Ezeken a magyarországi településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát

2018. április 15. 10:20    
nyomtatás
 
A Paks 2 beruházás kapcsán ritkábban esik szó arról, hogy hová kerülhet a jövőben az új erőműben majdan keletkező radioaktív hulladék. Márpedig ezt Magyarországnak az EU-s előírások értelmében saját hatáskörben kell megoldania. A rendelkezésre álló hazai tároló kapacitást folyamatosan bővíteni kell, a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú radioaktív hulladék végleges elhelyezésére alkalmazható tárolót pedig még csak ezután fogják megépíteni. Lássuk, hova kerülhet majd az új paksi blokkok működése során keletkező sugárzó hulladék.


Az országban jelenleg három helyszínen tárolnak radioaktív hulladékot, ebből egyet azonban nem a Pakson, hanem az egyéb intézményekben (pl. kórházakban) létrejövő radioaktív hulladék elhelyezésére használnak; ezek mellett pedig folynak az előkészületek egy újabb, úgynevezett mélységi geológiai tároló létrehozására is, szintén az atomerőművi hulladék kezelését megoldandó. Ezek a tárolók egyaránt szolgálják a már meglévő Paksi Atomerőmű, valamint Paks 2 radioaktív hulladékának elhelyezését is.

Az atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék átmeneti elhelyezésére már rendelkezésre, illetve bővítés alatt állnak a tárolók Magyarországon is, ugyanakkor a nagy aktivitású radioaktív hulladék, illetve a hosszú élettartamú kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése egyelőre nem megoldott. Ez azonban nem csupán magyar jelenség, miután az első atomerőművek mindössze az 1950-es években jelentek meg világszerte, maga a probléma is viszonylag új.

A jelenlegi uralkodó paradigma alapján a végleges elhelyezésre egy mélységi geológiai hulladéktároló jelentheti a megoldást, amelynek magyarországi helyszínének kiválasztására már javában folynak a munkálatok. Ezt azonban nem a Paksi Atomerőmű új, 5. és 6. blokkjának megépítése teszi szükségessé, hanem a már működő négy blokk miatt is indokolt a létrehozása. Vagyis a mélységi tárolót akkor is meg kellene építenie Magyarországnak, ha a Paks 2 beruházás végül mégsem valósulna meg.

Nézzük, mely létesítmények szolgálnak Magyarországon az atomerőművi radioaktív hulladék tárolására:

Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló (NRHT), Bátaapáti


Az NRHT az atomerőműben keletkező folyékony és szilárd halmazállapotú, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgál.

Ezeken a magyarországi településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát


Míg a szilárd hulladékot zömmel 200 literes acélhordókban, tömörítve tárolják, a folyékony hulladékot az atomerőmű tartályokban gyűjti. Mivel azonban a hulladékokat szilárd formában kell véglegesen elhelyezni, így a folyékony hulladékot szilárdítják a tárolóba történő szállítás előtt. A hordókba zárt hulladék ellenőrzése már az atomerőmű területén, az átvételkor megkezdődik, a hordókat megvizsgálják, mérik a sugárzást, illetve felületi szennyezettséget, de egy szoftveres megoldással a hordókban elhelyezett hulladék aktivitását is képesek ellenőrizni. A veszélyes árunak minősülő hulladékcsomagokat autópályán szállítják a bátaapáti létesítménybe, ahol ugyancsak többszintű ellenőrzésen esik át a rakomány.

Ezeken a magyarországi településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát

RHK

A hordókat korábban vasbeton konténerekbe helyezték, a fennmaradó üres teret pedig inaktív betonnal töltötték ki. Miután azonban 2017-ben az első tárolótér megtelt, 2018 második felétől már az új, kettes kamrába folytatódik a hulladékok leszállítása, ami azonban némileg eltér a korábbiaktól. Az új, a korábbinál helytakarékosabb és gazdaságosabb koncepció egy kompakt hulladékcsomagról szól, ami egy négy hordót befogadni képes, cementpéppel kitöltött fémkonténert jelent. A hulladékcsomagokat a tárolókamrákban kialakított vasbeton medencében helyezik el. A bátaapáti tároló bővítéséhez szükséges harmadik és negyedik kamra bányászati kialakítása befejeződött, a hármas kamrába 2020 körül kezdődhet a betárolás. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a tárolókat a következő évtizedekben folyamatosan bővítik majd, hogy elegendő számú tárolókamra álljon rendelkezésre.

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), Paks


Ezeken a magyarországi településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát


A KKÁT-ban az atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemeket tárolják a végleges elhelyezésüket megelőző ötven éves időtartamra. Az 1997-ben épült létesítménybe évente mintegy háromszáz üzemanyag-kazetta kerül; ennek bővítése is időszerűvé vált, azonban a korábbiaknál kevesebb kazetta elhelyezésével kell számolni, mert a Paksi Atomerőmű 2015 végétől 12 hónaposról 15 hónapos üzemanyagciklusra váltott.

Ezeken a magyarországi településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát

RHK

A kiégett fűtőelemek biztonságos kezelésére több megközelítés is érvényben van. Egyikük, az úgynevezett nyitott fűtőelem ciklus: ebben az esetben a kiégett kazettákat közvetlenül, feldolgozásmentesen helyezik el mélységi geológiai tárolóban. Egy másik metódust jelent a (részben vagy teljesen) zárt fűtőelem ciklus: ekkor az elhasznált fűtőelemet újra feldolgozzák, az így kinyert plutóniumot és uránt pedig újrahasznosítják. Végül létezik egy harmadik megoldás is, miszerint a kiégett üzemanyagot hosszabb időre ideiglenes tárolóban helyezik el, egészen addig, amíg nem döntenek az újrafeldolgozásról vagy a végleges elhelyezésről. Műszaki okok miatt azonban mindhárom eljárásnak része az átmeneti tárolás, ami alatt a kiégett kazetták sugárzása és hőtermelése érdemben csökken, ez pedig a hulladékot is kezelhetőbbé teszi.

Mélységi geológiai tároló - előkészítés alatt


Az egységesnek tekinthető nemzetközi álláspont szerint egy mélységi geológiai tároló alkalmas a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére (amely ebben az esetben nagy aktivitású hulladéknak tekintendő), és a kiégett üzemanyag feldolgozása során keletkezett másodlagos nagy aktivitású hulladékok befogadására is, attól függően, hogy milyen üzemanyagciklus zárási (kiégett fűtőelem kezelési) stratégia mellett születik döntés. Az üzemanyagciklus lezárására ma Magyarországon a kiégett fűtőelemek közvetlen elhelyezését alkalmazzák, a mélygeológiai tároló létrehozására pedig folynak az előkészületek.

Ezeken a magyarországi településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát


Az egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat, majd a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. irányításával az 1990-es évek óta folyik a Nyugat-Mecsekben annak vizsgálata, hogy az úgynevezett Bodai Agyagkő Formációban kialakítható-e egy mélységi geológiai tároló, amely garantálja a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges, biztonságos elhelyezését. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) több évtizedes, fázisokra tagolódó kutatási programot állított össze a mélységi tároló helyének kijelölése. A mélységi tároló megvalósítása időigényes folyamat: több évtizedes felszíni földtani kutatást követően előbb egy felszín alatti kutatólaboratórium létesül, a tervek szerint 2030 körül. Ezt követően előreláthatólag 2055-től kezdődik meg a tároló kialakítása, 500 és 1000 méter közötti felszín alatti mélységben. Az átmenetileg Pakson tárolt kiégett fűtőelemek beszállítása várhatóan 2064-ben indul majd meg.

Ezeken a magyarországi településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát

RHK

Vizsgálatok a Nyugat-Mecsekben

Az elhelyezési rendszert úgy kell megvalósítani, hogy a tároló biztonságát több, egymásra épülő mesterséges és természetes gát összehangolt működése biztosítsa. Ezért a mélygeológiai tárolók kialakításában a legfontosabb szerep a létesítményt befogadó kőzetre (természetes gátra) hárul, a hosszú távú biztonság érdekében. Mélységi tárolót csak ott lehet létrehozni, ahol a földtani képződmény és annak környezete garantálja az elhelyezett hulladékcsomagok nagyon hosszú időre - több százezer, sőt millió évre - szóló elszigetelését. A bodai agyagkő kedvező szigetelő tulajdonságokkal rendelkező, megfelelő vastagságú képződmény, belsejéből radioaktív szennyezés csak úgy kerülhetne a felszínre, ha valamilyen víz kioldaná. Az agyagkő ásványai ugyanakkor megkötik a vizet, és nagyon csekély a vízáteresztő képességük. Ez annak is köszönhető, hogy rengeteg folyadékot képes felvenni a szemcséi és kristályrácsai közé. Ettől megduzzad és "saját testével" zárja el a víz útját.

A hulladéktároló hosszú távú biztonságának megítélése szempontjából alapvető fontosságú a függőleges kéregmozgás - de különösen a kiemelkedés mértékének - értékelése és ismerete is, mert ez kihat a tároló telepítési mélységére is. A kutatás során az RHK Kft. a berillium izotópját (10Be) vizsgálta, amely az elmúlt 20-40 ezer év lepusztulási sebességéről ad információt. A Jakab-hegy oldalából és a Boda környéki dombtetőkről gyűjtött mintákat hazai és francia laboratóriumokban vizsgálták. Az eredmények 0,02-0,05 mm éves helyi lepusztulási sebességet mutattak. A vizsgálódást kiterjesztették a lepusztulási terület patakhordalékának elemzésére is. Az itt kapott eredmények kissé magasabb lepusztulási értéket adnak, amely arra utal, hogy a felszín nagyon kis mértékben emelkedik.

A fenti eredmények szerint a Nyugat-Mecsek kiemelkedésének sebessége több tízezer éves időtávon is legfeljebb 0,05 mm/év, ami a kutatás kezdetén becsült értéknek csupán a tizede. Más vizsgálati módszerekkel is ehhez nagyon közeli értékeket kaptak, ezzel megerősítve az eredmények megbízhatóságát. A lassú kiemelkedés és a mérsékelt lepusztulás a Radioaktív Hulladékokat Kezelő szerint biztosítja, hogy a több száz méter mélységben kialakított geológiai tároló hosszú-hosszú idő alatt sem kerülhet a felszín közelébe.


Címlapkép: Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló, Bátaapáti (Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Portfólió menedzser
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium