Az első fecskék: több száz vállalat fenntarthatósági jelentését elemezték, íme az eredmény

Több, mint 200 vállalat CSRD-nak (Corporate Sustainability Reporting Directive, magyarul: Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) megfelelő fenntarthatósági jelentését elemezték a szakértők, ebből Magyarországon 16 jelentést, azzal a céllal, hogy a trendeket, jó gyakorlatokat azonosítsák. Bár a jogszabályi változások hatására a második hullámban kötelezett vállalatok nagy része kiesik a jelentéstétel alól, illetve a bent maradók új határidőket kapnak, az első hullámba tartozó vállalatoknak 2025-ben már jelentést kellett készítenie, ami példaként szolgálhat, a vállalatok következő csoportjának.

"A jelenlegi helyzetben az uniós szabályozások módosítása magyarországi törvénymódosításokat is kiváltott és fog is még a következőkben, az egyik ilyen változást jövő hétre várja a szakma" - hangsúlyozta Lukács Ákos, partner (EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletág).

A második hullámba tartozó vállalatok, amelyek 2025-ről kötelezően jelentettek volna, két évet nyertek a megfelelő jelentéstételi felkészülésre, az adatok előállítására, alapos lényegességi felmérés végzésére, valamint a szervezet felkészítésére. Ezen vállalatok számára rengeteg tartalmi házi feladat van, amelyeket megtanulva lehet a jelentést tökéletesen elkészíteni két év múlva.

Az elemzés során a szakértők azonosították a riportok jellemző formai tulajdonságait, Márton Barbara, senior manager, (EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletág) bemutatta, hogy a legtöbb vállalatnál a fenntarthatósági jelentés 50-75 oldal közötti terjedelmű, de több száz oldalas fenntarthatósági jelentések is készültek, ami megerősíti, hogy nem egy gyorsan összedobható jelentésről van szó, hanem hosszas előkészületekről.

A vizsgált jelentések 21%-át a pénzügyi szektor képviselői tették ki,

míg az infrastruktúra (13%), valamint a közlekedési szektor (12%) szereplői képviselték a másik két legnagyobb arányt.

A szakértők szerint a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz a kettős lényegességi felmérés elvégzése, amely meghatározza, hogy milyen fenntarthatósági témákról kell jelenteniük. Dudás Tamás, senior consultant, (EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletág) elmondta, hogy az első jelentések tapasztalatai alapján átlagosan 6-7 lényeges témát azonosítottak a vállalatok. Szinte minden vállalat jelentett az éghajlatváltozás ESRS E1 standardról, valamint az ESRS S1 és a G1 standardokról is, vagyis a saját munkavállalókról, és a vállalatirányításról.

"A környezeti közzétételek terén kiemelkedő fontosságú az éghajlatváltozás témaköre - a vállalatok 99%-a jelentett erről." - emelte ki Dudás Tamás.

Márton Barbara hozzátette, hogy a környezeti közzétételek esetében az látható, hogy még kevesen rendelkeznek átállási tervvel, a magyarországi vállalatok 13%-a rendelkezik ezzel, nemzetközi téren 74%. Az átállási terv a Scope 1, 2, valamint a releváns Scope 3 kibocsátásokra is kiterjed és kvantifikálja a dekarbonizációs eszközökkel elérhető kibocsátáscsökkenést.

Egy lényeges, de annál nehezebb terület a pénzügyi kockázatok felmérésénél a klímakockázat meghatározása.

A 2025-ös évtől kezdődően például egy átállási terv elindítása és elkészítése is a vállalatok feladatai közé tartozhat.

A társadalmi közzétételek közül érzékeny téma volt a nemek közötti bérkülönbség és a vezetői javadalmazás nyilvánosságra hozatala. A szakértők hangsúlyozták ezek transzparenciájának fontosságát.

Hogyan tovább?

A következő időszakban kulcsfontosságú lesz a vállalatok számára a benchmarkok tanulmányozása, a fenntarthatóság stratégiai jelentőségének átgondolása, valamint a belső kontrollok megerősítése a jelentéstétel kapcsán - összegezte a webinarium főbb üzeneteit Lukács Ákos. A hangsúly a kettős lényegességi felmérések újrafuttatásán, a kockázatok, lehetőségek és hatások mélyebb megértésén lehet a következő időszakban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images