Csapdába lavírozhatja magát a boltokban a kormány, de van kiút

A kormány nemrég meghosszabbította az árrésstopot február végéig, azonban nagy az esély arra - a piac is erre számít - hogy további hosszabbítás jön, hiszen a kormánynak nem érdeke az infláció elengedése a választások előtt.

Az intézkedés kivezetése reálisan a választások után lehet napirenden, függetlenül attól, hogy marad a jelenlegi színezetű kabinet, vagy kormányváltás lesz. Az egészen biztos, hogy a kiskereskedelmi láncok és a beszállítói képviseletek részéről nagy lesz a nyomás az ország vezetésén, hogy tegyenek lépéseket a kivezetés irányába. Ez nem feltétlenül jelent azonnali és teljeskörű megszüntetést. A politikai racionalitás is azt diktálja, hogy

• vagy az árrés minimális szintjét emeljék például hónapról hónapra, vagy negyedévről negyedévre addig amíg elérik a piaci viszonyok között jellemző mértéket,
• vagy a termékek körét szűkítsék szintén fokozatosan.

Utóbbiak előnye, hogy az inflációs hatás hosszan elnyúlik, az emberek nem érzékelnék az árak azonnali visszapattanását és a következő 4 éves ciklus elején egy kicsivel lendületesebb áremelés még politikailag is kezelhető.

Ördögtől való, ha örökre marad az intézkedés?

A kormány gazdaságpolitikai célja, hogy bizonyos alapvető termékek ára alacsony maradjon. Ez nem ismeretlen törekvés, sőt, a legtöbb országban az áfa-rendszer is igazodik ehhez az igényhez. Elég csak a tejtermékek itthoni 18 százalékos, vagy a tojás, a tej, a baromfi, a sertés, és marhahús 5 százalékos áfájára gondolni. Ugyanakkor a hasonló gazdaságpolitikai cél ellenére a kétféle eszköz hatása több ponton jelentősen eltér egymástól.

Fontos különbség például, hogy az áfa a boltok piaci alapú árképzése után rakódik (jól kiszámítható módon) a termékre, az árrésstop viszont a piaci árképzésbe szól bele, bizonytalanná téve például egyes termékek kiskereskedelmének rentabilitását.

A kormány legfőbb érve az árrésstop mellett és az áfacsökkentés ellen, hogy utóbbit a boltok lenyelhetik, nem fogják azt áthárítani a vásárlókra. A kiskereskedelmi árrés maximalizálása csak a lánc végén avatkozik be, ami a kereskedők profitját csökkenti, növeli az ellátási zavarok kockázatát és erősebb árnyomást helyez a beszállítókra.

Már most hallani piaci forrásokból, hogy az árrésstopos termékek körében

megállt az itthoni beszállítók részarányának növekedése, illetve leálltak a termelési hatékonyságot javító intézkedések is.

Utóbbit megerősítette kérdésünkre a legnagyobb hazai láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is, akik felhívták a figyelmet arra, hogy Nemzetgazdasági szinten tizedik negyedéve tart a beruházások mélyrepülése. Ilyen környezetben az árréstop pénzügyi értelemben kiszárítja az egyik legnagyobb beruházásokat megrendelő szektort, a kiskereskedelmet. 

A nagy, nemzetközi kiskereskedelmi láncoknak átlagosan már tavaly is 40 fillér veszteséget okozott minden 100 forint értékesítés, ezt a pozíciót rontja tovább idén az árrésstop. Veszteséges működési esetén üzletileg nem észszerű további beruházások végrehajtása. 

A beruházások elmaradása ráadásul érinti azokat a kisboltokat is, amelyek boltjai nem tudják felvenni a versenyt a nagy láncokra rákényszerített alacsony árakkal, ezért a vásárlók elpártolnak tőlük. Ezért marad sok település kisbolt nélkül.

Az OKSZ azt is hangsúlyozza, hogy az árrésstop előrehaladtával lassult az áruválaszték frissítése, kevesebb új termék jelenik meg a polcokon, és ezt idővel a vásárlók is megérzik. Ennek oka, hogy a beszállítói kapcsolatok fokozatosan fellazulnak, és elszakadtak a piaci logikától.

Az OKSZ szerint az árrésstop vesztese a magyar élelmiszer termelő és feldolgozó szektor is. Minél tovább marad fenn az árréstop, annál inkább igaz lesz, hogy a verseny egyetlen terepe a beszerzési ár marad, abból pedig a haza élelmiszeripar – javarészt a rárakott állami terhek miatt (EPR-díja, minimálbér, rezsi) – sem tud nyertesen kijönni. A magyar kiskereskedelem árrésstoppal sújtott szegmense 2024-ben átalagon csaknem 70 százalékban magyar termékeket árusított, ebben előkelő helyen szerepeltek a láncok saját márkás termékei is

Mi lesz az inflációval?

Az árrésstoppal a fő cél természetesen az infláció mérséklése, de a hatalmas termékválasztékkal rendelkező láncok képesek a veszteségeiket szétteríteni olyan termékeken, amelyek nincsenek az intézkedés hatálya alatt. Ezen lehetőségeiket szűkíti az Online Árfigyelő, de az olyan termékek esetében, amelyekre utóbbi sem lát rá, lenne tér az áremelésre. Drágulnának olyan nem alapvető termékek, mint az üdítők, a csokoládé, vagy az alkohol. A drogériákban is lehetne emelni az árrést a sminkeken, parfümökön és más, drágább készítményeken. Ezek ugyan nehezebben lennének elérhetők a kevésbé tehetősek számára, de cserébe olcsóbb lenne a sampon, vagy a tisztasági betét, egy darabig....

Ezek a hatások ugyanis az idő haladtával gyengülhetnek. Ahogy a kiskereskedők és a beszállítóik berendezkednek az új szabályozásra ennek megfelelően fogják újratárgyalni a szerződéseiket. Magasabb beszállítói árak az árrésstopos termékeken alacsony árréssel és alacsonyabb beszállítói ár a többi terméken, magas árréssel.

Majd kifut a bázis

Az árrésstop hatása most még látványos, de - ahogy arra az OKSZ is felhívja a figyelmet - jövő áprilisban ezt nem fogjuk látni, hiszen akkor már a friss (2026-os) adatot a 2025-ös, már árrésstoppossal kell összevetni.

Tegyük fel, hogy egy termék fogyasztói ára idén, márciusról áprilisra az árrésstop hatására 100-ról 80 forintra csökkent, azóta emelkedik, és jövő márciusban és áprilisban is 90 forint lesz. Az inflációs mutató a 12 hónapos árváltozást nézi. A szóban forgó termék árhatása a 2026 márciusi mutatóban 10 százalékos csökkenés lesz, hiszen ebben a periódusban az ár 100-ról 90 forintra csökken. Jövő áprilisban viszont az akkori 90 forintos árat már az idén áprilisi 80-hoz viszonyítjuk majd, így a termék árhatása 11 százalékos áremelkedés lesz. A példa egyetlen kitalált termék árhatását mutatja, de mivel sok ilyen lesz, az áprilisi inflációs adat (amit 2026 május 8-án publikál a KSH) 1-1,5 százalékkal magasabb lesz, mint a márciusi, és ezzel visszatér az eddig „elrejtett” infláció - írja a szövetség.

Az árrésstop meghosszabbításával kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a nagy láncoknak, akik az OKSZ-en keresztül fogalmazták meg álláspontjukat, de a DM külön hozzátette, hogy a kormány árréskorlátozási szabályozásai komoly kihívások elé állították őket, de a szűk határidő szorításában is sikeresen teljesítették az előírásokat. A fogyasztóvédelmi hatóságok május 19. és október 10. között 248 alkalommal ellenőrizték a dm-üzleteket az árréskorlátozás kapcsán, az előírások betartása minden érintett helyszínen megfelelő volt.

^{A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images}