cégvezetője, Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Farkas Csaba, a Master Good Kft. fenntarthatósági és innovációs igazgatója beszélgettek, szó volt arról, hogy a hitelnyújtásokban mennyire jellemző, hogy értéklánc-együttműködésekben gondolkoznak a vállalatok, az agráriumban, illetve élelmiszeriparban milyen körforgásos megoldások léteznek, hogyan lehet az élelmiszer-hulladékokat a körforgásban tartani.
Címlapkép forrása: Shutterstock
