Nem szerepel valami jól Magyarország az EU digitalizációs rangsorában

2018. május 18. 18:13    
nyomtatás
 
Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) 2018-as értékei alapján.


A tavalyi év során kismértékben szűkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését.

A DESI összeurópai eredményeinek tanúsága szerint:
  • A hálózati összekapcsoltság javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez.
  • Az internetezők körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben.
  • Ha lassan is, de növekszik a digitális szakértők száma, ugyanakkor az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
  • Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat.
  • Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen áll.


Az elmúlt néhány évben átlagos ütemben fejlődött Magyarország a digitalizáció tekintetében. Viszonylag jól teljesít az összekapcsoltság területén (18. hely), ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető. A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely). A magyar internethasználók 84%-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65%), 85%-uk olvas online híreket (EU: 72%) és 59%-uk bonyolít le videohívásokat (EU: 46%).

A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól (21. hely), mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket (25. hely). A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen (27. hely).

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium