Mit tanultunk a tíz évvel ezelőtti Lehman-csődből?

2018. szeptember 16. 11:05    
nyomtatás
 
Tíz évvel ezelőtt ment csődbe a Lehman Brothers, ami olyan eseménysor kezdete volt, amire nagyon kevesen számítottak. A csőd mély nyomot hagyot a tőzsdéken is, rég nem látott esés bontakozott ki, van olyan tőzsde, amelyik még mindig nem heverte ki a megrázkódtatásokat. A befektetők számára a sok tanulság közül az egyik legfontosabb, hogy függetlenül attól, mennyire érzik a tőkepiaci környezetet biztonságosnak, érdemes diverzifikációval, stopp-loss megbízásokkal, a pozíciók méretének helyes megválasztásával megfelelően kezelni a kockázatot, mert nem a 2008-2009-es volt az utolsó.


Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

Masszív esés a világ tőzsdéin


A Lehman csődje valósággal sokkolta a befektetőket, ugyanis mindenki arra számított, hogy valaki előbb-utóbb mégiscsak megmenti a bankot, ha más nem, akkor az állam. Az, hogy ez elmaradt, már aznap nagy esést okozott a részvénypiacokon, az irányadó amerikai indexek 3,5-4,4 százalék közötti eséssel zártak, a fontosabb európai tőzsdéken 3-4 százalékos mínuszokat lehetett látni, az ázsiai indexek pedig 5-6 százalék közötti csökkenéssel zártak.

A Lehman Brothers részvényei akkor már 2007 óta mélyrepülésben voltak, 2008 márciusában, a Bear Stearns megmentése idején már azt találgatta mindenki, hogy vajon a Lehman Brothers lesz-e a következő, ennek megfelelően beszakadtak a részvények is. 2008 elején még 70 dollár környékén kereskedtek a Lehman Brothers részvényeivel, 2008 szeptemberében, a csőd bejelentését megelőző héten viszont már 4 dollárt sem értek a papírok.

Mit tanultunk a tíz évvel ezelőtti Lehman-csődből?


Az igazi részvénypiaci turbulenciák azonban ezután következtek, ahogy sorra dőltek ki a csontvázak a szekrényekből a bankoknál és ahogy a likviditási-bizalmi válság mindenkit elért. A valaha volt 10 legnagyobb S&P 500-esésből három a Lehman-csődöt követő hetekben történt.

Mit tanultunk a tíz évvel ezelőtti Lehman-csődből?


Az amerikai és az európai indexek 2009 elején érték el a mélypontjukat, addigra a Lehman-csődöt megelőző naphoz képest 40 és 50 százalékos eséseket szenvedtek el az indexek.

Mit tanultunk a tíz évvel ezelőtti Lehman-csődből?


Relatíve gyors felépülés, nagy veszteségekkel


A fontosabb indexek közül néhány, például az S&P 500, a Nasdaq, az ázsiai indexek közül pedig a hongkongi Hang Seng már néhány nap alatt "magához tért" és visszakúszott a Lehman csődje előtti záróértékére. Utólag visszatekintve ez azonban csak egy kis korrekció volt, az igazán nagy esések ezután jöttek. Így több hónapot kellett várni arra, hogy tartósan is a Lehman-csőd előtti szinten maradjanak az indexek.

A Hang Seng és a Kospi 2009 júliusában, a Nasdaq és a FTSE-100 2009 decemberében, a DAX 2010 áprilisában, a Dow 2010 novemberében, az S&P 500 2010 decemberében, a Nikkei 2013 márciusában, a CAC-40 pedig 2014 februárjában került tartósan a Lehman-csőd előtti szintje fölé. Bár az amerikai indexek azóta új csúcsokat döntöttek, néhány piac, például a görög, az olasz vagy a spanyol tőzsde indexe azóta annyit esett, hogy ismét a Lehman-csőd előtti szint alatt van.

Mit tanultunk a tíz évvel ezelőtti Lehman-csődből?

Az Athex Composite index alakulása

Ez történt a magyar piacon


Ami a magyar piacot illeti, a BUX 52 százalékot esett a mélypontjáig. A legnagyobb mértékben az OTP részvényeit ütötték meg, a szektortrendeknek megfelelően, ugyanis a bankszektor volt a legnagyobb vesztese a Lehman-válságnak.

De 2009-ben már szinte az összes blue chip elérte a Lehman-csőd előtti szintet. A Molnak egy év kellett hozzá, hogy tartósan ott maradjon, a Magyar Telekom 2009 októberére, a Richter 2009 szeptember végén két hétig, majd 2009 májusában hosszabb időre is a Lehman-csőd előtti szintre került, az OTP pedig 2010 márciusára tért teljesen magához.

Mit tanultunk a tíz évvel ezelőtti Lehman-csődből?


Van tanulság bőven


A mostani, az más helyzet, mint a korábbiak: Nem, a this time is different 2008-ban sem jött be. Akkor az volt a mondás, hogy a bankok a szigorú kockázatkezelésük miatt sokkal jobban átvészelik majd a válságot, mint más szektorok vállalatai, ráadásul át is tudják hárítani a kockázatok egy részét, ezért gondolta sok befektető, hogy egyfajta fedezékként gondolhat a bankrészvényekre, neves nagybefektetők is amerikai blue chip bankpapírokra fogadtak. Nem tették jól.

Érdemes kitartani: A Lehman-csőd után meredeken estek a tőzsdei árfolyamok, az S&P 500 egy hónap alatt értékének negyedét vesztette el, és bár voltak nagy felpattanások a masszív lejtmenet közben, a zuhanás gyors és nagyon fájdalmas volt, a csúcsról az S&P 500 értékének több mint felét veszítette el. A buy and hold stratégia akkor nem volt túl népszerű, pedig utólag kifizetődőnek tűnik, hiszen a világ vezető részvényindexei ma jóval magasabban állnak, mint a Lehman-csőd előtt, de kétségtelen, hogy nem volt könnyű tétlenül végig ülni a zuhanást, pozícióból végignézni az esést. Warren Buffettnek sikerült, ő már az esés közben is arról beszélt, hogy évtizedes távon a részvények felülteljesítők, és érdemes kitartani, akkoriban nem sokan követték az iránymutatását, részben ezért is gyorsult be az esés.

Akkor kell venni, amikor a vér folyik: A 2008-as válság is hasonló tanulságokkal szolgált, mint a korábbiak, ugyanis 2009-ben is az történt, mint ami az 1930-as gazdasági depressziót követően vagy a második világháború végén, vagyis mire az első megnyugtató jelek megérkeztek a gazdaságból, addigra a tőzsdék már nagyot emelkedtek. Miközben az amerikai recesszió hivatalosan 2009 júniusában ért véget, addig a tőzsdék már márciusban fordultak, mire az első igazán jó hírek érkeztek a gazdaságból, addigra az S&P 500 már közel 40 százalékot emelkedett a márciusi mélypontról. összességében tehát az a tapasztalat, hogy érdemes lehet már akkor elkezdeni vásárolni, amikor folyik a vér a piacokon, amit nyilván könnyebb mondani, mint megtenni, nem sokan kapják el a piac alját, és szintén kevesen képesek elviselni nagyobb - nem realizált - veszteségeket.

Érdemes diverzifikálni: Nem sok olyan tőzsde vagy egyedi részvény volt, amelyik ki tudta vonni magát az esés alól a Lehman-csőd után, azok a befektetők sem jártak jól, akik rezisztensebbnek tartott nemzetközi blue chipekbe fektettek, abban viszont jelentős különbség mutatkozik, hogy a 2009-es mélypontok óta mekkorát emelkedtek az árfolyamok. Miközben a vezető amerikai részvényindexek jóval magasabban állnak, mint a Lehman-csőd előtt, a spanyol vagy az olasz részvényindex most is a csőd előtti szint alatt áll, utóbbi az elmúlt 10 évben nem tudott visszakapaszkodni a Lehman-csőd előtti szintre. Bár azt azért könnyű belátni, hogy a brutális stimulusokkal megtolt, alapvetően erős fundamentumokkal jellemezhető amerikai gazdaság miatt nagyobb emelkedés várható az amerikai részvényindexektől, mint a politikai és gazdasági problémák tömkelegével jellemezhető Olaszország részvénypiacától, a jó stratégia utólag visszanézve mégis a diverzifikáció volt.

Nem kell extrém árazás a zuhanáshoz: A 2008-as válság kirobbanása előtt sokan látták a lakáspiacon vagy a hitelezésben látható problémákat, de a részvénypiacokon más volt a helyzet, míg a 2001-es dotcom válság előtt egészen extrém magas részvénypiaci árazások alakultak ki, a 2008-as válságban a 2001-eshez képest jóval alacsonyabb árazási szintek mellett kezdtek zuhanni a részvényárfolyamok. Sokan azért nem látták a közelgő vihart, mert a korábbi extremitásokhoz viszonyították a részvénypiaci árazásokat, ahhoz képest valóban nem látszott nagy baj, másrészt az is igaz, hogy a profitvárakozások is túlságosan optimisták voltak, emiatt sem voltak kiemelkedően magasak az árazási mutatók.

A legnépszerűbb termékek piaca is gyorsan kiszáradhat: Érdemes figyelni azokra a tőkepiaci termékekre, amelyekben a piaci rali alatt masszív ügyfélpozíciók épülnek ki, és amelyekkel a korábbinál jóval nagyobb likviditás mellett kereskednek. A 2008-as válság előtt ilyen termékek voltak a vállalati kötvények, és persze nem csak a jó minőségű adósokéi, hanem a kockázatosabb vállalatokéi is nagyon népszerűek voltak, a junk bond kategória már csak azért is, mert kiváló hozamot nyújtottak. Csakhogy a válság kitörésekor hatalmas volt az eladói nyomás, a vállalati kötvénypiac hamar kiszáradt, az árfolyamok meredeken estek, a kötvényhozamok pedig elszálltak, sok befektető megégette magát. És hogy most mire érdemes figyelni? A tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) forgalma és állománya brutálisan emelkedik, miközben 2008-ban a globális ETF-állomány még csak közel 500 milliárd dollár volt, ma már ennek több mint hétszerese, sokan ezért ebben a termékben várják a legnagyobb pánikot, ha eljön a következő válság.

Bármikor megtörténhet: utólag persze mondhatjuk, hogy a 2008-as válság előtt sokan látták gyülekezni a viharfelhőket, de egészen nagy tömegeket meglepett, a befektetők többsége csak az utolsó pillanatban igyekezett fedezékbe vonulni, ebből lett az a hirtelen esés, ami sokak megtakarításait maga alá temette. A tanulság az, hogy gyakorlatilag bármikor megtörténhet egy a Lehman-csődöt követő méretes esés, ez egyszerűen hozzátartozik a tőkepiacok működéséhez, a kérdés az, ki, hogyan kezeli ezt a kockázatot, diverzifikációval, stop loss megbízásokkal, a pozíciók méretének helyes megválasztásával. És a tanulási folyamatban nincs különbség kis- és nagybefektetők között, utóbbiak is tömegesen égették meg magukat 2008-2009-ben is, de időben nem kell olyan sokat visszamennünk, elég, ha csak arra gondolunk, amikor a svájci jegybank elengedte az árfolyamküszöböt.

Változott a piac működése


A Lehman Brothers csődje és az azt követő időszak alapjaiban változtatta meg a tengerentúli részvénypiacot, a bankház bukása jelentős változásokat hozott a Wall Street-en, az amerikai részvénykereskedés drámai átalakuláson ment keresztül. A válságot követő 2010-es Dodd-Frank törvény hatására a bankok jelentősen visszavágták sajátszámlás kereskedési tevékenységüket, a befektetési bankok kereskedőire vonatkozó szabályok szigorítása pedig a piaci likviditás csökkenését vonta maga után.

A szabályozói reform változása miatt a cégek tőzsdére lépése is nehezebbé vált, az új tőzsdei részvénykibocsátások száma az internet buborék kidurranása után bár fokozatosan emelkedett, az új IPO-k száma a 2007-es 213 darabról 2008-ra 31-re esett vissza, míg a tőzsdére lépő cégek száma csupán 2013-ra tudott a válság előtti szintekre visszakapaszkodni. A felfutó kereslet ellenére az új IPO-k száma nyomott maradt, a tőzsdére lépés helyett a cégek egy része más finanszírozási módok után nézett, az ultralaza monetáris politika által segített magántőke társaságok pedig örömmel biztosították a szükséges forrásokat a fiatal cégeknek, akik így a piaci tőkebevonás mellett szélesebb forrásbevonási lehetőségek közül választhattak.

A tőzsdei részvénykibocsátások visszaesésével párhuzamosan a tőzsdén jegyzett vállalatok száma is csökkent, az internet buborék kidurranása után drámaian visszaesett az amerikai tőzsdei cégek száma, azonban a visszaesés a 2008-as pénzügyi válság lecsengése után még tovább folytatódott, iparági adatközlések szerint 1998 óta lefeleződött az amerikai tőzsdéken jegyzett cégek száma.

A válságot követő időszak más alapvető változásokat is hozott, a korábban elképzelhetetlenül hosszú ideig fenntartott ultralaza monetáris politika mellett a jegybankok kötvényvásárlásokba kezdtek, a mesterségesen leszorított hozamkörnyezet pedig az eszközárak emelkedését és a piaci volatilitás drasztikus visszaesését hozta magával.

Bár az ETF-ek térnyerése már a 2008-as válság előtt megkezdődött, azonban a válságot követő passzív befektetési stratégiák térnyerése kedvezett az eszközosztály felfutásának, miután a piaci szereplők egy része a diverzifikációt a kockázat csökkentésére használta fel, és az egyedi részvények tartása helyett immár egész iparágakat részesített előnyben, ami az ETF-ek vásárlásával könnyedén megvalósítható volt. A CNBC által idézett Statista adatközlése szerint az ETF-ekben kezelt vagyon a 2008-as 531 milliárd dolláról 2017-re már elérte a 3400 milliárd dollárt.


A címlapkép forrása: AFP / Ben Stansall

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
Elmúltam 16 éves
Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.
FELIRATKOZOM
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium