Orbán Viktor húszéves álmot válthat valóra - Ellenállóbbá válhat Magyarország a válságoknak

2018. június 13. 15:25  english version   
nyomtatás
 
Egyelőre egyik oldalon sem kezdődtek meg a magyar és a szlovák villamos energia rendszer Orbán Viktor miniszterelnök által említett "összekapcsolásának" építési munkálatai - értesültünk iparági forrásból. A magyar kormányfő Peter Pellegrini szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden a kétoldalú kapcsolatokról szólva azt mondta, a két ország közötti gázvezeték-összeköttetés után a villamosenergia-hálózat összekapcsolásán is dolgoznak a szakemberek két ponton. A fejlesztés érdemben javíthatná a magyar ellátásbiztonságot, azt már az 1990-es években is szükségesnek tartották a szakemberek, ennek ellenére a projekt időről időre elakadt.


Valójában természetesen nem "összekapcsolásról", hanem a magyar és szlovák villamosenergia-összeköttetés kapacitásának bővítéséről van szó, ami pedig egyáltalán nem új projekt. A magyar és szlovák villamosenergia-hálózat természetesen már most is össze van kapcsolva, Magyarország rendszeresen importál is áramot északi szomszédjától a jelenlegi két 400 kV-os vezetéken, ez a közös közép-európai árampiac üzemeltetéséhez is elengedhetetlen.

Már a kilencvenes években felvetült, hogy bővíteni kellene a magyar-szlovák villamosenergia-rendszer összeköttetését. A kapacitás növelésének igénye már az akkori hálózati stratégiákban is megfogalmazódott, ezt azonban hosszú évekig tartó tárgyalások követték - idézte fel a korábbi helyzetet az Energiaklub megbízásából Tari Gábor (BiXPERT Kft.), a Mavir korábbi vezetője a "Hálózatfejlesztési igények Magyarországon" című 2017-es tanulmányában.

A magyar és szlovák hálózatfejlesztési stratégia már legalább 2012. óta tartalmazza a két új 400 kV-os villamos-távvezeték létesítésére vonatkozó tervet. Ahogyan annak idején beszámoltunk róla, a fejlesztésről, illetve annak előkészítéséről jó hat éve már szándéknyilatkozatot írt alá a Mavir Zrt. és szlovák partnere, a SEPS. Az akkori állás szerint nem tűnt lehetetlennek, hogy 2016-ban üzembe is helyezik a Sajóivánka-Rimavska Sobota (Rimaszombat) és a Gönyű-Gabcikovo (Bős) összeköttetéseket. Az összesen 102 millió eurós fejlesztési költségűre becsült projektet az EU is támogatja, előkészítésére a Mavir mintegy 600 ezer eurós támogatást nyert el a TEN-E (Trans European Networks - Energy) nevű hálózatfejlesztési program keretéből, mivel az hozzájárulhat Közép-Európa energiabiztonságához, a villamos-energia átviteli rendszer stabilitásának növeléséhez, és elősegíti a nemzetközi árampiac fejlődését is.

Orbán Viktor húszéves álmot válthat valóra - Ellenállóbbá válhat Magyarország a válságoknak


A program azonban megfeneklett az elmúlt években, annak ellenére, hogy felélesztését látszólag mindkét fél szorgalmazta. Ennek jegyében 2017 március elsején ismét szerződést írtak alá a két ország közötti határkeresztező villamos energia vezeték kapacitásának bővítéséről a magyar és a szlovák átviteli rendszerirányító vezetői. A szerződés ünnepélyes aláírása többéves folyamat eredménye volt, jelentőségét pedig alig győzték hangsúlyozni a felek: Peter Kazimír, szlovák pénzügyminiszter az elmúlt évek egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a projektet, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori szavai szerint pedig az aláírással világossá vált, hogy 2017 az összeköttetések éve a magyar-szlovák kapcsolatrendszerben.

Ezzel együtt értesüléseink szerint egyelőre nem sok történt a magyar-szlovák villamosenergia-rendszer összeköttetése ügyében, pedig a tervek szerint a beüzemelésnek 2020 december végéig sorra kell kerülnie.

A vezeték kétségkívül érdemben javíthatná a magyar ellátásbiztonságot, az új kapcsolatnak köszönhetően kétszeresére nőhet a két ország közti villamosáram-szállítás kapacitása. Magyarország áramigényeinek átlagosan mintegy 30 százalékát importból fedezi, jelentős mértékben Szlovákia irányából, ezért létfontosságú lehet az importkapacitások fejlesztése. Ahogyan további hazai kapacitások fejlesztésére is szükség lenne, a kormány nagyrészt éppen ezzel indokolja a Paksi Atomerőmű bővítését is.

Orbán Viktor húszéves álmot válthat valóra - Ellenállóbbá válhat Magyarország a válságoknak

(Mavir)

A Mavir 2017-es hálózatfejlesztési tervében 2020 végéig elvégzendő fejlesztésként szerepel a két határkeresztező vezeték létesítése, míg az ENTSO-E tízéves hálózatfejlesztési terve még 2019-cel számolt mint az üzembe helyezés éve. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2017-es hálózatfejlesztési terve minden magyarországi importútvonalat figyelembe véve a szlovák irányból valószínűsíti a legnagyobb bővülést 2020-ig. Vagyis a környező országok közül a magyar-szlovák kapcsolat az, ahol a legnagyobb mennyiségi emelkedés feltételezhető.

A Mavir az Európai Villamosenergia Átviteli Hálózat (ENTSO-E) hálózatfejlesztési terve alapján a 2030-as évre is meghatározta a várható magyar export-, import- és tranzitviszonyokat különböző szcenáriókra. A 2030-as szcenáriók közül az első három vízióra 1500 MW import és 1000 MW export közötti értékek jellemzőek, míg a 4. vízióban "a feltételezett nagymértékű megújuló beruházások miatt" 2000 MW-ot meghaladó exportértékek is felléphetnek időszakosan. Addigra várhatóan a Paksi Atomerőmű új blokkjai is üzembe lépnek, 2026-2027-ben, ráadásul a régi, meghosszabbított üzemidejű négy blokk is termelni fognak még. Így 2030 körül a jelenlegi valamivel több mint 2000 MW-ról pár évre gyakorlatilag megduplázódik, 4000 MW fölé emelkedik a magyarországi nukleáris erőművi kapacitás, ezzel és a várt egyéb fejlesztésekkel pedig elvilegMagyarország importfüggősége is megszűnhet, igaz, ehhez egyéb erőművi beruházásokra is szükség lenne, amelyeknek egyelőre nem sok jele van.

Orbán Viktor húszéves álmot válthat valóra - Ellenállóbbá válhat Magyarország a válságoknak

(Mavir)

A magyar határkeresztező kapacitások szűkössége pedig súlyos következményekkel járhat, így növelheti az áram árát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavaly decemberi jelentése szerint, ezért kiemelten fontosnak tartják, hogy az új szlovák-magyar határkeresztező kapacitások megépüljenek. Részben a magyar áramellátás importnak való kiszolgáltatottsága eredményezte 2017 januárjában azt a rendkívüli helyzetet is, amikor a magyar árampiacon időszakosan olyan magas árak alakultak ki, amelyek többszörösen meghaladták a szokásos hazai, sőt a nyugat-európai áramárakat is. A drágulás ugyan nem jelentkezett a végfogyasztói árakban, azonban amennyiben huzamosabb időtartamra hasonló állapot áll elő, várhatóan a lakossági fogyasztók is áremelkedést tapasztalhatnak majd.

A problémát az okozta, hogy a nagy hidegben a régióban az áramkereslet megugrott, miközben a magyarországi erőművi kapacitások nem kis része kiesett a termelésből, a hazai import kapacitások pedig beszűkültek. Ezek, a kapacitáshiánnyal összefüggő tényezők együttesen drámai áremelő hatást gyakoroltak a magyar tőzsdei áramárakra, és amint a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányában rámutatott, egyáltalán nem kizárt, hogy a jelenség megismétlődjön. Ennek esélyét mérsékelhetné a szlovák-magyar összeköttetés fejlesztése, a határkeresztező kapacitások rendelkezésre állása ugyanis döntő lehet ilyen helyzetekben, noha önmagában nyilvánvalóan nem oldaná meg a helyzetet. Már csak azért sem, mert - ahogyan a tavaly januári példa is mutatta - válsághelyzetben minden ország a saját fogyasztói kiszolgálását tekinti elsődlegesnek.

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Tematikus cikk

Megújul az MKB Bank (x)

Mire érdemes figyelni? 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium