Ha minden jól megy, eláraszthatják a magyar tőzsdét az új cégek

2018. április 11. 14:15    
nyomtatás
 
Nem az a cég vagyunk, mint amit az emberek általában gondolnak a tőzsdéről - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában a BÉT Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának igazgatóhelyettese, Paulovits Márton. Hozzátette, hogy örülnének annak, ha már holnap 150 cég tőzsdére lépne, de ez nem realitás, egyelőre azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék a vállalatoknak a tőzsdére lépést és meggyorsítsák a folyamatot.

Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

Xtend, NOMAD, NTfA, ELITE, GINOP, lassan több rövidítés szerepel a BÉT stratégiájában, mint egy középkategóriás autó extralistáján. Hogyan állnak össze ezek a projektek egy tőzsdefejlesztési stratégiává?

Igazából az összes ilyen rövidítésnek egy célja van, ami a stratégiában is megfogalmazott célok között is szerepel, hogy idővel minél több vállalatot vonzzunk be a Budapesti Értéktőzsdére. Mi nem az a cég vagyunk, mint amit az emberek általában gondolnak a tőzsdéről, hogy ülünk a Szabadság tér 7-ben, és várjuk a vállalatokat, hogy idejöjjenek, várjuk az új OTP-t, az új Molt. Proaktívan teszünk azért, hogy minél több vállalkozás legyen a tőzsde közelében. Azt szeretnénk, hogy a tőzsde, mint releváns finanszírozási eszköz a vállalatok fejében ott legyen, ugyanúgy, ahogy egy nyugati társadalomban ott van. Természetesen örülnénk annak, ha már holnap 150 cég tőzsdére lépne, a realitás azonban inkább az, hogy egyelőre megteremtjük ennek a feltételeit, és egy olyan infrastruktúrát építünk ki, amin keresztül megkönnyíthetjük és felgyorsíthatjuk a vállalatok tőzsdére lépését. Azt szeretnénk, ha kihasználnák a tőzsde nyújtotta lehetőségeket azok a dinamikusan növekvő vállalatok, amelyek számára nem okoz problémát a transzparencia, és tudják, hogy ezen a piacon mik a játékszabályok.

A gyakorlatban ez hogy néz ki? Mennyit járnak a BÉT szakemberei terepre?

A személyes kapcsolattartás abszolút a munkánk része, igyekszünk kapcsolatba kerülni minden olyan vállalattal, amelyik potenciálisan tőzsdére tarthat, legyen az nagyvállalat, középvállalkozás vagy kkv, illetve minden olyan vállalkozás, amely a Jeremy-programban kinevelkedett, túlvan az első, második körös befektetésen, és szeretne valahogyan további pluszforráshoz jutni. Őket is nagyon szívesen várjuk, sőt ez egy nagyon fontos bázis lehet. Van direkt akvizíciós tevékenységünk is, a Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóság azzal foglalkozik, hogy sok más mellett ápolja az együttműködéseket, direktben találkozik cégekkel, felveszi a kapcsolatot a NOMAD-okkal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy csak tavaly több mint 200 találkozón vettünk részt, ezeknek a találkozóknak a többségén kis- és középvállalkozásokkal találkoztunk. Ökoszisztémát építünk, kapcsolatban vagyunk a különböző szervezetekkel, az MFB Investtől az MGYOSZ-on át a KAVOSZ-ig, MKIK-ig, MAPI Klubig azt szeretnénk, hogy mi legyünk annak a rendszernek a középpontjában, amelynek a célja, hogy egy egészségesebb tőkepiaci kultúra jöjjön létre. A magyar gazdaság alapvetően hiteltúlsúlyos, ami egyelőre nem jelent problémát, de érdemes a 2020 utáni időszakra is felkészülni, amikor az EU-támogatások és a kamatkörnyezet is megváltozhat. Számos tanulmány kimutatta, hogy egy erős tőkepiac nélkül nem lehet erős a gazdaság. Sokkal ellenállóbb a gazdaság a ciklusokkal szemben, ha erős tőkepiac áll rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan a szabályozási környezet változtatásán is dolgozunk, hatással vagyunk arra is, hogy hogyan módosuljon a tőkepiaci törvény, a lényeg az, hogy olyan szabályozási rendszer alakuljon ki, amibe jól tudnak beleilleszkedni a vállalatok, mert ne felejtsük el, hogy ez az egész cég egy szabályozáshalmaz is, ha nagyon távolról nézünk rá.

Mennyire jellemző az, hogy a hazai cégek fejében már ott van a tőzsde, mint finanszírozási forrás?

Mostanra eljutottunk oda, hogy a cégek sok esetben már minket keresnek, bejönnek, érdeklődnek, hallják, hogy a tőzsdén most valami alakul. A tőzsde elkezdett nyitni a kisebb vállalatok felé is, az Xtend piaccal is az a célunk, hogy tágítsuk az eddigi bázist. A középvállalatok aktívan érdeklődnek a tőzsdei lehetőségek iránt, de azt azért látni kell, hogy sok még a munka. Fontosnak tartjuk az edukációt is, a tőkepiaci kultúra fejlesztését, mert hiába látják a vállalkozások, hogy milyen kvalitatív és kvantitatív előnye lehet annak, ha jól használják a tőkepiacokat, ettől még lehet, hogy nem akarnak transzparenciával élni, nem szeretnének radar fölé kerülni, és az is lehet, hogy nem értik, hogy mivel is jár az, ha egy külső tulajdonostársat beengednek a vállalatba. Emiatt egyébként sokkal könnyebb olyan vállalatokkal beszélni, amelyek már találkoztak valamilyen formában kockázati vagy magántőkével.

Ha minden jól megy, eláraszthatják a magyar tőzsdét az új cégek


Kik segítik ezeknek a cégeknek a tőzsdei felkészítését?

A sales tevékenységünk fontos pillérei a NOMAD-ok, vagyis a kijelölt tanácsadók, akik gyakorlatilag a mi előfutáraink. Jelenleg 15 ilyen tanácsadó segíti a munkánkat, corporate finance butikok, befektetési szolgáltatók, a legnevesebb tanácsadók. Ők azok, akik kifejezetten az Xtend piacon fogják majd a vállalatok kezét, ezen a piacon kötelező ugyanis a NOMAD-ok igénybevétele, ők készítik fel a vállalatokat, készítik el az információs dokumentumot, tájékoztatót, elmondják a vállalatoknak, hogy mit is jelent a tőzsde, kiválasztják azokat a cégeket, amelyekkel érdemes együttműködni, és aztán kvázi egy reputációs bélyeget is rányomnak a cégre.

Hogyan jön létre a kapcsolat, ki mondja meg, hogy melyik tanácsadó, melyik cég pályafutását segítse?

Ebben függetlenek szeretnénk maradni, nem szeretnénk mi megmondani, hogy melyik cég melyik tanácsadóval működjön együtt. A folyamat általában úgy néz ki, hogy az érdeklődő vállalatok megkérdezik tőlünk, hogy kivel lenne érdemes együttműködni, mi pedig egy 15 tanácsadóból álló listát adunk nekik, amelyről választva ők önthetik el, hogy kivel dolgoznának együtt szívesen. Valamilyen szinten közgazdasági versenyszemléletet is tükröz, hogy a tanácsadók kvázi versenyeznek azokért a cégekért, amelyek részvényeit később az Xtend piacra is bevezethetik. Emellett a saját csapatunk is segíti a vállalatok stratégiai gondolkodását kvázi tőkepiaci tanácsadás keretében.

Miben különbözik az Xtend piac a "hagyományos" tőzsdétől?

Az Xtend piac inkább egyfajta platform, amely sok szempontból nagyon hasonlít a tőzsdére, de részben uniós definíciós okokból nem szabályozott piac, miközben a működése nagyon hasonló a hagyományos tőzsdéhez. Ugyanúgy lehet kereskedni rajta, ugyanúgy Xetra van mögötte, vannak befektetők, befektetési szolgáltatók, abban viszont különbözik a hagyományos piactól, hogy bizonyos szempontból könnyített feltételekkel vezethetik be a részvényeiket erre a platformra a hazai középvállalatok. Két típusú céget várunk erre a platformra: egyrészt olyanokat, amelyek stabil cash-flow-termelő képességgel rendelkeznek, 2-5 milliárd forint árbevételt és értelmezhető EBIDTA-t termelnek, másrészt inkubációs szakaszban lévő vállalatokat, amelyek nagy növekedés előtt állnak, ugyanakkor nem 20 éve vannak a piacon, és nem rendelkeznek stabil cash-flow-termelő képességgel, de van az a befektetői kör, amelyik el akar érni hozzájuk. Végső soron az egész tőzsde arról szól, hogy a keresletet összehozzuk a kínálattal, és azt gondoljuk, hogy ez a platform, az Xtend egy jó lehetőség lehet erre. Az Xtend esetében a hangsúly a növekedésen van: ez a piac lehet az első lépcsőfok a tőkepiaci sztori felépítésében, és segítségével a hazai középvállalatok megléphetik a következő nagy ugrást.

Vannak olyan cégek, amik már célkeresztben vannak?

Igen vannak, például azok a vállalatok, amelyek a BÉT50 kiadványunkban is szerepelnek. A két éve és tavaly is elkészített kiadványunkban inspiráló vállalkozásokat mutatunk be, olyan cégeket, amelyek vezetői tudják, hogy mi az a "cégem a termékem koncepció". Úgy látjuk, hogy a hazai középvállalati szektorban számtalan olyan vállalat van, amelynek az irányítói órákig tudnak beszélni arról, hogy mivel foglalkozik a vállalatuk, milyen terméket hogyan gyártanak le, de ha azt kérjük tőlük, hogy mondják el, hogyan épül fel a vállalatuk, milyen stratégiával, milyen szervezeten keresztül érik el a céljaikat, akkor az már jóval nehezebben megy. Pedig ez is fontos, mi ezt a gondolkodást szeretnénk elültetni a hazai kkv-vezetők fejében, hiszen az élet szinte minden pillanatában el kell tudnod adni magadat. A BÉT50-be mi olyan sztorikat keresünk, amiken keresztül meg tudjuk mutatni, hogy hogyan lehet bemutatni egy jó "cégem a termékem koncepció"-t.

Milyen segítséget nyújt a BÉT azoknak a vállalatoknak, amelyek a tőzsdére igyekeznének, de nem igazán tudják, mivel is jár az valójában?

A hazai középvállalatok részére rendelkezésre áll az ELITE Program, amellyel a célunk a tőkepiaci kultúra fejlesztése. Látjuk azt, hogy a vállalatok általában kevésbé értik a tőkepiacot, nem tudják, hogy mit jelent a tőzsdére lépés, mivel jár az, ha be kell engedni egy külső tulajdonost. Ezért kötöttünk egy együttműködési megállapodást a londoni tőzsdével, azért, hogy a magyar vállalatok is részt vehessenek a 2012-ben Milánóból elindult 2 éves programban, amely kicsit olyan, mint egy vállalati MBA. A program nemcsak oktatásról szól, hanem kapcsolatépítésről, vizibilitásról is, ezt már megtapasztalhatta az a 10 hazai cég, amelyik tavaly lépett be az ELITE-be. Kicsit más világba csöppennek ezeknek a cégeknek a vezetői, megtapasztalhatják, milyen például Londonban angol nyelven előadást tartani úgy, hogy közben a potenciális befektetők figyelik őket, és a legnagyobb bankokkal egyeztetnek, angolul beszélgetek. Ezek mind olyan dolgok, amelyek erősebb középvállalati szektorhoz, erősebb gazdasághoz vezethetnek, ezért gondoltuk, hogy érdemes a BÉT-nek is támogatnia a hazai cégeket abban, hogy részt vegyenek a programban, amely egyébként tőzsdesemleges, hiszen mi úgy akvirálunk ide cégeket, hogy nem feltétlenül azt várjuk el tőlük, hogy akár már jövőre tőzsdére menjenek, de természetesen vannak köztük olyanok vállalatok, amelyeknek ez a deklarált céljuk. A program 10 modulból áll, a stratégiától az IPO-szimulációig sok mindenen végig vezetik a résztvevőket, ami egyébként a mi munkánkat is segíti, hiszen lényegesen könnyebb úgy beszélgetni tőzsdei bevezetésről a vállalatokkal, hogy a folyamat logikája, lépései ismertek a számukra. Tavasszal és ősszel indulnak szemeszterek, a következő május elején indul, és az április 20-i hétig várunk jelentkezéseket. A kritériumokat úgy határoztuk meg, hogy valóban elit társaság jöjjön létre, a programba jelentkező cégeknek nagyjából 1,5-3 milliárd forint árbevételt, 5 százalékos EBIT- és 10 százalékos EBIDTA-marzsot kell elérniük.

Sok cég arra panaszkodik, hogy a tőzsdére lépés költséges, az IPO anyagi oldala is elijesztheti a vállalatokat.

Ez valóban így van, a tőzsdére lépés pénzbe kerül, ráadásul Magyarországon a kevés tőzsdei bevezetés miatt nincs méretgazdaságosság, nem alakult ki kompetitív árazás, ezért is láttuk azt, hogy érdemes támogatni a tőzsdére igyekvő vállalatokat. A tőzsdei felkészülést segítő Mentoring Programunk keretében a résztvevő vállalatok 50 százalékos intenzitású, legfeljebb 40 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapnak. Ebből a cégek igénybe vehetnek corporate finance tanácsadást, kommunikációs tanácsadást, adó-, cégjogi átvilágítást, tanácsadók készítik fel a vállalatokat a tőzsdei jelenlétre.

A tőzsdefejlesztési alap milyen csatornákon keresztül segíti a tőzsdei bevezetés előtt álló cégeket?

Az NTfA egy 13 milliárd forintos alap, amelynek a kezelője a Széchenyi Tőkealap-kezelő (SZTA). Az alap célja, hogy olyan vállalkozásoknak nyújtson tőkét, amelyek megjelennek az Xtend piacon, az alap befektet a vállalkozásokba, de akár IPO keretében le is jegyezheti az adott cégek részvényeit. Alapvetően kétféleképpen fektethet be az SZTA, egyrészt hasonlóan a kockázati tőkéhez, amikor zártkörű befektetés történik, és az azt követő 0-24 hónapban legalább az Xtend piacon listázásra kerül a cég, másrészt IPO keretében is befektethet az alapkezelő. Az SZTA és a tőzsdefejlesztési alap két oldalról is segíti a működésünket, kínálati oldalon azzal, hogy növekszik azoknak a cégeknek a száma, amelyek a tőzsde közelébe kerülnek, keresleti oldalon pedig egy bizalmi faktort jelenthet, ha IPO során lejegyez papírokat, és vállalja, hogy néhány évig megtartja azokat.

Hány olyan vállalat lehet ma Magyarországon, amelyiknél szóba jöhet a tőzsdei bevezetés?

A BÉT egy scoring rendszer segítségével két éve már beazonosította a tőzsdeképes vállalatokat, most pedig újra elkészítjük ezt a listát, amelyen nagyjából 300-400 vállalat szerepelhet, ez az igazi elit, ezek azok a cégek, amelyek egy szigorúan kvantitatív kritériumrendszer alapján akár már holnap tőzsdére mehetnének, azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a tőzsdére lépés nagyon fontos tulajdonosi döntés is, vagyis nem elég, ha egy vállalat megérett a tőzsdei jelenlétre, a cég vezetőinek mérlegelniük kell a tőzsdei jelenléttel járó kötelezettségeket, nehézségeket esetleges kockázatokat is.

Ha minden jól megy, eláraszthatják a magyar tőzsdét az új cégek


Hol tart a kkv-k becsatornázása a magyar tőzsdére?

A stratégiánk előbb említett elemeinél már mindenhol elindult a munka, a BÉT50 kiadványunkat 2016-ban és 2017-ben is elkészítettük, és idén is kiadjuk, ehhez kapcsolódóan pedig lesz egy konferenciánk is várhatóan szeptember 20-án, ami a középvállalatok csúcstalálkozója lesz. Az ELITE Program tavaly 10 hazai résztvevővel elindult, azt szeretnénk, hogy idén 10 újabb cég vegyen részt a programban, a cél az, hogy minél több vállalatnak mutassuk meg, hogy a tőzsdére lépés nem megugorhatatlan, és járhat olyan előnyökkel, amiket érdemes kiaknázni. Részben ezzel a céllal a hazai ELITE-közösséget is szeretnénk összefogni, aktívan szervezünk nekik workshopokat, összekötjük őket a tanácsadókkal. A már említett Xtend piac tavaly ősszel elindult, a technikai háttér tehát már adott ahhoz, hogy elinduljon a papírokkal a kereskedés, vagyis már most is tudna jönni cég az Xtendre, ha akarna, de a érezhető, hogy vár a piac egy olyan fajta plusz támogatást, mint amit most már a Mentoring Programunk és a tőzsdefejlesztési alap tud nyújtani.

Mikor kerülhetnek be az első cégek a tőzsdefejlesztési alapba?

A következő egy-két hónap többek között az alapkezelési szabályzat véglegesítéséről, a befektetői bizottság létrehozásáról fog szólni, gyakorlatilag a nulláról fel kell építeni egy csapatot és egy komplett döntési mechanizmust. Jól állunk a tárgyalásokkal, akár már nyár elején jöhetnek az első cégek, de ennél valószínűbb, hogy idén ősszel jelenjenek meg az első cégek az Xtenden. Azt viszont látni kell, hogy ebben a rendszerben minden mindennel összefügg, az Xtend akkor fog beindulni, ha a tőzsdefejlesztési alap már aktívan befektethet, az egész folyamatot támogató Mentoring Program pedig már el is indult, arra már jelentkezhetnek is a vállalatok. Látunk arra esélyt, hogy már idén ősszel megjelenjen az új platformon olyan cég, amelyik gőzerővel dolgozik azon, hogy belépjen az Xtendre, ami már csak azért is fontos lenne, mert több olyan vállalatról is tudunk, amelyik figyeli a versenytársakat, és amennyiben azok tőzsdére mennének, akkor ők is megfontolnák.

A gyakorlatban hogyan működik majd az Xtend piac? Hol lehet követni az árfolyamokat? Hol lehet megvásárolni az ott forgó papírokat?

Ugyanaz a Xetra rendszer áll az Xtend mögött, mint ami a Standard vagy a Prémium kategória kereskedési hátterét nyújtja, a BÉT honlapján létrehoztunk egy Xtend szekciót, ahol a befektetők hozzájuthatnak a legfontosabb információkhoz, a részvényeket a másodpiacon ugyanúgy befektetési szolgáltatókon keresztül lehet majd megvásárolni, mint bármely más részvényt, kezdetben 7-8 forgalmazó lesz aktív a másodpiacon. Egyelőre nem számítunk arra, hogy az Xtendre bevezetett részvényeknél olyan elsődleges részvénykibocsátásra kerüljön sor lakossági oldalon, mint amit mondjuk a Duna House-nál vagy az Alteónál láttunk. A tipikus út inkább a zártkörű tőkebevonás lesz, és ha a nagyobb tulajdonosok eladnak majd a részvényeikből, akkor piacon lehet belőlük vásárolni.

Mi garantálja, hogy a befektetők nem égetik majd meg magukat az Xtend piac részvényeivel?

Az igaz, hogy ezeknek a részvényeknek a kockázati profilja más, mint ami a nagyobb vállalatok részvényeit jellemzi, ezért is fontos a lakossági ügyfelek edukációja. A BÉT ezen a területen is aktív. Tőzsdetanfolyamokat szervezünk részben azzal a céllal, hogy a befektetők megértsék, ezekkel a részvényekkel nem csak nyereséget lehet elérni. Ezen felül azok a struktúrák is egyfajta garanciát jelentenek, amelyek be vannak építve a rendszerbe, például a BÉT és az MNB felügyelete, a kijelölt tanácsadók reputációja, a tőzsdefejlesztési alap kockázatkezelése mind azt biztosíthatja, hogy a sztorik ne menjenek félre.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
FELIRATKOZOM
Tematikus cikk

Jó kávé és masszázs? - így tarthatod meg a munkavállalóidat (x)

Mit tehet a munkáltató, hogy növelje a munkatársak elégedettségét? 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Portfólió menedzser
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium