Mi hiányzik a magyar vállalkozói szférából? Miért nem tudnak nemzetközi cégek célpontjaivá válni?

2018. szeptember 27. 16:15    
nyomtatás
 
Nem könnyű eldönteni, hogy mi hiányzik a magyar vállalkozói szférából ahhoz, hogy komoly nemzetközi cégek célpontjaivá váljanak, de az biztos, hogy van mit behozni, derült ki az Internet Hungary egyik kerekasztal beszélgetésén. A panel tagjai szerint probléma cégméret, a világra nyitott menedzserek hiánya, a befelé fordulás és az ambíciók hiánya is.


A Közép-Kelet európai régióban Csehországban kiugróan magas a vállalat felvásárlási tranzakciók száma, de Lengyelországban is számottevően több, mint a magyar piacon - derült ki az Internet Hungary konferencia befektetői panelbeszélgetésén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a piaci viszonyok kedveznek a cégfelvásárlásoknak, a vevői oldalon van tőke, olcsó a külső forrás, tehát nagy az érdeklődés, a célpontok pedig jó éveket tudnak maguk mögött, és ma még a növekedési kilátásaik is kedvezők.

Lehet, hogy idén rekordot dönt Magyarországon a felvásárlások száma és értéke, de a konjunktúra jelenlegi fázisában sokkal több tranzakcióis lehetne
- mondja erről Simonyi Tamás a KPMG szenior igazgatója.

Simonyi Tamás szerint probléma nem teljesen ország specifikus, hiszen az egész régió alulárazott, és kicsik a célpontként szóba jövő vállalatok. Így lehetséges, hogy az egész 90-100 millió fős régió felvásárlási piaca nem éri el a 8 milliós Ausztriáét, és fényévekkel van lemaradva a német piactól. Magyarországon a 10-15 millió eurós üzlet nevezhető szokványos méretnek, a 30 millió eurós tranzakció már nagynak számít, 100 millió felett pedig már a célpont jellemzően valamilyen államhoz közel álló vállalat. Eközben Ausztriában a 60, Németországban pedig a 200 milliós felvásárlások családi vállalkozások között köttetnek.

A probléma kulturális összetevőire hívta fel a figyelmet Szalai Tamás a CEE Equity Partners befektetési igazgatója. Szalai szerint az információ felhasználás kultúrája nem alakult ki Magyarországon, a tulajdonosok nem osztják meg a potenciális vevőkkel azt a tudást, ami pedig értékkel bír, és elhallgatják azokat, amik szerintük feszültség forrásai lennének, így például az adóelkerülési technikákat. Emiatt egy magyar tranzakció átfutási ideje 4-6 hónap, míg ugyanez a deal a fejlett országokban 2-3 hónap alatt lezárul.
Az idősebb magyar vállalkozók jelentős része nem kifejezetten növekedéspárti, nem ambicionálja a határokon túli terjeszkedést, és üzleti értelemben sokszor nem látnak messzebb az ország határainál - hívta fel a figyelmet Simó György, a Day One kockázati tőke társaság alapító partnere. Simó, és Török József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatója ugyanakkor egyetértettek abban, hogy befektetési célpontjaik közé tartozó kisebb, fiatalabb technológiai vállalkozásoknál ez nem okoz gondot.

A Day One egyébként is olyan startupcégekbe fektet, akik eleve a világpiacot célozzák meg termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal. Ők az első perctől kezdve arra készülnek, hogy megtalálják a befektetőjüket, és többnyire meg is szerzik az ehhez szükséges tudást. Török szerint ugyanakkor a régivágású magyar cégvezetőket gyakran önállóságuk elvesztése tartja vissza attól, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt engedjenek be a cégbe. Az alapkezelő praxisában több olyan sikertelen tranzakció is volt, amely nem az áron, hanem a szavazati jogok átadásának kérdésén futott zátonyra.

A vállalati kultúra témaköréhez csatlakozva Simonyi Tamás elmondta, hogy a rendszerváltáskor, vagy közvetlenül azután indult, mára több milliárdos árbevételűre nőtt magyar cégeknél fel sem vetődik a tőkén keresztüli finanszírozás lehetősége, amely lehetővé tenné, hogy egy külső befektető segítségével tőkét bevonva elinduljanak a külföldi terjeszkedés útján. Ehhez az ugráshoz a KPMG partnere szerint egyszerűen hiányzik az ambíció, ami oda vezetett, hogy Magyarországon a multikon kívül alig van olyan vállalkozás, amely exportra termelne, ez pedig gátat szab a növekedésüknek, és annak, hogy vonzó befektetési célponttá váljanak.

Címlapkép: MTI - Mohai Balázs

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium