Orosz gázról és Paks 2-ről tárgyal Orbán és Putyin

2018. szeptember 14. 11:45  english version   
nyomtatás
 
Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehetnek a szeptember 18-ai moszkvai Putyin-Orbán találkozó legfontosabb témái. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az újabb hosszú távú szerződés azonban egyelőre nincs napirenden, noha előzetes egyeztetések már folytak a témában, miután egyelőre a 2020-as évről kell megállapodni.


Szijjártó tavaly ősszel még kijelentő módban nyilatkozott az új hosszú távú szerződésről, akkori szavai szerint új gázszállítási megállapodás váltja majd a lejáró szerződést. Magyarország az importált földgáz jelentős részét az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződés alapján szerzi be, ez azonban lejár 2020 végén. A miniszter a héten a Reuters tudósítása szerint azt mondta, a szerződés már 2019-ben lejárhat, az orosz állásponttól függően. Ez arra utalhat, hogy a magyar kormány előrébb hozná az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződés hatályba lépését. A 2020-as gázévről már legalább tavasz óta folyhat az egyeztetés a külgazdasági és külügyminiszter korábbi szavai alapján. A 2019-es gázszállítások mennyiségéről és áráról a kormány már megállapodott a Gazprommal.

A magyar kormány korábban az Északi Áramlat-2 gázvezeték kapcsán kritikus álláspontot képviselt, ez azonban inkább az Európai Bizottságnak szólt, amely Szijjártó szerint kettős mércét alkalmaz akkor, amikor úgy adott zöld lámpát a Németországot és Oroszországot összekötő gázvezeték építésének, hogy közben a Déli Áramlat projektet "megölte" - fogalmazott a Sputniknak júniusban.

A tárgyaláson valószínűleg a Paksi Atomerőmű bővítéséről is szó lesz. A projekt az eredeti tervekhez képest több éves késében van, a magyar kormány szerint az Európai Bizottság vizsgálata miatt. A testület tavaly márciusban adta meg az engedélyt a beruházásnak. A bővítésről Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. január 14-én írt alá együttműködési megállapodást. A két új atomerőművi blokkot az eredeti terv szerint 2018-ban kezdték volna el telepíteni, és 2025-ben, illetve 2026-ban állhattak volna üzembe. A megállapodás alapján Moszkva a 12 milliárd eurósra becsült bővítési projektet, illetve a Roszatom reaktorainak beépítését 80 százalékban finanszírozhatja, 4-5 százalékos kamatlábú, 30 éves futamidejű államközi hitelből - ezek lehívása már megkezdődött az előkészítő feladatokhoz kapcsolódóan. A projekthez a kormány állami beruházási támogatást nyújt.

Orbán Viktor magyar kormányfő szeptember 18-án tárgyal Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A két vezető legutóbb júliusban találkozott.

Címlapkép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium