Látszólag csak alkotmányjogászok számára izgalmas kérdések azok, amelyekről holnap délelőtt 10 órakor a német alkotmánybíróság nyilvánosságra hozza döntését, de olyan horderejű ügyekről van szó, amelyek akár alapjaiban is meghatározhatják az európai integráció, az eurózóna, végső esetben a német euró jövőjét. Arról kell kétharmados többséggel döntenie a karlsruhei testület második, nyolcfős szenátusának, hogy az eurózóna állandó válságkezelési alapjára (ESM), illetve a fiskális paktumra vonatkozó szabályrendszer belefér-e még a német alkotmány által szabott viszonylag szűk keretekbe, vagy azt már "szétfeszíti". Bár a jogászi és piaci konszenzus azt vetíti előre, hogy beleférnek a szabályrendszerek az alkotmány kereteibe, mégis sokkal bonyolultabb a kérdés annál, mint hogy arra egy egyszerű "igen", vagy "nem" választ adhasson az alkotmánybíróság. Éppen emiatt a lehetséges piaci reakciók is igen eltérőek lehetnek attól függően, hogy a bírósági döntéshez pontosan milyen indoklás és iránymutatás társul. Az egyik szélsőséges forgatókönyv esetén új alkotmány kidolgozása felé sodródik Németország, amelyhez népszavazás kell, ezt pedig az egyre euróellenesebb német társadalom az euró jövőjéről szóló népszavazásként is értelmezheti.
Egy kis "jogászkodás". Miért lehet alkotmányossági aggály? Két ügyben hozza nyilvánosságra holnap döntését a német alkotmánybíróság, egyrészt az eurózóna tagokra költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktumról, másrészt a júniusban elfogadott, az eurózóna állandó válságkezelési alapjának szánt ESM-ről. A piaci befektetőket...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
