Elképesztő hiányosságokat tárt fel a lakásbiztosításokban az európai hatóság

Az EIOPA által közzétett elemzés a biztosítási termékismertető dokumentumokat (IPID) vizsgálta, és megállapította, hogy bár sok biztosító megfelelően tájékoztatja ügyfeleit, még mindig van tér a javulásra. A hiányosságok miatt a fogyasztók

gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy védve vannak-e bizonyos természeti katasztrófák, például árvizek, tüzek vagy földcsuszamlások ellen.

A klímaváltozás következtében Európa-szerte egyre gyakoribbak és pusztítóbbak a természeti katasztrófák, ami jelentős kockázatot jelent a biztosítással nem rendelkező háztartások számára. Az EIOPA statisztikái szerint az elmúlt évtizedekben a természeti katasztrófákból eredő károknak csak mintegy negyedét fedezték biztosítások a kontinensen.

A jelentős fedezethiány részben annak tudható be, hogy avállalkozások és háztartások nem kötnek természeti katasztrófa biztosítást, még ha az elérhető is. Ugyanakkor a nem egyértelmű és homályos tájékoztatás is hozzájárul ehhez, mivel a fogyasztók tévesen azt feltételezhetik, hogy biztosítva vannak a természeti katasztrófák kockázataival szemben – ezt a jelenséget nevezik 'biztosítási illúziónak'.

A hatóság nyolc európai országban vizsgálta a lakásbiztosítási kötvények IPID dokumentumait és szerződési feltételeit. Az eredmények számos jó gyakorlatot mutattak, de rávilágítottak a nyelvezet és a kizárások terén szükséges fejlesztésekre is.

A megfelelően elkészített IPID-ek hasznosnak bizonyultak abban, hogy segítsék a fogyasztókat a biztosítási kötvények jellemzőinek jobb megértésében.

Pozitív példaként említhető, amikor a biztosítók részletes taxonómiát biztosítanak a természeti veszélyekről a szerződési feltételekben.

Az EIOPA azonban azt is megállapította, hogy egyes vizsgált IPID-ek nem egyértelmű, homályos és következetlen nyelvet használtak, vagy túlságosan támaszkodtak különálló kötvénydokumentumokra, megnehezítve a fogyasztók számára a fedezet teljes körének és a vonatkozó kizárásoknak a megértését. A természeti katasztrófák meghatározásai is jelentősen eltértek a biztosítók között, vagy csak részben voltak megmagyarázva.

A kiegészítő fedezeti opciókat – amelyeken keresztül a természeti katasztrófák kockázatait gyakran értékesítik – néha nem mutatták be egyértelműen opcionálisként, ami azt a hamis benyomást keltette a fogyasztókban, hogy a természeti katasztrófák kockázatai automatikusan beletartoznak az alapfedezetbe.

A fedezeti korlátozásokat – legyenek azok földrajzi, gyakorisági vagy a veszély típusához vagy a kár nagyságához kapcsolódóak – sem mindig tüntették fel egyértelműen. Például egyes kötvények csak ötévente egyszer nyújtottak kifizetést jégkárra anélkül, hogy ezt a feltételt az IPID-ekben meghatározták volna.

Petra Hielkema, az EIOPA elnöke hangsúlyozta, hogy az EU-ban az elmúlt években bekövetkezett természeti katasztrófák növekvő száma aláhúzza, mennyire fontos, hogy a fogyasztók megértsék, megfelelő biztosítási fedezettel rendelkeznek-e. Az EIOPA következetesen olyan közzétételi dokumentumokat szorgalmaz, amelyek könnyen érthetőek és világos áttekintést nyújtanak a fogyasztók számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images