Pénzforgalmi árazási problémák: lépniük kell a bankoknak

Kajdi László, Sin Gábor, Varga Lóránt
2019. április 12. 10:25    
nyomtatás
 
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.

A témával kiemelten foglalkozunk május 28-ai Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon. Érdemes eljönni!




Korábbi cikkeink alapján a hazai elektronikus pénzforgalom árazása terén két fő probléma azonosítható. Egyrészt, a fogyasztók teljes díjterhe a tranzakciós illetéket kiszűrve is nagyon magas nemzetközi összehasonlításban, ami a magyar bankszektor ezen a területen is megmutatkozó hatékonysági problémájára utal. Másrészt, az árazási szerkezet kedvezőtlen kialakítása önmagában is komolyan hátráltatja az elektronikus fizetési módok elterjedését. A nem megfelelő árazási struktúra három területen, a tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó jelentős mértékű díjakban, a kisértékű tranzakciókat aránytalanul megdrágító minimumdíjakban és a nagyobb összegű tranzakciók terheit számottevően megnövelő értékarányos díjakban nyilvánul meg.

A külföldi adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a vizsgált 11 európai uniós tagországban jellemzően nem az átutalási tranzakciók darabszáma vagy értéke alapján terhelik a fogyasztókat az átutalások díjai, hanem azt csomag-jelleggel, az időszakos számlavezetési és/vagy betéti kártya díjakban érvényesítik a bankok. Ez egyben azt is jelenti, hogy a belföldi, helyi devizában denominált elektronikus tranzakciókhoz nem kapcsolódnak közvetlen díjak.

Pénzforgalmi árazási problémák: lépniük kell a bankoknak
Klikk a képre!


Külön érdemes kitérni a kisösszegű pénzforgalom egy egyre jelentősebb szolgáltatásához, a közeljövőben gyakorlatilag minden európai országban elérhetővé váló azonnali fizetéshez kapcsolódó nemzetközi árazási gyakorlatra. E szolgáltatás szerepe azért is jelentős, mivel olyan sokoldalú felhasználást biztosít, ami szinte minden fizetési helyzetben lehetővé teszi alkalmazását, ezáltal pedig a készpénzes tranzakciók kiváltását. Az eddigi következtetéseinkkel egybevágóan, a sikeresen működő azonnali fizetési rendszerekben sem terhelik tranzakciókhoz kapcsolódó közvetlen költségek a lakossági fogyasztókat. Az Európai Központi Bank tanulmánya alapján a már működő európai azonnali fizetési rendszerek többségében (angol, dán, svéd) a lakossági fogyasztók jellemzően ingyen vehetik igénybe a szolgáltatást. Ezzel szemben az előző cikkünkben bemutatott számításaink alapján Magyarországon változatlan banki árazási struktúra mellett az ügyfelek jelentős költségekkel szembesülnének az azonnali fizetés bevezetésekor.

A helyes ösztönzést megvalósító árazás fontosságára jó példát mutat a bankkártyás fizetések díjszerkezete is. A hazai bankok ebben az üzletágban már évekkel ezelőtt maguktól bevezették a csomagárazást, aminek keretében az éves kártyadíj megfizetése mellett az ügyfelek korlátlan számú és összegű kártyás vásárlást hajthatnak végre minden további költség nélkül. Biztosak lehetünk benne, hogy ha a jelenlegi gyakorlattal szemben az ügyfeleket az éves kártyadíjon túl az egyes kártyás fizetések után is díjak terhelnék, akkor nem figyelhettünk volna meg tartós 20-25 százalékos forgalombővülést ennél a fizetési módnál az elmúlt években, és a kisebb összegű kártyás vásárlásokat gyorsító érintéses fizetés sem ért volna el olyan elsöprő sikert, mint amit jelenleg tapasztalhatunk.

Mindezek miatt fogalmaztuk meg azt a célt, hogy a bankok az európai trendekkel és a legjobb nemzetközi gyakorlattal összhangban az átutalások esetében is alapszolgáltatásként biztosítsák a jövőben minden hazai lakossági ügyfél számára, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű tranzakciót indíthasson további költségek nélkül. E cél megvalósítására véleményünk szerint a hazai pénzforgalom fejlődése szempontjából a legkedvezőbb mód az lenne, ha a bankok egyoldalúan elengednék az azonnali átutalás szabályainak megfelelő tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó jelenlegi díjaikat valamennyi, lakossági ügyfelek által használt számlatermék esetében, és ilyen díjat a jövőben bevezetésre kerülő számlatermékek esetében sem alkalmaznának.

A tranzakciókhoz közvetlenül kötődő lakossági átutalási díjak egyoldalú elengedését az alábbi tényezők indokolják:

  • Az egyoldalú díjelengedés hatékonyan kezelné a hazai pénzforgalmi árazás összes feltárt szerkezeti problémáját. Javaslatunk megvalósulása esetén a tranzakcióhoz kapcsolódó díjak eltűnésével rövidtávon csomagár jellegűvé alakulna valamennyi lakossági számlatermék. Ezáltal megszűnne az az erős ellenösztönzés, amit a jelenlegi árazási szerkezet jelent az elektronikus fizetési módok növekedése tekintetében. Az átutalásokhoz közvetlenül kapcsolódó díjak eltörlésével ráadásul a bankok egyben felszámolnák a legnagyobb torzítást okozó díjtételeket, a minimumdíjakat és az értékarányos díjakat is.
  • A díjelengedés egyrészt az ügyfelek jelenlegi magas költségei miatt indokoltan várható el a bankoktól, másrészt az ezzel vállalt teher korlátozott mértékű és középtávon számukra is kifizetődő lenne. Az egyoldalú díjelengedés indokolt, hiszen a korábbi cikkeinkben bemutatott eredmények alapján a magyar lakossági pénzforgalmi költségek a tranzakciós illetékkel korrigálva is a legmagasabbak a vizsgált európai országok között. Javaslatunkkal egy lépést tehetünk abba az irányba, hogy e kimagasló díjterhek csökkenjenek. 2018-ban 24 milliárd forint volt a bankok lakossági átutalásokhoz kapcsolódó teljese díjbevétele. Javaslatunk ugyan nem csökkentené ezt az összeget nullára, hiszen csak az azonnali átutalás szabályainak megfelelő lakossági tranzakciók díjmentességét kezdeményezzük, azonban e bevétel túlnyomó része vélhetően ezekből az átutalásokból származott. Ez az összeg a bankszektor teljes pénzforgalmi díjbevételének 4,5 százalékát, a teljes tranzakciós illetékteherrel csökkentett pénzforgalmi díjbevételének pedig 7,4 százalékát teszi ki. Nem kétséges, hogy a bankokat rövid távon érzékenyen érintené ez a bevételkiesés, véleményünk szerint azonban középtávon a saját érdeküket is szolgálná az átutalási díjak elengedése. Elsősorban azért, mert várhatóan már a közeljövőben jelentősen fokozódni fog az a verseny, amit a jellemzően tranzakciós díjaktól mentes, vagy nagyon olcsó fizetési megoldásokat kínáló fintech és bigtech vállalatok támasztanak a hagyományos bankokkal szemben. Jelenlegi árazási szerkezetükkel a hazai bankok komoly piacvesztéssel számolhatnak az új versenytársakkal szemben, különösen a fiatalabb, innovatív technológiákra nyitottabb csoportoknál, ami ügyfélkapcsolataik erősségét és ügyfélkörük összetételét is számottevően befolyásolhatja.

    Pénzforgalmi árazási problémák: lépniük kell a bankoknak

  • Az egyoldalú díjelengedéssel a bankok jelentős lépést tehetnek abba az irányba, hogy a kormányzat a közeljövőben megszüntesse a lakossági átutalások után fizetendő tranzakciós illetéket. Becslésünk szerint 2018-ban a bankoknak nagyjából 15 milliárd forint illetékfizetési kötelezettsége keletkezett a lakossági átutalások után. Az e tranzakciókhoz kapcsolódó 24 milliárd forint éves banki díjbevétel általunk javasolt egyoldalú elengedésével tehát a bankok minden kétséget kizáróan bizonyítanák, hogy előre átengedik ügyfeleiknek minden esetleges jövőbeli illetékcsökkentés teljes összegét. (Ellentétben például a lakossági átutalások 2019. január 1-től hatályos 20 ezer forintos illetékalap-csökkentésével, aminek kedvező hatása számításaink szerint a bankszektor egészére nézve nem érvényesült maradéktalanul a lakossági ügyfelek díjterhelésében.) Ez az együttműködő magatartás véleményünk szerint jelentősen növelné a kormányzat hajlandóságát arra, hogy a közeljövőben valóban tovább csökkentse, vagy akár teljesen eltörölje a lakossági átutalásokhoz kapcsolódó tranzakciós illetéket. Amennyiben pedig ez megvalósul, úgy az egyoldalú díjelengedés terhe végeredményben 9-10 milliárd forintra, a jelenlegi teljes pénzforgalmi díjbevétel 2 százalékára csökkenne a bankszektor szintjén.
  • A díjelengedéssel széles körben megvalósuló csomagárazás a hazai lakosság pénzügyi tudatosságát is nagyban segítené azáltal, hogy korábban nem látott átláthatóságot és összehasonlíthatóságot teremtene a banki számlatermékek körében. Az átalakítás kedvező hatása az ügyfelek szempontjából abban is tetten érhető lenne, hogy a jelenlegi rendkívül bonyolult és nehezen áttekinthető árazási struktúrákkal szemben lényegesen könnyebben összehasonlíthatóvá válnának a banki díjak. Ez a változás tehát a hazai pénzügyi tudatosságot is erősítheti, a számlaváltási döntéseket támogathatja, és ezen keresztül pedig a pénzforgalmi szolgáltatók közötti versenyt is élénkítheti.


Az azonnali fizetés indulása mindenképpen kitüntetett időpontot jelent a pénzforgalmi árazási problémák kezelése tekintetében, hiszen az elektronikus fizetések elterjesztésének közös nemzetgazdasági célja szempontjából egyszeri és kivételes lehetőséggel kecsegtet. Amennyiben a bankok már az azonnali fizetési szolgáltatás indulására megvalósítják javaslatunkat, elérhetik, hogy az új szolgáltatással kapcsolatban az ügyfeleket ért első benyomások minden tekintetben kedvezők legyenek. Ez nagymértékben segítheti a szolgáltatás igénybevételének gyors elterjedését, és ezáltal az elektronikus pénzforgalom arányának korábbiaknál dinamikusabb növekedését.

A szerzők az MNB munkatársai.

A témával kiemelten foglalkozunk május 28-ai Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon. Érdemes eljönni!

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium