A hazai kkv-k fejlesztése a cél

2018. szeptember 14. 14:07    
nyomtatás
 
A BÉT több eszközzel támogatja a tőzsdére készülő cégeket, a cél az, hogy hatékony, transzparens, érett cégek jöjjenek létre, amelyek a megfelelő pillanatban a tőzsdét választják finanszírozási igényeik kielégítésére. Az edukációs folyamat mindenképpen a vállalatok hasznára válik. A tőzsdei felkészülés és a tőzsdére lépés keretrendszere az elmúlt időszakban teljessé vált, a következő időszakban az ösztönzőkre kerül a hangsúly, hogy olyan környezet jöjjön létre, amiben kkv-knak vagy akár állami cégeknek érdemes tőzsdére lépniük. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatójával, és Nemescsói Andrással beszélgettünk. Ilyen és hasonló témákról a BÉT50 konferencián is szó lesz.

Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

A BÉT50 kiadvány kapcsán is sok olyan vállalattal áll kapcsolatban a Budapesti Értéktőzsde, amelyek potenciális tőzsdére lépők. Az ő példáik alapján mely vállalatok számára vonzó forrásbevonási lehetőség a tőzsde?

Végh Richárd: Sok olyan céggel találkoztunk, ahol a vállalatvezetők felismerték, hogy fontos mérföldkőhöz érkezett a vállalat, és ahhoz, hogy tovább fejlődjenek, szintet ugorjanak szükségük van a cég működésének átalakításához. Ahogy a cégek, úgy a kihívások is sokfélék, például a generációváltás kérdése, illetve a döntéshozatal átalakítása az egyszemélyi döntéshozatalból a profi menedzsmenttel megtámogatott, független tagokat is tartalmazó igazgatóság, és felügyelőbizottság által hozott testületi döntéshozatallá. Más cégeknek az üzleti modell átalakítása a fő kihívás, mivel a növekvő bérek és a munkaerőhiány miatt a munkaintenzív tevékenység egyre kevésbé fenntartható, ezért tőkebefektetésre van szükség a hatékonyság és munkatermelékenység növelése érdekében. Vannak cégek, ahol pedig a mérethatékonyság javítása a cél új piacok meghódításával, az exportpiacok elérésével, amihez tőkén kívül nyelvtudásra, helyismeretre, és a céggel szembeni üzleti bizalom erősítésére van szükség.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Ezek mindegyikére jelenthet megoldást a tőzsdei megjelenés akár a fő piacon, akár az Xtenden, a BÉT új középvállalati piacán.

Nemescsói András: A tőzsdei megjelenésnek van nyilván számos objektív előfeltétele, azonban nem lehet általánosságban válaszolni arra a kérdésre, hogy mely vállalatoknak érdemes ezt komolyan fontolóra vennie. A kibocsátói célok között nyilván jellemzően a forrásbevonás igénye vagy a tulajdonosok részleges értékesítési (exit) szándéka szerepel. A vállalatnak azonban befektetői szempontból is vonzónak kell lennie - például a növekedési potenciálja, külföldi terjeszkedése vagy például a stabil profitabilitása és emiatt a rendszeres várható osztalékfizetése által. Ezen objektív és részben szubjektív tényezőket együtt nevezhetjük annak a hiteles "tőzsdei sztorinak" ami alkalmassá tesz egy vállalatot a nyilvános piacra lépésre.

Dr. Nemescsói András 2010 óta a DLA Piper Budapesti irodájának partnereként vezeti a Jogvita-rendezési és Szabályozási Csoportot. Szakterületei a pénzügyi-szabályozási ügyek (befektetési szolgáltatások, bankjog, tőzsde és elszámolás), a jogvita-rendezési ügyek, azon belül is elődlegesen a nemzetközi (BIT alapú) választottbírósági jogviták, a pénzügyi és társasági jogi perek, valamint az állami támogatással kapcsolatos tanácsadás. András a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Bizottságának és Tanácsadó Testületének a tagja, illetve 2016 óta a Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatóságának elnöke. András és csapata az utóbbi években a magyar piacon végrehajtott minden nagyobb tőzsdei bevezetésben jogi tanácsadóként valamilyen formában részt vett.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Végh Richárd: Ugyanezt egy másik aspektusból úgy is megfogalmazhatnánk, hogy egy vállalatnak akkor érdemes a tőzsdét választania, ha a társaság tulajdonosai azt gondolják, hogy a legjobb napok még a cégük előtt állnak, ezért a további növekedéshez szükséges forrásbevonás mellett is meg szeretnék tartani a kontrollt és jelentős tulajdoni hányadot. Abban az esetben pedig, ha az a véleményük, hogy a céget eljuttatták abba a stádiumba, ahol ők már nem tudnak a további növekedést biztosító érdemi impulzusokat adni, akkor érdemes lehet private equity cégek segítségével keresni az exit-lehetőséget.

Hány ilyen tőzsdére való cég azonosítható be Magyarországon?

Végh Richárd: Van a hazai kkv-knak egy olyan köre, amelyek egy BÉT-kritériumrendszer alapján - többek között méret, profitabilitás szerint - tőzsdeképesnek nevezhetőek. Ezeknek a vállalatoknak a száma stabilan 300 és 400 között mozog, nyugodtan mondhatom, hogy nem okoz nehézséget megtölteni 50 igazán ígéretes sztorival a BÉT50 kiadványunkat. A BÉT50 interjúk során többször visszaköszönt, hogy a tőzsdeképessé válás gyakorlatilag egybeesik a legtöbb vállalat céljaival, hiszen a cél az, hogy hatékonyan, transzparensen működő vállalatokká váljanak, amit adott esetben kockázati tőkéseknek is bármikor értékesíthetnek, de természetesen a tőzsdei bevezetést is választhatják.

Milyen gyakorlati előnyökkel jár ehhez a tőzsdére készülő, vagy már tőzsdeképes körhöz tartozni, illetve maga a tőzsdei megjelenés?

Nemescsói András: Tapasztalatunk azt mutatja, hogy már a tőzsdei jelenléthez vezető út, az arra való felkészülés is nagyon fontos, hiszen a vállalatok ebben a fázisban készülnek fel egy a korábbinál transzparensebb, fegyelmezettebb, tudatosabb működésre, amely az egész szervezet működésére kihathat. Függetlenül attól, hogy az út végén a tőzsdei bevezetést, vagy esetleg egy private equity finanszírozást választanak, ez az edukációs folyamat önálló érték és mindenképp a társaság hasznára válik. Ha végül a társaság a nyilvános részvénykibocsátás mellett dönt, az egyrészt azzal az előnnyel jár, hogy úgy tudnak tőkeágon finanszírozáshoz jutni, illetve esetleg részlegesen kiszállni a korábbi tulajdonosok, hogy a tényleges kontrollt megtarthatják. Ez jellemzően sokkal nehezebb egy private equity tranzakció esetén. A bankhitellel szembeni kézenfekvő előnye a tőkeági finanszírozásnak pedig az, hogy a társaságnak a bevont forrást nem kell visszafizetnie.


Mennyire vannak tisztában a hazai kkv-k a tőzsdei jelenlét költségeivel, adminisztrációs igényével?

Végh Richárd: Úgy látjuk, hogy azok a vállalatok, amelyek közel állnak a felkészülésben a tőzsdére lépéshez, azok gyorsan megértik és átlátják, milyen elvárásokat támaszt a tőzsdei jelenlét velük szemben, és azt is megértik, hogy a tőzsdére lépés és a tőzsdei jelenlét költségei az előnyökhöz képest nem számottevők. Ráadásul a közvetett költségek, például a magasabb minőségű riportálás vagy complience költségei, mélyen beépülnek a vállalat értékrendjébe, így erre inkább üzleti lehetőségként tekintenek az érintett vállalatok.

Nemescsói András: Sok vállalatnál talán túlzottan is tartanak az adminisztrációs terhektől, pedig a tudatos, transzparens működés megtanulható, kockázatai pedig kezelhetők. Erről dedikált workshop keretében külön is beszélgetünk majd a BÉT50 konferencián.

Végh Richárd: Hozzátenném, hogy 2018-tól a BÉT Mentoring Programján keresztül az érintett vállalatok támogatáshoz juthatnak a tőzsdei megjelenésre való felkészüléshez. A programban egyrészt széles spektrumot lefedő képzést, másrészt sokrétű szakmai támogatást is kapnak a tőzsdére készülő cégek.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél



A BÉT új, Xtend nevű piaca egyfajta belépőpiacként szolgál az újonnan tőzsdére lépő cégek számára. Mik a legfontosabb jellemzői ennek az új piacnak?

Végh Richárd: Lépcsőzetes szolgáltatásként gondolunk az Xtendre, amely a tőzsdére lépés leggyorsabb és leghatékonyabb módja, a szabályozott piachoz képest alacsonyabb tőzsdei díjjal, ráadásul a Mentoring Program keretében a költségek egy része fedezhető a programban résztvevő vállalatoknak. További könnyebbség az Xtend piacra lépő vállalatoknak, hogy beszámolóikat továbbra is a magyar számviteli szabályok szerint készíthetik, nem kell átállniuk az IFRS szerinti riportálásra, de számukra a jelentéstétel is egyszerűsített, természetesen úgy, hogy a befektetővédelem garantált. Érdemes kiemelni, hogy a középvállalatok számára létrehozott Xtend piacon megjelenő cégek számára a támogató ökoszisztéma része a kijelölt tanácsadó, amely feladata, hogy támogatja, folyamatosan figyelemmel kíséri a kibocsátók működését. Ráadásul ez a szakmai kapcsolat a tőzsdei bevezetéssel nem ér véget, a forgalomban tartás során is folyamatosan szerződéses viszonyban kell állniuk egymással.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Nemescsói András: A szabályozott és az Xtend piac között fontos különbség még, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek az Xtend piacot választják, 5 millió euró, vagyis mostani árfolyamon közel 1,6 milliárd forint kibocsátási összérték alatt nem szükséges tájékoztatót készíteniük, és azt jóváhagyatni a Magyar Nemzeti Bankkal. Ebben az esetben az információs dokumentum felel meg a bevezetési dokumentumnak, ezt a dokumentumot a kijelölt tanácsadó segítségével állítja össze a kibocsátó, és a BÉT hagyja jóvá. Az Xtenden megjelenő cégeknek nem szükségszerű a nyilvános tranzakció azonnali végrehajtása sem, szemben a BÉT-en megjelenő társaságokkal.


A múltban többször előfordult, hogy a már tőzsdén lévő vállalatok nem tettek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A kijelölt tanácsadók segítsége azt is jelenti, hogy az Xtend piacon nem lesznek majd ilyen mulasztások?

Végh Richárd: Teljesen kiküszöbölni nyilván nem lehet ezt a problémát, de azt gondolom, hogy sok korábbi hiba megelőzhető lett volna azzal a minőségbiztosítással, ami az Xtend piacot jellemzi a kijelölt tanácsadók jelenléte miatt.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Nemescsói András: A kibocsátó és a kijelölt tanácsadó közötti kapcsolat hosszútávon is fennmaradhat, mert bár azzal, hogy a kibocsátó részvényei bizonyos idő elteltével a Standard vagy a Prémium kategóriába is átkerülhetnek, ahol már nem kötelező a tanácsadó alkalmazása, eredményes kapcsolat esetén várhatóan továbbra is együttműködhetnek majd.


Hamarosan új részvény kerülhet bevezetésre az Xtend piacra, a Megakrán papírjaival akár heteken belül elkezdődhet a kereskedés. Mik a Megakrán bevezetésének legfontosabb tapasztalatai?

Végh Richárd: Először is fontosnak tartom, hogy az új bevezetés kapcsán kipróbálhattuk, élesben tesztelhettük azt a szabályrendszert, ami körül veszi az Xtend piacot, a tapasztalat pedig az, hogy jól vizsgázott a rendszer. Persze minden kezdet nehéz, azt gondolom, hogy a következő bevezetések még gördülékenyebben mennek majd. Fontos újdonság továbbá, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő által menedzselt Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is megjelenhet befektetőként akár már az első Xtend kibocsátóban is.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Nemescsói András: Az Xtend piac kapcsán lényeges megemlíteni, hogy a kkv-k tőzsdei bevezetése támogatásának, az ehhez való jogszabályi és technikai háttér kialakításának egyre szélesebb európai és tengerentúli gyakorlata van, amelyek a hazai intézményi és támogatási rendszer kialakításánál is figyelembevételre kerültek. A Megakrán tudatosan és fokozatosan készült fel a nyilvános működésre, amelyhez a BÉT Mentoring Programja keretében pénzügyi és szakmai támogatásban részesült.


Az elmúlt években több alkalommal módosult a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvény. Úgy tudjuk, több ingatlancég tervezi a tőzsdére lépést.

Végh Richárd: Valóban, a SZIT-törvény egyre vonzóbb feltételrendszert teremt az ingatlancégeknek, már vannak is olyan vállalatok, amelyek korábban is tőzsdén jegyzett cégek voltak, és most éltek a lehetőséggel, és SZIT-té alakultak, de tudomásunk van több olyan nagy, Magyarországon meghatározó vállalatról, amelyik SZIT-té alakulna és tőzsdén bocsátaná ki részvényeit. Bízunk benne, hogy egyre több ilyen cég jelenik meg a BÉT-en. A SZIT-ek tőzsdei jelenlétét az is elősegíthetné, ha az ingatlanalapok is még aktívabban meg tudnának jelenni befektetőként ezekben a társaságokban. Ehhez még szükség lehet a törvényi szabályozás finomhangolására.


Mi a szerepe a kockázati tőkealapoknak a hazai tőzsde fejlesztésében?

Végh Richárd: A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években a lakossági megtakarításokon belül nőtt a részvénytulajdon aránya, de van még tere további növekedésnek, ráadásul a hazai intézményi portfóliókban is magasabb hazai részvénysúly lenne kívánatos. Amíg azonban a lakossági vagy a hazai intézményi portfóliókban emelkedik a magyar részvények aránya, szükség lehet akár állami vagy uniós forrásból támogatott alapokra, amelyek felkarolják a hazai részvényeket. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mint kockázati tőkealap elindítása fontos mérföldkő, hiszen olyan magyar középvállalkozások növekedéséhez nyújt finanszírozást, amelyek alkalmasak lehetnek az Xtenden való megjelenésre.

Nemescsói András: Talán érdemes ehhez hozzátenni azt is, hogy bár a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap dedikált célja a magyar tőzsdeképes vállalatok fejlesztése és az azokba való befektetés, valójában minden más kockázati vagy magántőkealap számára lehetséges exitlehetőséget biztosít a tőzsde. Ehhez persze erre alkalmas minőségű befektetések kellenek.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél



A hazai lakossági és intézményi befektetőkről már beszéltünk, de mi a helyzet a külföldiekkel? A részükről megvan a bizalom a magyar tőkepiac felé?

Végh Richárd: Nemrég újult meg a BÉT felelős társaságirányítási ajánlása, ami szerintünk kulcsa annak, hogy meglegyen a befektetők bizalma a tőzsde felé, de ha a számokat nézzük, azok is beszédesek: a BÉT-en jegyzett vállalatok részvényeinek 65 százaléka külföldi befektetők tulajdonában van, azt gondolom, hogy ez komoly bizalmat jelez Magyarország, a listázott vállalatok és hazai tőkepiaci intézményrendszerrel kapcsolatban. Fontos, hogy érdemi jogszabályváltozások történtek az elmúlt években, amelyek hatására tovább tisztult a kép, például a tőzsdei bevezetés menetében vagy a zártkörűből nyilvános részvénytársasággá alakulás kapcsán. Jelenleg is zajlik a prospektus rendelet implementálása, ahol fontos szempont, hogy a magyar tőzsde ne kerüljön versenyhátrányba más európai és régiós piacokkal szemben. A kormányzat és a tőzsde közötti, szabályozással kapcsolatos egyeztetéssorozat nagyrészt már lezárult, de a közös munka még nem, a következő időszakban az ösztönzőkre kerül a hangsúly, hogy olyan környezetet hozzunk létre, amiben kkv-knak vagy akár állami cégeknek érdemes tőzsdére lépniük.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
Elmúltam 16 éves
Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.
FELIRATKOZOM
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium